Polcz Alaine szakmai életútjának egyik legfontosabb eredménye a pszichológiai játékdiagnosztika magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése. „Minden, ami van a nagy világban, azt itt megtalálod kicsiben. Ezekből építesz egy olyan világot, amilyet akarsz. Ez lesz a te világod.” – ezt az útmutatást kapja a gyermek a Világjáték-teszt kezdetekor. A teszt alapmódszerét egy angol pszichológus, Margaret Lowenfeld dolgozta ki. A teszt során a gyermek egy vödör homokot kap, és egy üres, kékre festett asztalon megalkothatja saját világát. Mindennek jelentősége van, ki vagy mi az első szereplő: állat, épület, ember, netán növény? A pszichológus kérdéseket tesz föl a megalkotott térről (Hol laksz? Hol van árnyék? Hol üt ki a tűz? stb.), ezáltal valójában magáról, a saját traumáiról, problémáiról beszélhet a gyerek. A teszt egyik legfontosabb kérdése: „Ki vagy te ebben a világban?” Nem titok: az egész kiállítás a Világjáték-módszerrel dolgozza föl Polcz Alaine életútját, munkásságát, a teszt felhívó kérdései mentén: például a „Hol üt ki a tűz?” kérdésre, mely egy tragikus élmény feltérképezéséhez szükséges, az életműn belül az Asszony a fronton és annak keletkezéstörténete felel.
A tárlat a szerző írásaiból vett részletekkel, személyes tárgyaival, fotókkal, hang- és videófelvételekkel teremti meg a Polcz Alaine-i világot. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szakmai blogján olvasható egy, a kurátorral, Dr. Török Petrával készített interjú, melyből kiderül: mivel Polcz Aline a teljes hagyatékát (legyen szó szakmai anyagokról, relikviákról, akár az irodalmi munkásságához kötődő kéziratokról vagy magnókazettára mondott szövegeiről) közgyűjteményeknek ajándékozta, a tárlat csak más intézményekkel való együttműködés keretében valósulhatott meg. Eképp vált interdiszciplinárissá, a bemutatott dokumentumok, fotók és tárgyak a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményéből, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumból és az Országos Színháztörténeti Múzeumból érkeztek, és természetesen a PIM gyűjteményi tárai teszik teljessé az anyagot. Az egykor a Polcz–Mészöly házaspár tulajdonában lévő képzőművészeti alkotásokat a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) kölcsönözte. Az ötlettől a kivitelezésig másfél-két év telt el, a közös gondolkodás nyomán unikális tárlat született.
Az életrajza közismert, az életműve ismeretlen – Nem lett fideszes az évfordulós Petőfi-tárlatPetőfi Sándor, avagy egy különleges állatfaj a költők zoológiájábanPolcz Alaine napszemüvege, korondi gyertyatartója, de még végrendelete is ott van a vitrinek mögött, a kiállítás látványtervének fontos szereplői, két tucat fabábu „strázsál” az emlékek mellett. A játékfigurákat a Világjáték-szett inspirálta, ugyanígy a teszt terepének tengert szimbolizáló kékje és a világalkotáshoz elengedhetetlen homok sárgásbarna színe uralja a kiállítás dizájnját.
A Polcz Alaine-i világ sokoldalú, nem csoda, a pszichológus-szerző maga is ezerféleképp él a fejünkben: áldozatként, bölcsként, segítőként, életmódtanácsadóként, írófeleségként, zseniként. Nem beszélve arról, mennyi mindenben volt úttörő Polcz Alaine: megreformálta a halálos betegséggel küzdő gyerekek kórházi kezelését, törődött a szülőkkel, segített nekik a gyászfeldolgozásban, az országot járva tartotta a kapcsolatot velük, emellett a tanatológia hazai követeként 1992-ben megalapította a magyar hospice mozgalmat. A halál és az állandó segítség, mintha ez a két dolog foglalkoztatta volna Polcz Alaine-t. A halál még a szerelmi játékokban is ott volt, a kiállításon látható egy koporsót jelképező gyufásskatulya, mely férjével, Mészöly Miklóssal volt közös játékuk, ebbe temette el Mészöly csapodár énjét (Gergelyt) kapcsolatuk elején. Az állandó segítség kapcsán pedig maga Polcz Alaine idézi föl Jelenczki István Úton a halállal című filmjében, hogy a túlélés erőt adott neki, minden őt ért megpróbáltatás ellenére ápolónak állt a háború alatt. Egy nő, aki veszélyesen sokat tudott a halálról és a veszteségről, talán ezért nem félt mindenkinek segíteni – azt gondolnánk, ebből az alaphelyzetből nem lehet vidámságot kicsikarni, de mégis, a PIM kiállításán legalább annyit lehet mosolyogni, mint elszomorodni.
„Sokszor azt gondolom, hogy azért szeretek úgy örülni és boldog lenni, hogy élni tudjak. Az én munkámhoz – hogy bírni lehessen – hátország kell, de nekem nincsen hátországom: bennem van egy ország.” – írja a szerző. A Világjáték azt a lelki gazdagságot és tetterőt is meg tudja mutatni, ami Polcz Alaine-t jellemezte, ezzel a kettősséggel játszik. És játszani jó.
Infó: A Világjáték – Polcz Alaine 100. Petőfi Irodalmi Múzeum. Kurátor: Török Petra, látványterv és arculat: H. Kocsis Annamária, kurátorasszisztens: Kodolányi Judit. Nyitva: október 31-ig.
Itt a Petőfi-emlékév, megtestesül a magyar nép, csak a 6,8 milliárdos Rákay-film késik le róla