A török elnök ősszel terjeszti a parlament elé a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.

Erdogan az MTI szerint a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón közölte: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.

Erdogan egyúttal jelezte, hogy

– Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat – tette hozzá.

Svédország a szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. Finnország esetében ez már tavasszal megtörtént.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

Mint megírtuk, a kezdettől nyíltan ismertetett ankarai kifogások után a török ellenállás nem is jelentett meglepetést, az viszont annál inkább, hogy Magyarország minden indoklás nélkül halogatja a ratifikációt.

Az Orbán-kormány soha nem kötötte nyílt előfeltételekhez a két északi állam csatlakozását, csupán rendre saját ígéreteit sem betartva halogatta a parlamenti ratifikációt. Először azt mondták, év végéig megtörténik a ratifikáció, majd február végére ígérték, de ekkor a Fidesz-frakción belüli állítólagos ellentétekre hivatkozva mégsem került napirendre. A frakció „lázadói” azt kifogásolták, hogy „svéd kormányzati szereplők rendszeresen sértegették a magyar választókat és egész Magyarországot”, nyilvánvaló valótlanságra építve a jogállamiság sérelmének hamis képzetét keltették hazánkat illetően. Ezért „több tiszteletet követelve” a magyaroknak, fideszes parlamenti delegációt szalajtottak a két fővárosba, Hende Csaba és Németh Zsolt vezetésével.

Ám ezután sem változott a felállás, Finnország csatlakozásának ratifikációját is csak azt követően, március végén tűzte napirendre a parlament, hogy Törökország is jelezte ez irányú szándékát. Azt akkor sem indokolták, hogy a svéd ratifikációt miért választották le a finntől.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt kedden először erősítette meg, hogy Budapest a svéd NATO-csatlakozás kérdésében rendszeresen egyeztet az ankarai vezetéssel. Célzott arra is, hogy ha változik a török álláspont a kérdésben, akkor a magyar Országgyűlés ratifikálja Svédország felvételét.