fóliázás;

Milliók egy könyv miatt

A magyar könyvkereskedelem történetének legmagasabb büntetését kapta a Líra, mert egy könyv forgalmazása nem felelt meg a melegellenes gyermekvédelmi törvény előírásainak – a magyarországi kiadó is reagált a fejleményekre.

Nem tud korábbi példákat említeni a jelenlegi bírságolásokon kívül – reagált a Líra 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságára Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke.

Mint azt megírtuk, fogyasztóvédelmi bírságként 12 millió forint büntetést szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal a Líra Kereskedelmi Kft.-re Alice Oseman Heartstopper – Fülig beléd zúgtam című képregénysorozatának forgalmazási körülményei miatt, mely nem felelt meg a kormánypárti körökben gyermekvédelmi törvénynek nevezett melegellenes pedofiltörvény előírásai­nak. A kormányhivatal vizsgálata megállapította: az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, az ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, nem zárt csomagolásban. A céget emellett a jogszerű forgalmazás biztosítására kötelezték.

Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója lapunknak elmondta, megkapták a határozatot, és minden rendelkezésükre álló jogeszközt igénybe fognak venni a Kormányhivatal döntésével szemben. Gál Katalin felidézte, ugyan a Lírát még a törvény hatályba lépése előtt megbüntette a Kormányhivatal félmillió forintra, de pert nyert és visszakapta a pénzt. (A büntetést 2021-ben a Micsoda család! című könyv miatt kapták, mert a Kormányhivatal úgy vélte, „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott” a könyvesbolt, a hivatal szerint a Líra nem tüntette fel, hogy a mesék „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésmintákat” tartalmaznak.) – A 12 millió forint feltűnően magas összeg, a Libri két hónappal ezelőtti egymillió forintjához képest is. Pedig akkor azt éreztük, hogy az is egy eltúlzott összeg – mondta Gál Katalin hozzátéve – nehezen értelmezhető a helyzet, hiszen két éve hatályos a törvény, és az MKKE sorozatos megkereséseire a törvény értelmezésére vonatkozóan a mai napig nem kaptunk választ, útmutatót a törvényalkotótól – hangsúlyozta újfent az MKKE elnöke.

Nőtt az érdeklődés

Katona Ildikót, a Heartstopper-képregényeket kiadó Könyvmolyképző vezetőjét megdöbbentette a 12 milliós büntetés híre, annak ellenére is, hogy az összeg nem őket sújtja. – Az egész megfélemlítésnek tűnik, azt sugallja, hogy ne a törvényt tartsuk be, hanem lehetőleg mindent kontrolláljunk, ami a másságot érintő könyvekkel kapcsolatos – fogalmazott. A kiadó vezetője egyébként ellenzi a fóliázást, hiszen megakadályozza a tájékozódást. Valójában a nem kívánt tartalom elkerülését is gátolja. – Szerintem sokkal jobb az átsorolás, hiszen ezáltal már nem érintené a törvény a művet. – A felvetésre, hogy veszélyeztetik-e az LMBTQ-könyvek forgalmazását az elmúlt hetek intézkedései, Katona Ildikó úgy reagált – nagyon meglepődnék, ha a kereskedők leállnának az ilyen könyvek forgalmazásával, ugyanis roppant népszerűek. Itt nem arról van szó, hogy nekünk kéne rátukmálni a könyvet az olvasóra, hanem arról, hogy ez annyira eleven és húsba vágó téma, annyi olyan fiatal van, akit érint vagy személyesen, vagy a környezete által, hogy akarnak tudni róla. Ezek fontos kötetek, és én nem is féltem őket. Nyugodtan rakják a szórakoztató irodalomhoz, az olvasók meg fogják találni – jelentette ki a Könyvmolyképző Kiadó vezetője, majd hozzátette – azt is javasolnám a könyvesboltoknak, hogy külön LMBTQ-részt alakítsanak ki, hiszen ennek kettős előnye van: akit érdekel, megtalálja, aki viszolyog tőle vagy a gyermekét félti tőle, az meg elkerüli. Egyébként külföldön már rég működik ez a besorolás. – A botrány hatására határozottan nőtt az érdeklődés és az eladott példányok száma. A kérdésre, miért tartotta fontosnak a Heartstopper kiadását, Katona Ildikó úgy reagált – nem véletlen, hogy mostanában egyre több médiumban és művészeti alkotásban jelenik meg a másság, nemcsak az LMBTQ-vonal, hanem akár a bőrszín témája. Számomra az elmúlt évtized úgy jelenik meg, mint egyfajta új felvilágosodás. Én az elfogadás mellett vagyok, senki nem tehet arról, hogy milyen tulajdonságokkal született. Mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez. A homoszexualitás nem felvett póz, hanem adottság, nemhiába fedezi föl magán egy fiatal, amikor már van arról fogalma, mi az. Vagy akár egy gyermek, amikor még fogalma sincs, mi az és mivel van összefüggésbe, amit érez. Nekem sok meleg ismerősöm van és egy közeli transznemű barátom is. Mindegyikük azt mondja, már gyerekkorában tudta, érezte, hogy ő más, csak nem talált rá szavakat. És pont emiatt fontos Oseman könyve, mely ennek a felfedezését mutatja meg – mondta a kiadóvezető, hozzátéve, érthetetlen, hogy a törvény szerint egy fiatallal 18 évesen és egy naposan már beszélhessünk a másságáról, de 18 évesen mínusz egy naposan ez még bűncselekmény legyen. – Rettenetes azzal a tudattal élni valakinek 18 éven keresztül, hogy ő egy olyan figura, akinek nem is szabadna léteznie. Ha gyermekvédelemről beszélünk, akkor azokat a gyermekeket is kell védeni, akik melegnek vagy akik más nemi identitással születtek – zárta szavait Katona Ildikó.

Célkeresztben

Azt hiszem, hogy a magyar könyvkereskedelem történetében ez a valaha volt legmagasabb büntetés, egy olyan főbenjáró bűnért, hogy egy egyébként bármilyen kiskorú által szabadon megnézhető sorozatból készült képregényt árusítottunk – mondta Nyáry Krisztián, az RTL Reggeli című műsorában. A kreatív igazgató szerint a Lírának ez a büntetés hatalmas érvágás, és ugyan minden jogorvoslati eszközt be fognak vetni, azonban erre csak az után van lehetőségük, hogy a bírságot befizették. Nyáry Krisztián újra kiemelte, hogy a törvény nem fogalmaz egyértelműen, szerinte az elmúlt két évben az állam maga sem tartotta be az általa hozott törvényt, most viszont elkezdte szelektíven betartatni. Alice Oseman Heartstopper című könyve már jó ideje a kormány célkeresztjében van, először Rétvári Bence államtitkár a Facebookon kelt ki a mű ellen, melyet „LMBT tini képregény”-nek titulált. – Valljuk meg, igencsak nem várt helyzetbe kerül a szülő, amikor az ifjúsági irodalom polcról gyanútlanul leemelt Heartstopper című könyvben hirtelen csókolózó fiúkat ábrázoló képregényt talál – írta felháborodott emojikkal tűzdelt posztjában az államtitkár. – Nem tudja a szülő, hogy most őt akarják provokálni, vagy a gyerekét átnevelni. A könyv leírásából kiderül, hogy a történet egy fiúról szól, aki vonzalmat érez egy másik fiú iránt. A címlapot és egy-egy oldalt elnézve, talán az a fő üzenete a könyvnek, hogy bármelyik tinédzserből lehet homoszexuális, még ha ránézésre a másik nem érdekli is – fogalmazott Rétvári. Ahogy a melegellenes törvénnyel kapcsolatban már többször megírtuk: ez a veszély nem áll fenn, ahogy azt a lapunknak nyilatkozó Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus is elmondta, a „homoszexualitás népszerűsítése” szóösszetétel értelmezhetetlen, senkinek sem változik meg a szexuális beállítottsága olvasmányélményei nyomán, még a kiforratlan kamaszoknak sem. Rétvári Bence dörgedelmes posztjában kiemelte, hogy – a magyar szülők nagy többsége nem kér az ilyen tartalomból, nem akar véletlenül belefutni sem az iskolában, sem az ifjúsági médiában, sem az ifjúsági helyeken – az államtitkári felháborodás nyomán a Kormányhivatal intézkedett is, a Librit júniusban 1 millió forint bírsággal büntették, a Líra ellen pedig tudvalevően a Heartstopper miatt eljárás indult, ennek eredménye most a 12 milliós bírság.

Eltérő reakció

A magyar könyvpiac két kiemelkedő szereplője eltérően reagált a melegellenes törvény miatti intézkedésekre: a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány által nemrég megvásárolt Libri a bírság után több könyvkiadót megkeresett, hogy megtudja, a kiadók szerint az adott könyvek megfelelnek-e a törvény előírásainak. A Líra még nem lépett, Nyáry Krisztián a Telexnek úgy fogalmazott – egyelőre megvárjuk, mi szerepel majd a minket érintő határozatban. Nem értünk egyet a jogszabállyal, és ebben a formájában nem tartjuk végrehajthatónak, de nyilvánvalóan jogkövetőek vagyunk – a Líra kreatív igazgatója szerint az egyik legnagyobb probléma a törvénnyel, hogy a könyv tartalmáért nem a kiadót, hanem a könyvkereskedőt teszi felelőssé, azonban nem elvárható a könyvesboltoktól, hogy a forgalmazott könyvek tartalmát ismerje.