Megsarcolják a papíripart, a Mol hulladékbizniszben utazó cége 250 milliárdot remélhet belőle

Júliustól akár ötödével is emelheti egyes nyomdai termékek árait a belőlük képződő hulladék uniós feldolgozási kötelezettségére hivatkozva kirótt, szakmailag vitatható EPR-díj.

Júliustól 10-20 százalékkal drágulhatnak a nyomdai termékek az akkortól érvényes új, EPR-ként rövidített, úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősségi” díj bevezetése miatt – közölte lapunk megkeresésére Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) elnöke, a Pátria Nyomda vezérigazgatója.

Az EPR egy olyan új, államilag szabályozott díjtétel, amit a gyártók, illetve külföldi beszerzés esetén az „első forgalomba hozók” kötelesek a júliustól induló hulladékkoncesszió központi cége, a Mohu Mol számára befizetni. A magántársaságnak a befolyt összegből gondoskodnia kell az adott anyagtípus újrahasznosításáról. Az EPR hatálya alá tartoznak többek között a különböző típusú csomagolóanyagok, a műanyagtermékek, a hőcserélők, a monitorok, a lámpák, a nagygépek, a napelemek, a kisméretű számítástechnikai és távközlési berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek, a gumiabroncsok, az irodai és reklámhordozó-papír, a sütőolaj és -zsír, a textiltermékek, a fabútorok, a zöld-, lomb-, bio-, veszélyes és egyéb hulladékok, valamint az önkormányzatok köztisztasági feladatai.

Ezekből a nyomda- és papíripart főképp a papírcsomagolóanyagok, az irodai papír és a reklámhordozók új díjai terhelik. A szövetségi elnök ide sorolja például a nyomtatványokat, a határidőnaplókat, a noteszeket vagy a leporellókat.

A nyomtatott lapok előállítása így szintén ötödével-tízedével drágulhat. Az EPR bevezetése miatt a jövőben a fogyasztók akár meglepő megoldásokkal is szembesülhetnek, amivel a termék kedvezőbb EPR-besorolás alá kerül.

Tekintettel arra, hogy a papír a leginkább környezetbarát, a természetben lebomló, akár 6-7-szer is újrahasznosítható anyag, az NYPSZ eltúlzottnak ítéli az energiaügyi miniszter június 2-i rendeletében kihirdetett első EPR-díjtételeket – szögezte le lapunknak Orgován Katalin. Ehhez képest

Az EPR mértéke az ágazat több százmilliárd forintos belföldi árbevételének tizedét teszi ki, ami nemcsak minden eddigi adó- és járulékkötelezettségüket, de összesített nyereségüket is meghaladja.

A szövetség előkészítetlennek tartja a változtatást. Az EPR júliusi bevezetéséről szóló kormányrendelet márciusi, a konkrét díjtételeket pedig csak június elején hirdették ki. Erre nem készültek fel sem a nyilvántartási, sem az árukezelési rendszerek. Júliustól ugyanis minden gyártott, avagy külföldről beszerzett termék EPR hatálya alá tartozó alkotóelemeinek tömegét külön le kell mérniük és jelenteniük. Bár az elemzők mindegyike azt várja, hogy az EPR-t a gyártók egyszerűen beépítik az árba – ezzel jelentősen emelve az inflációt -, ilyen rövid idő alatt nehéz új árajánlatokat kiadni, megkötött szerződéseket, közbeszerzéseket módosítani. Ráadásul a piaci verseny miatt sem biztos, hogy mindenki érvényesíti tarifáiban az EPR-t. Ez viszont nyereségeséssel fenyeget, sőt az ágazat egyes, jellemzően kis- és középvállalatainak létét is veszélybe sodorhatja.

Még most is igen sok a bizonytalanság a rendeletek és a szabályozók értelmezése terén. Erre utal, hogy esetenként, akár más termékek alapanyagának számító áruk kereskedelmi láncolatában, több szereplő is befizetheti az EPR-t. Ilyen például a raklapok csomagolóanyagául szolgáló sztreccsfólia. Szintén elképzelhető, hogy egyes áruk besorolása a nyomda mérlegelésétől függ, ami torzíthatja a versenyt.

A szövetségi elnök egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes kisebb szereplők – különösképp, ha eddig nem tartoztak termékdíjkötelezettség alá, például műanyag áruk importőrei – elmulasztották magukat a május végi határidőig regisztrálni az EPR-rendszerben, ami később váratlan büntetésekkel fenyeget. Ehhez képest türelmi időszak nincs. Az önellenőrzés július közepéig lehetséges, azt követően az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság minden, általa vélt hiányosságért bírságol – hangsúlyozta Orgován Katalin.