A lapunknak nyilatkozó szakértők leszögezték: ha van a családpolitikának valamiféle receptje, akkor az, hogy legyen stabil, amit bővíteni lehet, de visszavágni nem, hiszen a gyermekvállalás egy 20-25 évre szóló projekt.
Most éppen a leginkább fogékony korosztályt vették ki a körből, kizárták a támogatásból a gyermeket vállalók mintegy 49 százalékát. (Mint arról írtunk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be: jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel szabályai, a kormány így szeretné ösztönözni a nőket arra, hogy minél korábban vállaljanak gyereket. Ezért 2024. január 1-jétől már csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is; 2024 januárja és 2025. január 1-je között a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek, ha igazolják várandósságukat.)
Nehéz lesz lakást venni, év végén az Orbán-kormány új hitelprogramot hirdethetMost éppen a leginkább fogékony korosztályt vették ki a körből, kizárták a támogatásból a gyermeket vállalók mintegy 49 százalékát. (Mint arról írtunk, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be: jövő január 1-jétől változnak a babaváró hitel szabályai, a kormány így szeretné ösztönözni a nőket arra, hogy minél korábban vállaljanak gyereket. Ezért 2024. január 1-jétől már csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is; 2024 januárja és 2025. január 1-je között a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek, ha igazolják várandósságukat.)
A KSH jelentése szerint idén májusban 7014 gyermek született, 7,9 százalékkal, 598 újszülöttel kevesebb, mint tavaly ugyanebben a hónapban.
2022. június és 2023. május között 89 250 gyermek jött világra, 1,3 százalékkal, 1181-gyel kevesebb a megelőző 12 havinál. A teljes termékenységi arányszám Magyarországon utoljára 1979-ben haladta meg a 2-es értéket, pedig ez az érték lenne szükséges ahhoz, hogy egy társadalom generációról generációra újratermelje magát.
Kapitány Balázs demográfus szerint a kormány diagnózisa helyes, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlett társadalomban problémát jelent a gyermekvállalás kitolódása. 25 éves korig egyetemre járnak a fiatalok, utána elkezdenek dolgozni, és csak ezt követően jöhetnek a babák. A legtöbb újszülött édesanyja 30 évnél idősebb. Sok országban gondolkodnak azon, miként lehet ezt az időzítést befolyásolni. Kapitány ugyanakkor úgy látja: a kabinet által javasolt terápia erősen vitatható.
– Paradox módon még az is lehet, hogy ennek lesz majd egy rövid távú pozitív hatása, mert azok a 30–40 éves nők, akik 1-2 évvel később szerettek volna gyereket, előre hozzák a szülést.
De ettől nem több gyerek lesz, csak a tervezett babák születnek meg korábban – vélekedett a szakértő.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke szerint életkoralapú diszkriminációról van szó. Meleg Sándor A szolgálólány meséje című sorozathoz hasonlította a kormány döntését. Abban az alkotásban is a kevés gyerek volt a fő gond, amit a nők jogainak, akaratának, méltóságának, egészségi állapotának mellőzésével orvosoltak, a minél többen és minél többet szüljenek elv alapján. A szakértő szerint minden kényszer és anyagi nyomás ellenére sem lesznek szülőgépek a magyar közép- és felső középosztálybeli nők, nem válnak keresztény ősanyákká. Kijelentette: nincs olyan fejlett állam, ahol a népességfogyást kizárólag a reprodukcióra építve lehetne megállítani. A magyar állam szociálpolitikája egyébként is igen sajátos, kizárólag arról szól, hogy megfoganjon az élet, utána már nem fontos sem a magzat, sem a szülők. Az abortuszt megnehezíti, legyen annak bármi az oka, a vetélésen átesett nők magukra maradnak. A komplexitás és a strukturális összefüggés teljes mértékben hiányzik a magyar család- és szociálpolitikából – mondta.
Az igénylők kétharmadát kizárhatja az Orbán-kormány az új szabályokkal a babaváró hitelbőlSzabó-Morvai Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a teljes születésszám növeléséhez leginkább az első gyermek születésének időpontját kellene előbbre hozni. Többféle családpolitikai eszköz hatását vizsgálták a születésszámra – közölte –, de az első szülésekre nem találtak hatást. Az első gyermek általában nem pénz kérdése – mondta. Az viszont, hogy egy nő hány éves korában vállalja a gyermeket, nagyon erősen befolyásolja a későbbi karrierjét, kereseti lehetőségeit, ami mellett egy jelentős, sok millió forintos támogatás is eltörpülhet.
Kitért arra is, hogy amikor a mérések azt mutatják, emelkedik a születések száma, sok esetben csupán időzítési hatásról van szó, vagyis a nők a támogatás hatására előbb vállalják az egyébként is tervezett várandósságukat. A 2010-es években, amikor robbanásszerűen megnőtt az igényelhető családtámogatások mértéke, akkor is csak mérsékelt növekedést láthattunk, Európa sereghajtójából az átlagos EU-szintre sikerült feltornászni a termékenységet úgy, hogy a hazai GDP-ből a legmagasabb arányt, 3 százalékát költjük családtámogatásokra – magyarázta Szabó-Morvai Ágnes.
Sok országban ennél jóval kisebb költséggel sikerül ugyanezt az eredményt elérni.
A babaváró támogatás szűkítésével összefüggésben úgy fogalmazott: nem új keletű dolog, hogy bizonyos szempontok alapján célzottak a támogatások, a babaváró hitellel is így volt ez eddig is, csak a 41 évnél fiatalabb nők vehették igénybe. Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva inkább az a helyzet, hogy túl kevéssé célozzák a támogatásokat, többet túl széles kör vehet igénybe, így sokba kerül a finanszírozásuk, miközben nem feltétlenül azokhoz jut el, akiknek valóban szükségük lenne rá. Jó példa erre a gázár támogatása, ami a legtöbb európai országban rászorultsági alapon járt, vagyis kizárták a támogatásból a tehetősebbeket. Nálunk nem. A családi pótlék is hasonló: azok is részesülnek belőle, akiknek egyáltalán nincs szükségük anyagi segítségre ahhoz, hogy a gyermeküket el tudják látni.
