A Fehér Ház kertjében felváltva hangzott fel a „U-S-A, U-S-A!” és a „Modi! Modi!” szavalókórus. A nagyszámú meghívott lelkesen reagált, amint Joe Biden kormányzata a szó szoros értelmében vörös szőnyeget gördített Narendra Modi indiai kormányfő lábai elé. Talán természetes is lenne, hogy a világ vezető katonai hatalma igyekszik jóban lenni a legnépesebb országgal, ám a helyzet finoman szólva is pikáns.
Az Egyesült Államok 2005-ben, a konzervatív George W. Bush elnöksége idején megtagadta a diplomáciai vízumot Moditól, amiért az Gudzsarát állam kormányzójaként nem vetett véget a hindu szélsőségesek attrocitásainak. Az ő politikája azóta sem sokat változott, ellentétben az időkkel. Az új realitás arra késztette a jelenlegi liberális amerikai elnököt, hogy félretegye a mandátuma kezdetén megfogalmazott elvet, miszerint az emberi jogok állnak majd külpolitikája középpontjában. Ennek két legfontosabb oka a Tajvan elleni kínai fenyegetés és Oroszország ukrajnai háborúja. Biden a látogatás végén az mondta, a két ország partnersége a legnagyobb következményekkel járó nemzetközi kapcsolatok közé tartozik, s viszonyuk most erősebb és dinamikusabb, mint eddig bármikor.
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Újdelhi lazítaná az Oroszországhoz fűződő hagyományos kapcsolatait és segítene ellensúlyozni Kína növekvő ázsiai befolyását. India azonban elég nagy és erős ahhoz, hogy önálló, mindenkori érdekeinek megfelelő politikát folytasson. Például a bojkottfelhívásokkal dacolva felvásárolja a csökkentett árú orosz kőolajexport 51 százalékát, s a határincidensek dacára kerüli a konfliktust Kínával. Az idők azonban számára is változnak. Eddig fegyverimportja 45 százaléka származott Oroszországból és csak 11 százaléka az Egyesült Államokból. Most viszont a General Electric és a Hindustan Aeronautics együtt gyártanak majd Indiában hajtóműveket harci repülőgépekhez, a General Atomics pedig a Predator drónokat összeszerelő üzemet létesít, miután India hárommilliárd dollárért vesz ezekből a robotrepülőgépekből. Az amerikai Micron Technology mikroprocesszor-gyárat épít, s hatezer indiai mérnököt fognak Amerikában kiképezni, hogy az ország az iparág teljes technológiai vertikumában versenyképessé váljon Kínával.
Ezek fényében a vendéglátók csak nagyon óvatosan vetették fel a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság kérdését. Biden következetesen a közös értékeket hangsúlyozta, míg Modi - aki miniszterelnökségének kilenc éve alatt most először vett részt sajtóértekezleten - azt állította, hogy hazája demokrácia, ahol nem tűrik a kaszt, vallás vagy bármi más szerinti diszkriminációt. Ezt nem mindenki vette készpénznek, a kongresszusban tartott beszédéről például távol maradt Alexandria Ocasio-Cortez és még néhány ismert baloldali képviselő. A többiek azonban pártállásra való tekintet nélkül tapsoltak a népszerűségét szemlátomást élvező Modinak, aki a látogatás során végig kerülte Kína és Oroszország név szerinti említését. Az Ukrajna elleni agresszió kapcsán például megelégedett annak kijelentésével, hogy „ez nem a háborúk kora”.
A vizit súlyát jelzi, hogy Joe Biden elnökségének két és fél éve alatt ez csupán a harmadik hivatalos „állami” látogatás, eddig csupán a francia és a dél-koreai elnök részesült ilyen kiemelt fogadtatásban. Olyan díszvacsorát azonban ők sem kaptak, mint az indiai miniszterelnök, akinek kedvéért szerda este vegetáriánus menüt szolgáltak fel a Fehér Házban, a pohárköszöntők után pedig Biden és Modi gyömbérlével koccintott, mivel egyikük sem iszik alkoholt. A vendég csütörtökön még technológiai cégek vezetőivel találkozott, majd lapzártánk után újabb vegetáriánus ételsort élvezhet végig – ezúttal Kamala Harris alelnök és Antony Blinken külügyminiszter látja vendégül.
Végeredményben mindkét fél megkapta, amire vágyott. Modi a csúcstalálkozóval járó tekintélynövekedést, az amerikaiak pedig azzal, hogy „megvakarták az elefánt fülét”, arasznyit megint távolították Újdelhit Moszkvától. A függetlenség kivívása óta az el nem kötelezettség politikáját folytató India talán sosem lesz az Egyesült Államok katonai szövetségese, de ez mindaddig nem számít, amíg Kína nem támadja meg Tajvant.
Az Egyesült Államok 2005-ben, a konzervatív George W. Bush elnöksége idején megtagadta a diplomáciai vízumot Moditól, amiért az Gudzsarát állam kormányzójaként nem vetett véget a hindu szélsőségesek attrocitásainak. Az ő politikája azóta sem sokat változott, ellentétben az időkkel. Az új realitás arra késztette a jelenlegi liberális amerikai elnököt, hogy félretegye a mandátuma kezdetén megfogalmazott elvet, miszerint az emberi jogok állnak majd külpolitikája középpontjában. Ennek két legfontosabb oka a Tajvan elleni kínai fenyegetés és Oroszország ukrajnai háborúja. Biden a látogatás végén az mondta, a két ország partnersége a legnagyobb következményekkel járó nemzetközi kapcsolatok közé tartozik, s viszonyuk most erősebb és dinamikusabb, mint eddig bármikor.
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Újdelhi lazítaná az Oroszországhoz fűződő hagyományos kapcsolatait és segítene ellensúlyozni Kína növekvő ázsiai befolyását. India azonban elég nagy és erős ahhoz, hogy önálló, mindenkori érdekeinek megfelelő politikát folytasson. Például a bojkottfelhívásokkal dacolva felvásárolja a csökkentett árú orosz kőolajexport 51 százalékát, s a határincidensek dacára kerüli a konfliktust Kínával. Az idők azonban számára is változnak. Eddig fegyverimportja 45 százaléka származott Oroszországból és csak 11 százaléka az Egyesült Államokból. Most viszont a General Electric és a Hindustan Aeronautics együtt gyártanak majd Indiában hajtóműveket harci repülőgépekhez, a General Atomics pedig a Predator drónokat összeszerelő üzemet létesít, miután India hárommilliárd dollárért vesz ezekből a robotrepülőgépekből. Az amerikai Micron Technology mikroprocesszor-gyárat épít, s hatezer indiai mérnököt fognak Amerikában kiképezni, hogy az ország az iparág teljes technológiai vertikumában versenyképessé váljon Kínával.
Ezek fényében a vendéglátók csak nagyon óvatosan vetették fel a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság kérdését. Biden következetesen a közös értékeket hangsúlyozta, míg Modi - aki miniszterelnökségének kilenc éve alatt most először vett részt sajtóértekezleten - azt állította, hogy hazája demokrácia, ahol nem tűrik a kaszt, vallás vagy bármi más szerinti diszkriminációt. Ezt nem mindenki vette készpénznek, a kongresszusban tartott beszédéről például távol maradt Alexandria Ocasio-Cortez és még néhány ismert baloldali képviselő. A többiek azonban pártállásra való tekintet nélkül tapsoltak a népszerűségét szemlátomást élvező Modinak, aki a látogatás során végig kerülte Kína és Oroszország név szerinti említését. Az Ukrajna elleni agresszió kapcsán például megelégedett annak kijelentésével, hogy „ez nem a háborúk kora”.
A vizit súlyát jelzi, hogy Joe Biden elnökségének két és fél éve alatt ez csupán a harmadik hivatalos „állami” látogatás, eddig csupán a francia és a dél-koreai elnök részesült ilyen kiemelt fogadtatásban. Olyan díszvacsorát azonban ők sem kaptak, mint az indiai miniszterelnök, akinek kedvéért szerda este vegetáriánus menüt szolgáltak fel a Fehér Házban, a pohárköszöntők után pedig Biden és Modi gyömbérlével koccintott, mivel egyikük sem iszik alkoholt. A vendég csütörtökön még technológiai cégek vezetőivel találkozott, majd lapzártánk után újabb vegetáriánus ételsort élvezhet végig – ezúttal Kamala Harris alelnök és Antony Blinken külügyminiszter látja vendégül.
Végeredményben mindkét fél megkapta, amire vágyott. Modi a csúcstalálkozóval járó tekintélynövekedést, az amerikaiak pedig azzal, hogy „megvakarták az elefánt fülét”, arasznyit megint távolították Újdelhit Moszkvától. A függetlenség kivívása óta az el nem kötelezettség politikáját folytató India talán sosem lesz az Egyesült Államok katonai szövetségese, de ez mindaddig nem számít, amíg Kína nem támadja meg Tajvant.
