papír;Mohu Mol;EPR-díj;

Megsarcolják a papíripart, a Mol hulladékbizniszben utazó cége 250 milliárdot remélhet belőle

Júliustól akár ötödével is emelheti egyes nyomdai termékek árait a belőlük képződő hulladék uniós feldolgozási kötelezettségére hivatkozva kirótt, szakmailag vitatható EPR-díj.

Júliustól 10-20 százalékkal drágulhatnak a nyomdai termékek az akkortól érvényes új, EPR-ként rövidített, úgynevezett „kiterjesztett gyártói felelősségi” díj bevezetése miatt – közölte lapunk megkeresésére Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) elnöke, a Pátria Nyomda vezérigazgatója.

Az EPR egy olyan új, államilag szabályozott díjtétel, amit a gyártók, illetve külföldi beszerzés esetén az „első forgalomba hozók” kötelesek a júliustól induló hulladékkoncesszió központi cége, a Mohu Mol számára befizetni. A magántársaságnak a befolyt összegből gondoskodnia kell az adott anyagtípus újrahasznosításáról. Az EPR hatálya alá tartoznak többek között a különböző típusú csomagolóanyagok, a műanyagtermékek, a hőcserélők, a monitorok, a lámpák, a nagygépek, a napelemek, a kisméretű számítástechnikai és távközlési berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gépjárművek, a gumiabroncsok, az irodai és reklámhordozó-papír, a sütőolaj és -zsír, a textiltermékek, a fabútorok, a zöld-, lomb-, bio-, veszélyes és egyéb hulladékok, valamint az önkormányzatok köztisztasági feladatai.

Ezekből a nyomda- és papíripart főképp a papírcsomagolóanyagok, az irodai papír és a reklámhordozók új díjai terhelik. A szövetségi elnök ide sorolja például a nyomtatványokat, a határidőnaplókat, a noteszeket vagy a leporellókat.

Míg a könyvek és iskolai füzetek mentesülnek a fizetés alól, a nyomtatott sajtótermék, ha csak egy reklámot is közöl, már reklámhordozónak minősül. Mivel a nyomtatott sajtó eddig mentesült a termékdíjfizetés alól, ez kilónként 91 forinttal növeli a gyártói költséget. 

A nyomtatott lapok előállítása így szintén ötödével-tízedével drágulhat. Az EPR bevezetése miatt a jövőben a fogyasztók akár meglepő megoldásokkal is szembesülhetnek, amivel a termék kedvezőbb EPR-besorolás alá kerül.

Tekintettel arra, hogy a papír a leginkább környezetbarát, a természetben lebomló, akár 6-7-szer is újrahasznosítható anyag, az NYPSZ eltúlzottnak ítéli az energiaügyi miniszter június 2-i rendeletében kihirdetett első EPR-díjtételeket – szögezte le lapunknak Orgován Katalin. Ehhez képest

Lantos Csaba egyes, jóval szennyezőbb termékekhez – például a gumiabroncsokhoz – képest a papírra arányaiban jóval nagyobb sarcot vetett ki.

 Az EPR mértéke az ágazat több százmilliárd forintos belföldi árbevételének tizedét teszi ki, ami nemcsak minden eddigi adó- és járulékkötelezettségüket, de összesített nyereségüket is meghaladja.

A szövetség előkészítetlennek tartja a változtatást. Az EPR júliusi bevezetéséről szóló kormányrendelet márciusi, a konkrét díjtételeket pedig csak június elején hirdették ki. Erre nem készültek fel sem a nyilvántartási, sem az árukezelési rendszerek. Júliustól ugyanis minden gyártott, avagy külföldről beszerzett termék EPR hatálya alá tartozó alkotóelemeinek tömegét külön le kell mérniük és jelenteniük. Bár az elemzők mindegyike azt várja, hogy az EPR-t a gyártók egyszerűen beépítik az árba – ezzel jelentősen emelve az inflációt -, ilyen rövid idő alatt nehéz új árajánlatokat kiadni, megkötött szerződéseket, közbeszerzéseket módosítani. Ráadásul a piaci verseny miatt sem biztos, hogy mindenki érvényesíti tarifáiban az EPR-t. Ez viszont nyereségeséssel fenyeget, sőt az ágazat egyes, jellemzően kis- és középvállalatainak létét is veszélybe sodorhatja.

A Mol jóval többet kap, mint eddig az ágazat

Az újrahasznosítandó, vagyis „körforgásos” termékek kilói után a belőlük képződő hulladék feldolgozása érdekében a gyártók eddig is fizettek termékdíjat. Ennek szintje viszont a most bevezetett EPR-é töredéke. Az sem lényegtelen különbség, hogy míg előbbit az állami költségvetésbe, utóbbit a magántulajdonú Mohu Mol kasszájába kell befizetni. Bár az EPR július 1-i bevezetésével együtt elvben a termékdíj is hatályban marad, befizetése alól az EPR-alanyok lényegében mentesülnek. Az EPR szintjét az állam – az energiaügyi miniszter – határozza meg az alapján, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mit ismer el a Mohu Mol elkerülhetetlen feldolgozási költségeként. Szakértők szerint, míg az államkasszába eddig termékdíjból évi 70-80 milliárd folyt be, addig az EPR-től a Mohu Mol évente körülbelül 250 milliárdot remélhet. Ellenben mostantól a felhasználás is célirányosabbá válik. Míg a kormány a befolyt termékdíjból eddig becslések szerint körülbelül évi 15 milliárdot költött kifejezetten hulladékújrahasznosításra, addig a Mohu Mol az adott anyagtípus EPR-je címén hozzá érkező összegeket csakis az adott termék újrafeldolgozására fordíthatja.

Még most is igen sok a bizonytalanság a rendeletek és a szabályozók értelmezése terén. Erre utal, hogy esetenként, akár más termékek alapanyagának számító áruk kereskedelmi láncolatában, több szereplő is befizetheti az EPR-t. Ilyen például a raklapok csomagolóanyagául szolgáló sztreccsfólia. Szintén elképzelhető, hogy egyes áruk besorolása a nyomda mérlegelésétől függ, ami torzíthatja a versenyt.

A szövetségi elnök egyáltalán nem zárja ki, hogy egyes kisebb szereplők – különösképp, ha eddig nem tartoztak termékdíjkötelezettség alá, például műanyag áruk importőrei – elmulasztották magukat a május végi határidőig regisztrálni az EPR-rendszerben, ami később váratlan büntetésekkel fenyeget. Ehhez képest türelmi időszak nincs. Az önellenőrzés július közepéig lehetséges, azt követően az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság minden, általa vélt hiányosságért bírságol – hangsúlyozta Orgován Katalin.

Újabb erős kormányfői csúsztatások

Miközben a kormány máskor az infláció határozott letörését hirdeti - amit tegnap Orbán Viktor közrádiós nyilatkozatában is megerősített -, szakértők szerint a Mohu Molhoz több százmilliárdot csatornázó EPR igencsak jelentékenyen emeli majd az általános árszintet. A kormányfő tegnap a témára az üzemanyagok jövedéki adójának emelése kapcsán ki is tért, amennyiben szerinte az árakat a csomagolóanyagok és üvegek hulladékfeldolgozási útjának nyilvántartására vonatkozó, szükségtelen, életszerűtlen és rosszul időzített brüsszeli döntések emelik. Ezt a beállítást az általunk megkérdezett szakértők hazugságnak nevezték. Bár az EPR-rendszer bevezetése kétségkívül uniós kötelezettség, a nálunk erre hivatkozva kihirdetett díjak jócskán meghaladják a nyugat-európaiakat. Egyik forrásunk szerint a hulladékágazat átszervezésével az elmúlt évtized során a piaci szereplők elvesztették érdekeltségüket a korszerű megoldások alkalmazásában. Így a hulladékok visszagyűjtési rendszere még a 12 évvel ezelőtti állapotnál is jóval elmaradottabb. Ehhez képest az alacsonyabb, nyugati díjakat az ottani, olajozott, takarékos hulladékhasznosítási rendszerre szabták. De az egy magáncég kezébe adott, 35 éves, országos hulladékkoncesszióra sem ismert más nemzetközi példa. Hasonló szakmai bírálatok érték az üzemanyagok jövedékiadó-emelését is. Tekintve, hogy a forint elértéktelenedése miatt ma már Unió-szerte nálunk a legalacsonyabb a jövedéki adó - euróban meghatározott - szintje, az EU kétségkívül ennek emelését kérte. Ugyanakkor számítások szerint a kormány által eldöntött, bruttó 41 forintos emelés helyett 15 forinttal is megelégedne. Bár Orbán Viktor mindkét, úgymond az EU által ránk kényszerített döntés ellen akciótervet előlegezett meg, előbbi rendszer a kormányközeli Mol, utóbbi pedig közvelenül az állami költségvetés bevételeit növeli százmilliárdokkal.