A szlovákok és a csehek még futnak az orosz kémbankban ragadt pénzük után, az Orbán-kormány mélyen hallgat a 74 milliárdról

Továbbra sem siet visszafizetni korábbi tagjai részesedését a kémbankként elhíresült, sokáig budapesti székhelyű és orosz-magyar többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A bankból áprilisban kiszállt magyar kormány többszöri kérdésünkre sem felelt arra, hogy mi lesz az IIB-be pumpált 74 milliárd forinttal, de a cseh és a szlovák kabinet válaszolt a Népszavának, és kiderült: Pozsony kevésbé látja optimistán a helyzetet, mint tavasszal, és Prága sem lát előrelépést. Ez pedig a magyar pénzvisszaszerzési esélyekre is utalhat.

A szlovák pénzügyminisztérium márciusban lapunkkal azt közölte: egy megállapodást készítenek elő az IIB-vel a szlovák részesedés ellenértékének „hosszú távú visszafizetésére”. Most viszont azt írta a Népszava kérdéseire a szlovák kormány illetékes szóvivője: „Megszakadt a kölcsönös pénzügyi igények rendezésére elfogadott procedúra, miután érvénybe lépett a bank menedzsmentjére kivetett amerikai szankció.” Ez utóbbival arra utalt: április elején szankciókat jelentett be az Egyesült Államok az IIB és vezetői ellen, s ez volt az utolsó csapás a bank uniós létezésére.

A cseh álláspontban a változatlanság jelzi, hogy kevés az esély a 34,7 millió eurójuk – mintegy 13 milliárd forintjuk – visszaszerzésére. Ahogy márciusban, lényegében most is ugyanazt közölte lapunkkal a cseh pénzügyminisztérium: „Az IIB vezetésétől elvárjuk, hogy tegyen tényleges lépéseket, hogy a közeljövőben megegyezésre jussunk. Amennyiben nem teszi, úgy a Cseh Köztársaság minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe fog venni.”

A prágai kormányzat év eleji közleménye szerint az IIB vezetése korábban a csehek számára elfogadhatatlan ajánlattal állt elő. Eszerint 20 év alatt fizetnék vissza a bankba tett részesedésüket, ráadásul úgy, hogy nem vennék figyelembe közben az inflációt. Ebből a közleményből kiderül az is: az év elején Prága szerette volna elérni, hogy az IIB akkor még meglévő tagjai – így többek között Magyarország is – támogassák a cseh pénzek visszafizetését, ám ez nem történt meg.

Mint arról korábban többször írtunk, az 1970-ben alapított, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2012-ben újraélesztett KGST-bank elé az Orbán-kormány vörös szőnyeget terített. Az IIB megkapta a főváros egyik legreprezentatívabb ingatlanának számító Lánchíd Palotát. A fideszes többség aztán elfogadta a Lex IIB-t, amivel a banki kormányzók Magyarországon diplomáciai védettséget, adómentességet kaptak. A bank helyzete azután roppant meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, emiatt pedig Szlovákia, Csehország, majd Románia és Bulgária is úgy döntött, megszünteti az IIB-tagságát. Végül az EU-s tagállamok közül utolsóként, áprilisban Magyarország is kiszállt a Nemzetközi Beruházási Bankból – de csak akkor, egy nappal azután, hogy szankciókat jelentett be az Egyesült Államok az IIB és menedzsmentje ellen.

Az Orbán-kormány azóta sem válaszol azokra a kérdésekre, hogy mi lesz bankba fektetett mintegy 74 milliárd forintnyi közpénzzel. Csak Gulyás Gergely ismerte el egy áprilisi Kormányinfón, hogy nincs garancia arra, hogy vissza is kapja a pénzt vagy egy részét. Fél órán belül – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, van-e határideje, hogy az Orbán-kormány mikor szeretnék viszontlátni az összeget.