Hányás, hasmenés, hasi görcsök. Jól ismert tünetek, amelyek arra utalnak, hogy mégsem volt jó ötlet megenni a maradék, talán kicsit gyanús küllemű ételt. Az elmúlt években átlagosan 110 körül mozgott az ételmérgezések éves száma az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint, tavaly 122 ilyen riasztást kaptak. Az elmúlt években a nyári időszakban a leggyakoribb, élelmiszer eredetű megbetegedést a Salmonella okozta – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sajtóosztálya. Főleg a tojásos és csirkehúsos ételek elfogyasztását követően erős hasi görccsel, hasmenéssel, valamint lázzal járó tünetekkel jelentkező megbetegedéseket jelentettek. A legtöbb megbetegedés a vendéglátásban fordult elő. Hozzátették: a legveszélyeztetettebbek a várandós kismamák, a gyenge immunrendszerű egyének, a krónikus betegségben szenvedők, a kisgyerekek és az idős emberek.
Hogyan tudjuk elejét venni az ételmérgezéseknek? Mivel a betegségeket okozó mikrobák és az általuk termelt méreganyagok az élelmiszer-előállítás, az előkészítés és a tárolás során bármikor az ételekbe kerülhetnek, ráadásul elszaporodhatnak, ezért elsődleges és rendkívül fontos a megfelelő személyi higiénia. A nyers tojásból készült, valamint a nem kellően átsütött, átfőtt ételek - például a tojásos nokedli vagy a tiramisu - kifejezetten könnyen romló élelmiszerek. Ugyanakkor bármely étel okozhat megbetegedést, ha azt nem jól kezelik, és nem tartják be az alapvető higiéniai előírásokat. A megbetegedést okozó baktériumok és vírusok apró, szabad szemmel nem látható mikrobák, így jelenlétüknek az ételekben látható jele nincs. Ha valaki állott, romlásgyanús vagy szokatlan ízt érez, esetleg penész jelenléte látható, semmiképpen sem szabad elfogyasztani az ételt.
Ha úgy gondoljuk, hogy ételmérgezést szenvedtünk, és ha nem túlságosan súlyosak a tünetek, a háziorvost érdemes felkeresni – nyilatkozta lapunknak Fehér Tibor háziorvos. A diagnózisban segíthet, ha részletesen elmondjuk a tüneteket, hogy milyen élelmiszereket fogyasztottunk a tünetek jelentkezése előtt 12-48 órával, illetve a velünk egy háztartásban élőknek is vannak-e hasonló tünetei. Ha külföldön jártunk a megbetegedés előtti napokban, arról feltétlenül tájékoztassuk az orvost. A betegség lappangási ideje néhány órától 1-2 hétig terjedhet egyrészt a kórokozótól függően, másrészt hogy mennyit fogyasztott el a beteg a romlott ételből. Ételmérgezés esetén a hányás és hasmenés miatt rengeteg folyadékot veszít a szervezet, ezért a legfontosabb a kiszáradás megelőzése, a betegnek tehát sok folyadékot kell fogyasztania. Súlyosabb esetben jót tesznek az úgynevezett izotóniás italok, amelyekkel a víz mellett az elveszített ásványi sók is pótolhatók. Az orvos hozzátette: szerencsére az ételmérgezések többsége rövid időn belül meggyógyul, elegendő a tünetek kezelése és a folyadékpótlás, ritkán van szükség antibiotikum szedésére.
Az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzése érdekében az alábbi szabályok betartását javasolja a Nébih:
• Gyakori, alapos kézmosás, leginkább az ételkészítés és étkezés előtt.
• Fogyasztás előtt a zöldségek és gyümölcsök megtisztítása.
• Az ételek alapos hőkezelése. Kerülendő a nem megfelelően átsült, félig nyers ételek fogyasztása.
• Amennyiben az ételeket nem azonnal fogyasztják, szükséges azokat minél hamarabb lehűteni, majd fogyasztásig hűtőszekrényben, 0 és +5°C között tárolni.
• Csak forrón tálalt meleg ételt vagy hűtőben tárolt hideg ételt fogyasszanak.
• Az alapanyagokat csak megbízható helyről vásárolják.
