A magyar felnőtt (18 és 79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme – derül ki a Reacty Digital május második felében végzett, a G7.hu-val együttműködve készített reprezentatív felméréséből. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban csaknem 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.
A felméréshez azért választották a fent említett hat hónapos idősávot, mert ebben benne van január elseje is, amikor tipikusan változhatnak a fizetések és a nyugdíjak. Az év elejétől például 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szinten tartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.
A lakosság 14 százalékának több mint 10 százalékkal emelkedett a jövedelme, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelemjavulást viszont csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.
A válaszadók 40 százaléka azt mondta, hogy nem változott a jövedelme, ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt.
A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.
Utánuk következik a válaszadók 18 százaléka, akik azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak
39 százaléka a 30-44 éves korosztályba tartozik,
32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.
A G7.hu megjegyzi, hogy ezek az adatok jelentősen árnyalják azt a képet, amit a KSH havonta közzétett gyorstájékoztatói mutatnak. A legutóbbi májusi eredményekből például azt láttuk, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, az átlag, vagyis a medián pedig 15,7 százalékkal emelkedett.
Magasabb inflációért lobbizik a gazdaságfejlesztési miniszterVégre egy kis csökkenés, 21,5 százalékon állt meg az inflációStagnáló GDP, magasabb költségvetési hiány - Borúsan látja a magyar gazdaság kilátásait az OECD