Az Orbán-kormánynak a fixa ideája a következő évi költségvetések július eleji elfogadása, amely a saját újításuk. Normális országokban – és a magyar államháztartási törvény előírása szerint is – a költségvetés tervezetét ősszel kell a parlament elé terjeszteni, és így is marad a törvényhozásnak három hónapja, hogy azt kitárgyalja és elfogadja. Ehelyett a nyári elfogadáshoz a tervezés már márciusban elkezdődik és emiatt a még hatályba sem lépett költségvetés sok esetben már decemberre elavul.
Ez fenyegeti a múlt héten a fideszes többség által elfogadott – de még ki nem hirdetett – 2024-es költségvetést is. Még az zárószavazás előtti napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta a Költségvetési jelentését, amely 2024-es büdzsét vette górcső alá. A jegybank összegzése szerint mintegy 400 milliárd forintos – a GDP fél százalékára rúgó – lyuk tátong a jövő évi költségvetésen.
A MNB elemzői szerint mintegy 605 milliárd forinttal tervezete túl a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium a várható adóbevételeket, ugyanakkor találtak 200 milliárd forintnyi tartalékot a kiadások között. Így összességében 406 milliárd forinttal magasabb az induló hiány. Ez az összeg nagyságrendileg a 2024-es GDP fél százalékának, az egész évi lakáskiadások felének, vagy a teljes sporttámogatási büdzsének, illetve az állami közoktatásra fordított éves kiadás kétharmadának felel meg. Vagyis most feltárt költségvetési lyuk egyáltalán nem elhanyagolható. A MNB ezen felül megjegyzi, hogy továbbra is ott lebeg a költségvetés felett a jegybank idei várható veszteségének részleges rendezése, amely további 400 milliárd forintos nem tervezett kiadással járna 2024-ben. (Ugyanakkor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón elmondta, hogy olyan megállapodás született a MNB és a kormány között, hogy a közeljövőben a tőkerendezés okán módosítják a jegybanktörvényt. Ennek lényegi eleme lenne, hogy engedélyeznék a jegybank számára a negatív tőkével való működést, így jövőre nem lesz szükség a MNB féltőkésítésére.)
Elfogadták a minden eddiginél kevésbé gránitszilárdságú 2024-es költségvetést„Hol van a pénz?” - akkora lyuk tátong a költségvetésben, hogy Varga Mihálynak kiadták, meg kell vágni ezt-aztAz elemzők számítása szerint 2024-ben a bevételek a fogyasztási és munkát terhelő adók idei alacsonyabb bázisa miatt nem teljesülhetnek az előirányzatnak megfelelő mértékben. A 600 milliárd forintos adóbevétel kiesés túlnyomó többsége a fogyasztási típusú adóknál jelentkezik: az áfából, illetve jövedéki adóból 515 milliárd forint lesz az elmaradás. Ezen felül személyi jövedelemadónál 57 milliárdos, a tb-alapok bevételeinél további 141 milliárdos lyukat látnak. Ezzel szemben a cégek befizetései a tervezetett 104 milliárddal haladhatják meg – így jön ki a bevételi oldalon a 600 milliárdos hiány. A jegybank szerint az idei költségvetéssel is baj van: a vártnál alacsonyabb (akár nulla százalékos) gazdasági növekedés és a magas infláció miatt zuhan a fogyasztás, mind a keresetek növekedése, mind a lakosság fogyasztási kiadásai alacsonyabbak lesznek a kormány által feltételezettnél az idén, ami a jövő évi bevételekre is hatással lesz.
Nem úszhatja meg az Orbán-kormány, a 2024-es költségvetés alatt is több száz milliárdos időzített bomba ketyegA kiadási oldalon ezzel szemben nettó 200 milliárd forintos megtakarítást tartanak elérhetőnek az MNB elemzői a parlament által elfogadott költségvetési tervhez képest. A rezsivédelmi alap kiadásai az elemzők szerint akár 239 milliárd forinttal is alacsonyabb lesznek, de még így is 1122 milliárd megy energiatámogatásra, amit az alacsonyabb energiaárakkal magyaráznak. Még mintegy 150 milliárd forintos megtakarítással számol a jegybank az uniós kiadások soron, viszont a költségvetési szervek saját kiadásai 158, az államadóssággal kapcsolatos kiadások 56 milliárddal lehetnek magasabbak a tervezettnél.
A jegybank elemző megjegyzik, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány 2518 milliárd forintnyi uniós támogatással számol, amelynek túlnyomó többsége a 2021-27 közötti uniós költségvetésből, illetve a (Covid utáni) helyreállítási alapból (RRF) járna, ám ezeket a pénzeket a jogállami hiányosságok és a rendszerszintű kormányzati korrupció miatt mind a mai napig blokkolja az Európai Bizottság. A MNB Költségvetési jelentése dodonai módon annyit tesz ehhez hozzá, hogy „az uniós támogatásokkal kapcsolatos előirányzatok teljesülésének fontos feltétele, hogy megszülessen a megegyezés a Kormány és a Bizottság között a 2021-2027-es ciklus felzárkóztatási és helyreállítási támogatásainak lehívásáról”. Nos ennek a megegyezésének eddig semmi jele, ami mintegy további 2500 milliárd forintos kockázatot jelent. Ha jövőre elmaradnának az uniós pénzek az már olyan mértékű bevételkieséssel járna, amit semmilyen más forrásból nem tudna pótolni kormány, vagyis ez egy nagyon komoly kockázat a jövő évi költségvetésre nézve - állapítják meg az elemzők. Sőt, ha ezek a források elvesznek, az alapjaiban ásná alá magyar gazdaság kilábalását a mostani recesszióból, de az egész magyar gazdaságot alapjaiban rendítené meg.
Majd az önkormányzatok megoldják?
A MNB szerint ugyan a költségvetésben nettó 400 milliárd forintos extra hiány, kockázat van kódolva, ám az elemzők szerint mégsem kerül veszélybe EU számára fontos eredményszemléletű hiánymutató, az még így sem emelkedik a GDP 2,9 százaléka fölé – legalább is papíron. Az MNB által kimutatott költségvetési hiánytúllépést ugyanis ellensúlyozza a az önkormányzatok várható többlete, illetve a statisztikai korrekció. Jövőre önkormányzati választási év lesz, az önkormányzatokat ráadásul a kormány az elmúlt években kizsigerelte, így nem igazán világos, hogy az MNB elemzői miért is számítanak 170 milliárdos szufficitre az önkormányzati alrendszerben, amikor a helyhatóságok ekkora pénznek a többszörösét azonnal el tudnák költeni az elmúlt években elmaradt kiadások, fejlesztések pótlására.
