A kahovkai víztározóból 18 köbkilométernyi víz (a Balaton vízmennyiségének a kilencszerese) zúdult le a gát leomlása következtében. Az áradat – amely 5–11 méterrel emelte meg a Dnyeper vízszintjét, s a tízszeresére gyorsította fel a folyó sodrását – a műholdfelvételek tanúsága szerint teljesen elmosta az eddigi partvonalat, s árvizet okozott a visszaduzzadó Inhulec és Déli-Bug mellékfolyók mentén is.
A Dämningsverket svéd tanácsadó cégnek a Kyiv Independent által idézett előrejelzése szerint az árhullám várhatóan tönkreteszi a Dnyeper torkolatvidékét is, vízbe fojtva a környező földeket.
Becslések alapján néhány tízezer ember lehet a kritikus zónában, de az árvíz százezreknek okozhat károkat. Oleh Szavickij, az Ukrajna felszabadítását támogató Razom We Stand civil szervezet szakértője azt mondta, hogy az otthonokban, a termőföldekben és a vállalkozásoknak okozott közvetlen károkon kívül az áradás veszélyes vegyi anyagokat is magával sodorhat, amelyek így széles területre és a Fekete-tengerbe is eljutnak. Az ukrán katasztrófavédelem és a vöröskereszt az árral elsodort taposóaknák – akár évtizedekre megbúvó – veszélyére figyelmeztetett.
Átszakadt a Herszon melletti Nova Kahovka duzzasztógátja, súlyos árvíz fenyegetA kahovkai víztározó leürülése miatt távolabbi területek is hosszú időre elveszíthetik fő vízellátásukat, köztük a 2014-ben megszállt Krím félsziget. Az Agroanalysis mezőgazdasági tanácsadó cég szerint a Herszoni régió zöldségtermesztői közvetlenül 20 ezer hektár termőföldet veszítenek el, és 5 évbe is beletelhet, amíg talpra áll az ágazat. A Dnyeper hidrológiai rendszerének átalakulása számos madár, hal és más vízi állat élőhelyének elvesztésével járhat, ami óriási csapást jelent a halászatnak is. Az ukrán mezőgazdasági tárca szerint a Herszoni régióban az öntözőrendszerek 94 százaléka, a szomszédos Zaporizzsja és Dnyipropetrovszki régiókban pedig 74, illetve 30 százaléka marad vízforrás nélkül.
Emellett több városban is leállnak majd azok az iparágak, például a kohászati üzemek, amelyeknek folyamatos vízellátásra van szükségük. Vitalij Szejk, egy a háború utáni újjáépítésre készülő mozgalom társalapítója szerint a lecsapolt földek felázása, másutt a homokos folyómeder felszínre kerülése olyan éghajlati változásokat okozhat, mint a porviharok, a csapadékmennyiség változása, a hőmérséklet emelkedése és az aszályok gyakoribbá válása.
Ami az energetikai következményeket illeti, a kahovkai víztározó vízszintjének drámai csökkenése megnehezíti a folyón feljebb lévő zaporizzsjai atomerőmű vízellátását, amely az objektum teljes leállása esetén sem nélkülözhető. Ennél is súlyosabb, hogy a kahovkai vízerőmű helyrehozhatatlan elpusztulásával Ukrajna fontos és rugalmas áramforrást veszített el, ami megnehezíti majd az országos hálózat működését. Ráadásul jelentős bevételtől fosztja meg a nemzeti és az önkormányzati költségvetéseket. Ivan Placskov volt energiaügyi miniszter szerint a pusztítás a víz- és energiaellátási infrastruktúrát is sújtja, s a vízerőmű kiesésével Ukrajnának több fosszilis tüzelőanyagot kell majd felhasználnia, ami növeli a költségeket és a környezeti károkat is.
Már legkevesebb öt ember meghalt a herszoni gátszakadás miattUkrán és ENSZ-szakértők szerint nincs közvetlen fenyegetés a Zaporizzsja Atomerőműre nézve a gátszakadást követően