Noha július egytől az önkormányzatok helyett az állam – pontosabban a centrum- és a megyei kórházak – feladata lesz a védőnői szolgálatatok működtetése, a határidő előtti napra nemhogy tisztult volna a kép, csak még kaotikusabbá vált a váltás: sokaknak nincs új szerződésük, továbbra is kétséges, kinek kellene fizetnie a rendelők rezsijét, és az „egységes” védőnői informatikai rendszer sem működik.
– A védőnőknek az állami Védőnői Országos Informatikai Rendszerbe (VOIR) kellett volna feltölteniük a gondozott gyerekek és várandós anyukák összes adatát, ám a rendszer végül nem tudta kiszolgálni ezt az igény – mondta a Népszavának Bősz Anett Budapest DK-s főpolgármester-helyettese.
A VOIR „alkalmatlansága” azért is figyelemre méltó, mert a védőnői hálózatok gyorsított tempójú államosításának egyik indoka épp az volt, hogy be akarnak vezetni egy egységes informatikai rendszert. Eddig ugyanis
16 informatikai rendszerben rögzítettek adatokat, 1452 védőnő pedig még mindig papíralapon adminisztrált.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság azonban már áprilisban elismerte, hogy a közös rendszerre való átállás nem július elsején fog bekövetkezni.
Az államapparátus adatgyűjtését, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) védőnőknek küldött kérdőíveit nem csak a rendszerhibák miatt érték kritikák.
– Leírni sem lehet azt a káoszt, ami az államosítás körüli adatbekéréseket jellemzi. Érkezett például olyan kérdőív is, ahol egyszerűen nem lehetett főiskolánál magasabb végzettséget beírni, a múlt héten azután kiderült, hogy a védőnőket átvevő kórház ennek alapján mindenkit lejjebb sorolt egy kategóriával, tiltakozó levelünkre azután küldtek négy újabb táblázatot. Az informatikai rendszerek egységesítéséből nem lesz semmi, mindenki használja az eddigit tovább – vázolta a helyzetet Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Szerint mindez ráadásul semmi ahhoz képest,
hogy az átállás előtt két nappal is javában zajlanak a tájékoztatók, sőt olyan körzet is akad, ahol azt mondták a védőnőknek, hogy júliusban ne is számítsanak új munkaszerződésre.
A cél minden téren, így a szolgálati jogviszony és a juttatások esetében is az egységesítés volt. Ehhez képest kórházanként, de olykor még az intézményen belül, átvevő osztályonként is eltérőek a munkáltatói feltételek. Van ahol a munkavégzés helyszíne a kórház valamennyi telephelye, másutt az adott tanácsadó. Előbbinél van lehetőség a kirendelésre, utóbbinál nincs – magyarázta Szalainé P. Boglárka. Az érdekvédő szerint a bérkérdést sem rendezték megfelelően. Van,
ahol az alapbéren felüli juttatásokat is beleépítik a fizetésbe, másutt erről hallani se akarnak, vagy csak szeptember végéig garantálják a bérkiegészítést.
Az eddig kapott önkormányzati extrajuttatásokat a kórházak egységesen nem fizetik tovább. Az OKFŐ szerint a települések ezt tovább fizethetik a védőnőiknek, de kérdés, hogy milyen jogcímen, hiszen többé semmiféle jogviszonyban nem áll az önkormányzattal. Megbízhatják persze külön feladattal, amiért számláznak nekik, ám ez messze nem ugyanaz, mint a havonta kiszámíthatóan érkező juttatás. A kórházak is fizethetnének elvben, de nincs erre pénzük. Ez utóbbi igazolja az is, hogy még a védőnők benzinpénzén is spórolnak: az önkormányzatok többsége a maximálisan adható összeget fizette nekik, a kórházak egységesen a minimumot.
– A legtöbb védőnőnek csökkenni fog, amit havonta bérként és azon kívüli juttatásként hazavisz.
Az enyém például 97 ezer forinttal lesz kevesebb havonta az önkormányzati támogatások elvesztése miatt és nem én voltam a legelkényeztetettebb
– fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki hozzátette: – A szakdolgozói bértábla alapján a védőnői fizetés bruttó 195 ezer és 740 ezer közötti összeg, bár még senki nem látott legfelsőbb kategóriákba sorolt, 600-700 ezres alapbért kapó védőnőt. A körzet sajátosságai miatt járó bérkiegészítés 20-100 ezer forint között mozog, de ezt már eddig is nehéz volt kiharcolni. A kórházakból pedig szinte lehetetlenség kisajtolni. Ennek ellenére nehéz megjósolni, hogy lesz-e nagy felmondási hullám. Az igazi teher azoké, akik maradnak.
Az önkormányzati feladatok közül július 1-től törlik a védőnői szolgálat működtetését, mivel attól kezdve ez állami kötelezettség. Csakhogy van olyan feladat, amit az állam még nem tud átvenni. A tanácsadóknak helyet adó ingatlanokat az önkormányzatoknak ingyen kell átadniuk a feladatot átvevő állami intézményeknek, ám – ahogy erről egy birtokunkba kerül levél alapján írtunk –, van olyan kórház, ahol egyelőre nincs pénz az üzemeltetésre. Emiatt az önkormányzatokkal üzemeltetnék tovább a tanácsadókat, velük fizettetnék a rezsiszámlát és a karbantartást is. De még addig se jutottak el, hogy erről szerződést kössenek a településekkel.
Elveszi az Orbán-kormány a védőnői szolgálatokat az önkormányzatoktól, de a rezsit és a béren kívüli juttatásokat mindenütt velük fizettetné megA Népszava által megkérdezett önkormányzatok közül még egynek sem sikerült nyélbe ütnie a megállapodást.
Például a XIII. kerület saját szerződéstervezetet küldött az Észak-Pesti Centrumkórháznak, de még választ sem kaptak. Az V. kerületnek csak annyit ígértek, hogy szeptember 30-ig költségfelosztási megállapodást kötnek. Érd közgyűlése úgy döntött, hogy a folyamatos feladatellátás biztosítása érdekében 2023. december 31-ig a védőnői ellátás működtetéséhez kapcsolódó üzemeltetési feladatok költségét az állam részére megelőlegezi.
Szalainé P. Boglárka szerint más gondok is akadnak: azt sem tudja, hogy a hétfőn kiküldendő státusz- és oltásértesítők postaköltségét ki fizeti. Az érdekvédő szerint
egyelőre pecsét sincs, holott például az anyasági támogatáshoz szükséges igazolás anélkül mit sem ér.