Az akkumulátorgyárakra épülő kormányzati gazdaságstratégia miatt Magyarországon megjelenik a kínai, ausztrál, chilei vagy indiai energia- és nyersanyagfüggőség, miközben nem szűnne meg az orosz kötődés sem - derül ki a Cambridge Econometrics elemzéséből. A fosszilis energiahordozók kivezetése, a karbonsemleges és kibocsátásmentes közlekedés az energiatermelés új technológiáinak – nap-, szél- és a vízenergia, illetve geotermiás eszközök – elterjedésével jár. Az ehhez elengedhetetlen technológiaváltáshoz új nyersanyagok is kellenek: a jövőben a réz, az alumínium, a kobalt, a lítium és a nikkel beszerzése lesz a legkritikusabb.
Újabb kínai akkugyárat hozott Szijjártó
Mintegy 520 milliárd forintos óriásberuházással 900 új munkahelyet hoz létre a kínai Huayou Cobalt, amely a Komárom melletti Ácson építi fel első európai üzemét, ahol katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook profilján. A tárcavezető közölte, hogy a lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott csúcstechnológiai cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz. Hangsúlyozta, hogy a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből tavaly összesen 159 darab volt a világon, és Magyarországon ez már a második hasonló volumenű bejelentés idén. Tekintélyes állami támogatásra is számíthat a beruházó, ám az összegről annak uniós jóváhagyásáig nem nyilatkozik a kormány.
Ezek a fémek sok tekintetben hasonlók a fosszilis energiahordozókhoz: véges a mennyiségük, az elérhetőségük és az áruk nagyban függ a kitermelési kapacitásoktól - mutatnak rá a kutatók. Ráadásul néhány tucatnyi ország birtokolja a lelőhelyeket, így a növekvő igény új politikai és gazdasági függőséget is teremthet. A világ legnagyobb réztermelő országai Chile, Peru, illetve Kína. Az alumíniumtermelők mezőnyét Kína vezeti, közel tízszer akkora termeléssel, mint a második helyezett India. Az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítiumot elsősorban Ausztráliában, Chilében, illetve Kínában bányásszák, a szintén nélkülözhetetlen kobaltot pedig a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Oroszországból és Ausztráliából lehet beszerezni.
Azaz a karbonsemleges átállással Magyarország esetében az orosz energiafüggőség sem szűnne meg, sőt, megjelenne más – például kínai, chilei, kongói, indiai vagy indonéz – nyersanyagfüggés is. Az ország akkumulátorgyárakra épülő stratégiája miatt ráadásul ez fokozottan jelentkezik – jegyzik meg a kutatók.