A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – kongatta meg a vészharangot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem rendezvényén. A fideszes politikus szerint Magyarországon már most kilencmillió alatt lenne a lakosságszám, ha a korábbi évtizedekben nem jöttek volna át a határon túli magyarok, de, ha marad a csökkenő tendencia, akkor lehet, hogy 2050-re már csak hétmillióan leszünk.
Németh Zsolt rendkívül lehangolónak nevezte a határon túlról érkezett népszámlálási adatokat és demográfiai mutatókat is. Erdélyben például harminc év alatt 1,6 millióról egymillióra, vagyis 40 százalékkal „esett be” a magyarság számaránya, a Felvidéken a visszaesés „csak” húsz százalékos, Kárpátalján jelenleg nem tudni, mi történik, de a bizottsági elnök szerint ott is meg lesz a negyven százalék, míg a délvidéki magyarságot – hangsúlyozta – a kilencvenes évekbeli délszláv háborúk tizedelték meg.
Hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni
– ezen kell gondolkodni Németh szerint.
A rendezvényen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is elismerte a közölt adatokat, de szerinte „az elmúlt évek családtámogatási és nemzetpolitikai intézkedései nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de alapvetően a társadalom gondolkodását kell megváltoztatni ahhoz, hogy több gyermek szülessen”. Hozzátette, hogy „olyan módon kell alakítani a gyermekvállalási kedvet, hogy a húszas éveikben járó fiatalok már ebben az életkorban vállalják be a gyermekeiket, mert ha így marad a helyzet, akkor a század végére nemcsak határon túli magyarokról, hanem magyarságról sem lehet beszélni”.
Ehhez azonban a magyar gazdaságban is alapvető változásokra lenneszükség, azonban nemrég a Népszava is beszámolt arról, hogy milyen drasztikus megszorítások jöhetnek, pont a gyermekvállalást ösztönző területeken. Varga Mihály kapta meg, a pénzügyminiszternek a többi tárcavezető közreműködésével át kell tekintenie az év végéig a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket tekintik át, majd 2024-ben az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadásokat vizsgálják felül. Az egészségügy és a családtámogatás felülvizsgálatával kapcsolatban célul tűzték ki, hogy egyes kiadási részterületeken legalább 3 százalékos megtakarítást érjenek el.
„Hol van a pénz?” - akkora lyuk tátong a költségvetésben, hogy Varga Mihálynak kiadták, meg kell vágni ezt-aztA Pénzügyminisztérium elmagyarázta, hogy amit megszorításnak tartunk, az nem is megszorításBudapest és a vidéki nagyvárosok népessége is fogyott, de egyre többen költöznek ki az agglomerációkba