;

Világgazdaság;vendégmunkások;fordulat;kormánypropaganda;gazdasági bevándorlás;

- A gazdasági bevándorlást pártoló anyagot közölt a KESMA-hoz tartozó Világgazdaság

Mint azt megtudhattuk, ha „vendégmunkásokról” van szó, és nem „migránsokról”, a bevándorlók nem elveszik, hanem teremtik a magyar munkahelyeket. Egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat.

Valami történt a KESMA ugyanis az fideszes médiaholding részeként működő Világgazdaság olyan írást közölt, amelyben már a „vendégmunkások” magyar munkahelyteremtő „képességéről” van szó.

Emlékeztetnek arra, Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról, hogy mintegy 500 ezer új munkavállalóra van szükség a növekvő munkaerőigény kielégítése érdekében. A lap szerint ez azt jelenti, hogy ehhez további 2-300 ezer vendégmunkásra van szükség.

Ezután a térségbeli országokkal példálózva elkezdik megnyugtatni az olvasót azzal kapcsolatban, nem is olyan sok az a 400 ezer körüli vendégmunkás Magyarországon. Említik Csehországot, ahol a lap szerint mintegy 700 ezer vendégmunkás dolgozik, Ausztriát, ahol egymillió, majd Lengyelországot hozzák fel a kétmillió zömében ukrán vendégmunkással, mint olyan országot, amely „hazánknál négyszer nagyobb” (ami nem igaz, Magyarország területe egy kicsivel több 93 ezer négyzetkilométernél, míg Lengyelországé 312,696 négyzetkilométer).

„Nincs abban semmi különös, hogy vendégmunkások dolgoznak egy országban. Más országok is pont ugyanúgy szenvednek a munkaerőhiánytól, mint mi, és már a vendégmunkásokért is nemzetközi versenyben vagyunk”

– fogalmaz a Világgazdaságnak nyilatkozva Juhász Csongor, az egyik legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönző és toborzó vállalat, a Prohuman ügyvezető igazgatója.

Igaz, megjegyzi, először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő „rejtett tartalékokat”, és csak ezután lehet szó vendégmunkások bevonásáról „kontrollált és ellenőrzött” körülmények között.

A szakember szerint a vállalatok számára hiába lenne sokkal egyszerűbb és olcsóbb a magyar dolgozókat foglalkoztatni, de jelenleg erre számos területen már nincsen mód.

Juhász Csongor később egyenesen úgy fogalmaz „mindez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető”. Erre pedig sikerül rátenni egy lapáttal, amikor a lap Juhászt idézve azt írja,

„egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat”.

„A külföldi vendégmunkások bevonása magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető” – idézi a szakembert a lap.

Mint arról a Népszava is beszámolt, olyan súlyos a munkaerőhiány egyes területeken, hogy például a debreceni akkumulátorgyár beindításához is szükség lesz néhány száz kínai vendégmunkásra. Eközben a beruházás ellen tüntető helyi lakosokat a kormánypropaganda egyebek között „külföldről fizetett ügynököknek”, „Soros-ügynököknek” bélyegzi.

Az orvosi kamara jogászai már vizsgálják a járási tiszti főorvosok levelét.