Először nyissanak utat Törökország EU-csatlakozása előtt, utána pedig mi is utat nyitunk azelőtt, hogy Svédország a NATO tagja lehessen, ugyanúgy, ahogyan utat nyitottunk Finnország előtt is – mondta ki feketén-fehéren Recep Tayyip Erdogan, mit vár azért, hogy rábólintson a skandináv ország csatlakozására az észak-atlanti szervezethez. A török elnök – írja a Reuters – akkor beszélt erről, amikor repülőgépre szállt Vilnius és a litván fővárosban holnap kezdődő NATO-csúcstalálkozó felé.
Biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva az ankarai vezetés kezdettől fogva ellenezte a svéd NATO-csatlakozást, a zsarolással felérő Erdogan-féle kijelentés új érvet jelent.
Törökország még 1999-ben lett az EU teljes jogú tagjelöltje, 2005-ben, még Recep Tayyip Erdogan hivatali ideje alatt kezdte meg az EU-csatlakozási tárgyalásokat, ezeket azonban már évekkel ezelőtt befagyasztották, mert Ankara nem teljesíti a Brüsszel által megkövetelt reformokat.
A 30 NATO-tagország között kettő maradt, amelynek a parlamentje nem ratifikálta a svéd csatlakozást, Törökország mellett az a Magyarország sem hagyta még jóvá, amelynek nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten jelezte, hogy az Orbán-kormány az ankarai vezetéstől teszi függővé az álláspontját.
Szijjártó Péter lényegében elismerte, hogy a törökökhöz igazítja a kormány a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásátAmi Recep Tayyip Erdogant illeti, ő a Politico szerint ő Joe Biden amerikai elnökkel még vasárnap közölte, hogy nem látja késznek Svédországot a NATO-csatlakozásra. E szerint Svédország ugyan helyes irányba lépett a terrorizmus elleni törvény megváltoztatásával, ám a Törökország által terrorszervezetnek minősített kurdpárti csoportok továbbra is demonstrációkat tarthatnak Svédországban, ami a megtett lépéseket Ankara szerint „semmissé teszi”.
Recep Rayyip Erdogan azzal vádolja Svédországot, hogy támogatja a kurd szeparatizmust, és nem mutat tiszteletet Törökország és a muszlimok iránt - ez utóbbi elsősorban a konfliktus nyomán Svédországban történt Korán-égetésekhez kapcsolódik, a Politico szerint legutóbb júniusban történt ilyen. Korábban egy svéd szélsőjobboldali politikus égetett Koránt, nem messze a török nagykövetségtől.
Telefonos megbeszélésén Recep Tayyip Erdogan és Joe Biden arról is tárgyalt, hogy Törökország F-16-os vadászgépeket vásárolna az Egyesült Államoktól, de a török elnök szerint „nem helyes” összekötni ezt Svédország NATO-csatlakozási kérelmének kérdésével. Ennek fényében – fűzhetjük hozzá – figyelemre méltó, hogy ő maga viszont összekötött a török EU-csatlakozás és a svéd NATO-csatlakozás kérdését.