Az Európai Unió Tanácsa belügyminiszteri csúcstalálkozóján elfogadták a migrációs reformot, benne a menekültkvótákkal és az egységes menekültügyi szabályokkal – adta hírül pénteken az EUrologus.
A Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjának két fő eleme van, a Menekültügyi és Migráció Kezelési Szabályozás és a Menekültügyi Eljárás Szabályozás, amelyeket csomagban szavazták meg az illetékes miniszterek. A két döntést végig együtt tárgyalták, de alapvetően az első javaslat felel az új, összeurópai menekültügy rendszer kidolgozásáért.
Malner Stenergard a svéd soros EU-elnökség képviseletében már az ülés elején kifejtette,
„nem lesz egyszerűbb, ha halogatjuk ezt a döntést, inkább sokkal bonyolultabbá válik”.
Számos fogadó ország, például Olaszország, Görögország vagy Bulgária a tagállamok közötti erőteljesebb szolidaritást, a harmadik/biztonságos országok tisztább definiálását és a rendszer működőképességének biztosítását szerette volna elérni. Belgium és Ausztria a rendszer működésében, főként a menekültek elosztásával kapcsolatban volt bizonytalan.
A belügyminiszterek számára a legfontosabb az volt, hogy meg tudjanak állapodni, mivel a mostani egyezmény alapjait még a 2015-ös migrációs válság után vetették fel, és a megállapodás hiányában az együttműködés nélküli menekültügyi rendszer azóta többször is működésképtelennek bizonyult.
Ezzel szemben a magyar és a lengyel fél szerint az egész eljárás törvénytelen volt, a döntést szerintük az elnökökből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsnak kellene meghozni.
Érvelésük szerint mivel a dublini egyezményt és annak potenciális reformját is az államfők és miniszterek vitatták meg, a mostani kérdésben is nekik kellene dönteniük.
Ennek az az egyszerű oka lehet, hogy az Európai Tanáccsal szemben a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsban teljes egyetértéssel szemben többségi szavazással lehet dönteni.
Orbán Viktor öt méter magas határkerítést szeretne, pénzt is kért hozzá BrüsszelbenA főbb változások értelmében a menekültek kérelmét abban az uniós tagállamban bírálják el, ahová először belépett. Azt a kérdést azonban egyelőre nem tisztázták teljesen, mi számít biztonságos harmadik országnak.
Az új rendszer szerint egy tagállam befogadhat egy meghatározott számú menekültet vagy fizethet szolidaritási hozzájárulást fizethet helyette, menekültenként 20 000 eurót.
Az EU ilyen módszerrel évente 30 000 menekültet osztana szét a tagországok között. A részletek erről egyelőre nem ismertek, de eredetileg például pénzbüntetést javasoltak az elhelyezésüket figyelmen kívül hagyó menekülteknek.
Magyarország képviseletében
Rétvári Bence arról beszélt, olyan javaslatot nem szeretnének támogatni, amely „meghívólevél” Európába.
Szintén sérelmezte, hogy szerinte túl rövid volt az idő a nap folyamán módosított javaslatok átolvasására. Ezeket az aggályokat a többi miniszter nem osztotta, és elfogadták a javaslatcsomagot. Az EU migrációs rendszerének egységesítésével kapcsolatban az Egységes Munkavállalási Engedély Direktívát is napirendre vették, amely a legális munkavállalási vízum európai szintű egységesítését célozná.
Az eljárásnak még nincs vége, az Európai Parlament (EP) második körben is megvitatja az Európai Unió Tanácsa által elfogadott verziót. A testület előreláthatólag 2024 tavaszára szeretne pontot tenni az eljárás végére, és elkezdeni bevezetni az új rendszert.
A jelenleg türkmenisztáni látogatáson tartózkodó Orbán Viktor Facebook-bejegyzésében kirohant a döntés ellen, és azt állította, „Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a „migránsokat”. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból” – írta.
A gazdasági bevándorlást pártoló anyagot közölt a KESMA-hoz tartozó VilággazdaságMiközben törvény készül a vendégmunkások behozataláról, lehetővé teszik a harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatását