Oroszország;Ukrajna;Szijjártó Péter;Luxemburg;Jevgenyij Prigozsin;

Szijjártó azt állítja, már azelőtt tudott Lukasenko és Prigozsin megegyezéséről, hogy nyilvánosságra hozták volna

Szavai szerint az orosz miniszterelnök-helyettessel, az orosz külügyminiszterrel és a belarusz külügyminiszterrel is telefonon egyeztetett.

Kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót a magyar külügyminiszter Luxemburgban, az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében. Az EUrologus azt írja: Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az orosz–ukrán eseményeknek nincs harctéri, csak diplomáciai megoldása, azonban szerinte az EU és a tagállamok is ragaszkodnak a katonai megoldáshoz.

A helyreállítási források holléte érdekli

„Ukrajnában nap mint nap rengeteg ember hal meg, és történnek egyre súlyosabb természeti katasztrófák, rossz emlékeket idéző módon egyre többet beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is” – reagált többek között arra a hírre, hogy az ukrán hírszerzés szerint az oroszok aláaknázták a zaporizzsjai atomerőművet. „Azokat terheli a felelősség, akik a katonai megoldást a diplomáciai megoldás elé helyezik” – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy mielőtt Európa főszerepet játszana az ukrán újjáépítésben, tisztázni kell, hogy a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat vajon az Európai Bizottság elköltötte-e Ukrajnában. Később pedig nevesítette is, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak járó helyreállítási források holléte érdekli a magyar kormányt.

Jelezte, hogy ha az ukránok nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait, akkor Magyarország nem járul hozzá a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez, és azt is leszögezte, hogy

Magyarország soha nem fog beleegyezni olyan szankciókba, amelyik a saját nukleáris iparának ellehetetlenítését okozza.

A „hétvégi helyzetről”

A külügyminiszter a Prigozsin-lázadással kapcsolatban – amit „hétvégi helyzetként” említett – azt mondta, hogy a magyar kormány szorosan figyelemmel követte az eseményeket.

Szijjártó hozzátette, hogy

telefonon Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Szergej Alejnyik belarusz külügyminiszterrel egyeztetett.

A hívásoknak köszönhetően pedig a Lukasenko-Prigozsin-megegyezésről még azt megelőzően tudomást szerzett, hogy az nyilvánosságra kerül volna.

És most megindulok Kínába – zárta tájékoztatóját Szijjártó Péter.

A lázadás napján ennek ellenére igen szűkszavú volt a kormány: miközben a NATO-országok vezetői rendre jelezték, hogy szorosan követik az oroszországi eseményeket és egyeztetnek a szövetségesekkel, az Orbán-kormány semmilyen állásfoglalást nem tett közzé. Majd az Index megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium és a Kormányzati Tájékoztatási Központ mindössze annyit válaszolt: „a magyar kormány számára Magyarország és a magyar emberek védelme a legfontosabb. Csak ebből a szempontból követjük nyomon az Oroszországban és Ukrajnában zajló fejleményeket.”