Az elmúlt hónapokban több gondolkodó is felvetette, hogy a jegybankok, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célját újra kellene gondolni – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében. A felvetés meglephetősen sajátos, hisz a volt MNB-s alelnök tudhatná a legjobban, hogy a monetáris politikai alakítása kizárólag a kormánytól elvileg független jegybank hatásköre.
A jegybank inflációs célja évi három százalék volt hosszú éveken keresztül, ám amikor a jegybank már nem tudta, nem akarta elérni a kítűzött értéket, bevezette a plusz/mínusz egy százalékos toleranciasávot. Így ma hivatalosan az MNB inflációs célja 2-4 százalék. Nagy Márton most megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy könnyen lehetséges, hogy a következő években a magyar infláció a 4 százaléknál magasabb egy számjegyű tartományban ragad.
Nagy Márton szerint a magyar gazdaságnak át kell állnia az uniós forrás nélküli létreA kérdés az, hogy ezt az inflációs hajtóerőt teljesen lefojtsuk, vagy fékezzük „élhető” mértékűre, és fogjuk be a vitorlánkba? Persze elképzelhető az is, hogy az inflációt a korábbi mértékre, a 2–4 százalék közötti tartományba szorítsuk vissza, de egy gyors ütemben felzárkózó gazdaságban ez nem egyértelműen szükséges – írja a miniszter. Akik magasabb inflációs cél mellett érvelnek, azok a gazdasági növekedés, a fogyasztás és a befektetés ösztönzését említik, ahogyan azt is, hogy így sikerülhet elkerülni azt a gondot, amikor a kamatlábak nullára csökkennek és a monetáris politika mozgástere beszűkül. Szintén felmerül, hogy egy magasabb inflációs cél hozzájárulhatna a reálkamatlábak csökkentéséhez, ami elérhetőbbé tenné a hitelfelvételt, és így ösztönözné a beruházásokat, és ezzel a gazdaság bővülését is, s amivel nemcsak a jövő kínálatát építené fel, hanem az adósságteher súlyát is csökkentené.
Nagy Márton immár nem először foglal állás az inflációcsökkentés vs. növekedés kérdésben az inflációcsökkentés ellenében. Tavaly a miniszter arról beszélt, hogy 2023-ban a kormány számára nem az infláció a fő ellenség, hanem a recesszió, ezért ennek elkerülésére törekszik. E kormányzati politikának az eredménye az EU legmagasabb inflációja, ami még májusban is 21,5 százalék volt, háromszorosa az uniós átlagnak.
Stagnáló GDP, magasabb költségvetési hiány - Borúsan látja a magyar gazdaság kilátásait az OECD Végre egy kis csökkenés, 21,5 százalékon állt meg az infláció