Csak a bizonytalanság a biztos, a Belaruszba telepedő Wagner-vezér miatt a szomszédos államok is joggal aggódnak

A közvetlen és azonnali fegyveres fenyegetés ugyan elhárult a Kreml és Vlagyimir Putyin elnök feje fölül, de Moszkvában maradt a bizonytalanság. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a Kremlnek és Vlagyimir Putyin elnöknek esze ágában sincs betartani a Wagner zsoldoscsoport lázadását leállító ígéreteit, ami azt sugallja, hogy az orosz vezetés továbbra is tart a belső fegyveres konfliktustól, és egyáltalán nem tekinti lezártnak a Wagner zsoldosvezér hétvégi lázadását sem. Mindezen túlmenően orosz ellenzéki hírforrásoknak nyilatkozó Kreml- és kormányzati források kizártnak tartják azt, hogy Vlagyimir Putyin minden súlyosabb következmény nélkül megbocsásson az ellene forduló egykori bizalmasának, akit nyilvánosan hazaárulónak nevezett szombat reggeli televíziós beszédében, és valóban mentesítse a büntetőjogi felelősség alól és még kéréseit is teljesítse.

A csapatai élén Moszkva ellen vonuló Jevgenyij Prigozsin mindenekelőtt az orosz hadvezetés reformját, Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök menesztését követelte. A két érintett a hétvégi lázadás idejére eltűnt a nyilvánosság elől, akárcsak maga Putyin, a zsoldosvezérrel helyetteseik tárgyaltak szombaton. (A Meduza orosz ellenzéki hírportál Kreml-közeli forrásokból származó információi szerint Prigozsin próbált Putyinnal egyeztetni, hívta telefonon, de az elnök nem volt hajlandó fogadni hívásait. ) Hétfőn a RIA Novosti orosz állami hírügynökség közölt tudósítást arról, hogy Sojgu az ukrán fronton harcoló orosz egységeket látogatott meg. Névtelen forrásokon alapuló hírek szerint azonban a védelmi miniszter, akárcsak a vezérkari főnök őrizetben van, a hírügynökség konzervfelvételekkel manipulált a látszat fenntartása kedvéért, sorsuk függőben marad mindaddig, míg a fegyveres lázadás veszélye minden kétséget kizáróan el nem hárul.

Orosz Telegram csatornák arról számoltak be, hogy Prigozsint állítólag a Minszk külvárosában található Green City szállodában látták. A Wagner-vezér tegnap 11 perces neki tulajdonított hangüzenetben szólalt meg, azt állította, nem akarta megdönteni az orosz rezsimet, hanem akciójával azt akarta elérni, hogy a Wagner jogszerűen folytathassa a munkát. 

A 'Kommerszant' orosz üzleti lap adta hírül, és egyelőre az orosz hivatalosságok nem cáfolták, hogy a Prigozsin ellen indított büntetőeljárást nem szüntette meg azt a kezdeményező Szövetségi Biztonsági Szolgálat/FSZB, noha ezt ígérte meg a Kreml a fegyverletétel ellenében a zsoldosvezérnek.

Hogy miért nincs döntés még a lázadó Prigozsin sorsáról? Mindenekelőtt azért, mert a zsoldoscsoport jövője kapcsán sincs még elképzelés. Az ukrajnai háború bebizonyította az orosz politikai vezetés számára is, hogy a szabad kezet kapó zsoldoscsoportok ugyan hasznosak és hatékonyak lehetnek ideig-óráig, látványos harctéri eredményeket tudhatnak felmutatni, de kétélű fegyverek. Prigozsin és a hadvezetés közötti feszültség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy májusban a zsoldoscsoportokat arra próbálták kötelezni, hogy írjanak alá szerződést a hadsereggel, de ezt a Wagner csoport vezetője megtagadta, és még hevesebb támadásokat intézett a hadvezetés ellen. (Más, kisebb zsoldoscsoportok aláírták a szerződést.)

Az orosz Állami Duma máris dolgozik a Wagner félkatonai csoport a tevékenységét szabályozó törvényen, közölte vasárnap a Duma védelmi bizottságának vezetője, Andrej Kartapolov, de annak részleteit nem ismertette.

– mondta Kartapolov a Vedomosztyi című napilapnak. Valójában azonban van kérdés a harcosokkal kapcsolatosan is: a Kreml számára nyilván az a kérdés, kihez lojálisak a zsoldosok – Prigozsinhoz vagy Putyinhoz. Amint ez eldől, Prigozsin sorsa, jövője sem lesz már kérdéses. Egyelőre azonban a fegyveres lázadás gyors bukása ellenére Prigozsin személye és hadereje folyamatos potenciális veszélyt jelent Putyinra, rezsimjére és az orosz hadsereg egységére egyaránt.

Putyin egyértelműen tart még volt bizalmasától, séfjétől, szövetségesétől, Prigozsintól. A nyilvánosságot rendszerint kerülő miniszterelnöke, Mihail Misusztyin hétfőn az állami televízió által élőben közvetített kormányülésen nemzeti egységre szólított fel „az Oroszország aláásására irányuló nyugati erőfeszítésekkel szemben”, „egy csapatként lépve fel az elnök köré tömörülve”. 

Aggódnak a balti államok, figyel a NATO

Jevgenyij Prigozsin Fehéroroszországba költözése riadalmat keltett a szomszédos államokban, kiváltképpen a Baltikumban. Minden balti állam megszigorította a határvédelmét, hasonló intézkedéseket vezetett be Lengyelország és Finnország is. Gitanas Nauseda litván elnök vasárnap a NATO-t is felszólította, hogy „erősítse meg” a szövetség keleti szárnyát, ha a Wagner vezér valóban Belaruszban telepszik le.

Az Oroszországgal és Belarusszal egyaránt határos balti állam, amely júliusban a NATO következő csúcstalálkozójának ad otthon, különösen aggódik az oroszországi fejlemények miatt, vasárnap rendkívüli ülést tartott a litván biztonsági tanács is. Bár ekkora gyakorlatilag véget ért a Wagner zsoldosok lázadása és elhárult egy esetleges kontrollálatlan orosz polgárháború veszélye, Vilnius nem kevésbé tart attól, hogy Moszkva büntetlenséget és szabad elvonulást engedélyezett Prigozsinnak.

– érvelt a litván elnök.

Hozzátette, mindez nemcsak Litvániára, hanem a NATO egészére érvényes, hiszen a Wagner-csoport esetleges megalakulása Fehéroroszországban további kockázati tényezővé válhat a térség biztonsága szempontjából.

Hasonlóan vélekedett Jens Stoltenberg is. A NATO-főtitkár hétfőn sajtótájékoztatón közölte, az észak-atlanti szövetség „figyeli az oroszországi helyzetet”, de a hétvégi eseményeket belső orosz problémának tekinti. Ugyanakkor a fehéroroszországi helyzetet is figyelemmel kíséri a NATO, különös tekintettel arra, hogy Moszkva e hónap elején nukleáris fegyvereket telepített oda. A NATO főtitkár ezúttal is hangsúlyozta, a szervezet elítéli Oroszország ezen döntését, „meggondolatlan és felelőtlen” lépésnek tartja. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem látják jelét annak, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésére készülne, de a NATO továbbra is éber marad.

Egyelőre nincsenek megbízható adatok arról, hol tartózkodik Prigozsin, valóban áttelepedett-e Belaruszba és ott szabadon mozoghat, esetleg Lukasenko rezsimjének fogságában van, netalán orosz hatósági felügyelet alatt áll. Azonban a Meduza nevű orosz ellenzéki portál a belarusz légteret figyelő, Belaruszki Hajun nevű megfigyelőcsoportra hivatkozva kedden arról számolt be: az RA-02795 lajstromjelű – korábban Prigozsin által használt – repülőgép helyi idő szerint 8 óra előtt 20 perccel leszállt a Minszkhez közeli Macsuliscsi katonai repülőtéren.

Arra sincs teljes bizonyíték, hogy a lázadó zsoldosvezér egyáltalán életben van-e. Arra vonatkozóan meg egyáltalán nincs információ, hogy hol vannak a hozzá hű zsoldosok, ők is szabad elvonulást kaptak-e és követték vezérüket, és ha igen, hány emberről van szó. Az orosz nukleáris fegyverek Belaruszba telepítésének fényében azonban a Wagner csoport és Prigozsin jelenléte az országban valóban felér egy kibiztosított robbanószerkezettel. Prigozsin az utóbbi hónapokban a nyilvánosság előtt is bizonyította, hogy nemcsak azért kiszámíthatatlan, mert eleve kalandor, hanem azért is, mert indulatos, lobbanékony, és amint az orosz hadsereg elleni lázadása is mutatja, hajlamos elrugaszkodni a realitásoktól. Az csak súlyosbítja az aggodalmakat, hogy magánhadseregének tetemes, bár nem tudni pontosan mekkora részét, a börtönökből verbuválta és ezek a zsoldosok, akik neki köszönhetik szabadságukat, immár büntetlenül gyilkolhatnak, minden bizonnyal végsőkig lojálisak Prigozsinhoz.

Nyugati értékelések szerint a zsoldosok lázadása ugyan Putyin pozíciójának meggyengülését igazolta, de Prigozsin sikere egy Putyinnál ellenségesebb, szeszélyessége által veszélyesebb orosz vezetést eredményezhetett volna.