- Kormánymédia a státusztörvényről: béremelés, többletjuttatások, több szabadság, a baloldal nem akar béremelést

Mint megírtuk, kedd délelőtti rendkívüli ülésén az Országgyűlés 136 szavazattal 58 ellenében 0 tartózkodás mellett megszavazta a hivatalosan pedagógusi életpályamodellről szóló törvényt, vagyis a magyarországi tanárok közalkalmazotti státuszának a megváltoztatását. A törvény minősített többséget igénylő részét 134-en szavazták meg 60 ellenében, szintén tartózkodás nélkül. A 199-ből 194 parlamenti képviselő volt jelen a teremben, a Fidesz-KDNP-sek mellett Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is igennel szavazott.

A bosszútörvényként is emlegetett rendelkezés ellen az első tervek nyilvánosságra kerülése óta folyamatosak a tüntetések, azok azonban, akik a kormányzati sajtóból vélnek tájékozódni hazánk és a nagyvilág történéseivel kapcsolatban, esélyesen semmit nem tudnak a miértekről. A fideszes párhuzamos univerzumban ugyanis minden a legnagyobb rendben van az új jogszabállyal.

Az évi 130 milliárd forint közpénzből működő állami média beszámolójának címe szerint fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény. A közölt MTI-s összesítésben még gondosan adagolva el-el rejtik a törvény lényegi elemeit, persze úgy, hogy ne legyen túl feltűnő, az összbenyomás pedig a cím mondanivalójával egyezzen meg.

Az Origo névtelen cikkének címe talányosan felteszi a Mit hoz a pedagógusoknak az új életpálya-modell? kérdést, majd meg is válaszolják: „jelentős béremelést, többletjuttatásokat, az eddigieknél magasabb anyagi-szakmai megbecsülést”.

Az írás elején leszögezik a kormány áldott, jó szándékát: „Hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, mellyel a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is. A modell célja emellett az is, hogy javuljon a pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülése”. Azt is írják, hogy a teljesítményértékelési rendszerrel a törvényhozó egyik célja, hogy csökkenjen a pedagógusok adminisztratív terhe. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyermekekkel, az többet is kereshet” - olvasható a kormány által unalomig ismételt kommunikációs panel.

A cikkben ezt követően egyebek közt jubileumi jutalomról, baloldali aknamunkáról, a felzárkózó településeken többletjuttatásról, az alapszabadság 50 napra emeléséről értekeznek - amelyből 15 felett az igazgató rendelkezik. Azt is írták, hogy a kormányzat célja a fiatalok pályára vonzása, majd idézik az egészségügyért és az oktatásért is felelős Belügyminisztériumot, amely szerint

Hogy ez mekkora sületlenség, arról egyebek közt itt olvashat.

A Magyar Nemzet cikke - amely ugyancsak nem tartalmaz szerzőmegjelölést - már a címben levonta a konklúziót: A baloldal nem akarja, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek. Ez úgy sikerült, hogy a cikk elején tényként közölve idézik a Fidesz közleményét:

- írták.

A lap ugyancsak nem kevesebbet állít, mint hogy a jogszabály „megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését”. A kormánylap ezt követően idézi a Belügyminisztérium közleményét is, amely a megszokott módon Brüsszelre mutogat a fizetésemelést illetően. Azt is írták, hogy „a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások” történtek. Közölték továbbá, hogy „A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagógus-életpálya is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.” A pedagógus-szakszervezeteket álhírterjesztéssel, hangulatkeltéssel és erőszakkal vádolta a tárca.

A közlemény óvatosan tér ki egy-egy kifogásolt elemre, amit igyekszik is elbagatellizálni. Nem kevesebbet állítanak például, mint hogy „a fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi”.

A Magyar Nemzet szintén idézi az MTI konklúzióját, amely szerint „fizetésemelést, tíz hét szabadságot és 24 órás munkahetet határoz meg a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény”.

Minden szép és jó a Hír TV beszámolójában is: „A törvény magasabb társadalmi megbecsültséget ad a tanároknak és megteremti a béremelés alapjait” - írták, idézték továbbá Rétvári Bence belügyi államtitkárt, aki szerint „a rendelkezéssel a gyerekeknek akar a kormány jobb iskolarendszert csinálni”, továbbá 46 napról 50 napra növekszik a szabadságok mértéke. A televíziós beszámolóban megjegyzik, hogy valamiért egyesek „mocskos Fidesz” rigmussal tüntettek a Parlament előtt, ám szerencsére segítségükre volt Szikra Levente, a közpénzmilliárdokkal kitömött Alapjogokért Központ „elemzőjét”, aki elmondta, hogy minden rendben a jogszabállyal, a „baloldal” pedig csak szavakban szeretne béremelést, mert akadályozzák a brüsszeli források megnyitását.

De mit hoz a státusztörvény?

• 2024. januárjától megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, helyére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lép

• a tanítással lekötött heti munkaidő egységesen 24 óra lesz

• elrendelhetik az intézményben tartózkodást a kötetlen munkaidő idejére is

• a felmondási idő két hónapról három hónapra nő

• a bérek mértéke a teljesítménytől válik függővé

• a pedagógusok 180 napra áthelyezhetők lesznek másik intézménybe

•  jönnek a “vendégtanárok”, az óraadók létszáma tantestületen belül meghaladhatja az 50 százalékot

• fegyelmi eljárást indíthatnak tanárok ellen, hat hónapig 20 százalékkal csökkenthetik a bérüket

• az iskolai pedagógiai programról nem dönthetnek önállóan a tantestületek

• a szakszervezeteket nem tekintik tárgyalópartnernek, ha a tagságuk nem éri el a foglalkoztatotti kör 10 százalékát

A bosszútörvény elnevezést azért kapta a jogszabály, mert láthatóan a hónapok óta tartó polgári engedetlenségi hullám miatt célozták meg vele a pedagógusokat. A polgári engedetlenség amúgy az utolsó eszköz volt, amelyhez a tanárok folyamodhattak, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen kevés fizetésért milyen minősíthetetlen körülmények között dolgoznak. A jogszabály miatt több ezer pedagógus jelezte, hogy inkább elhagyja a tanári pályát.