- Az Orbán-kormány még többet vasalna ki a fővárosi önkormányzatból, már Budapest hitelkeretét fosztogatja

A központi költségvetés megalapozásáról szóló júliusi salátatörvénybe rejtették el a fővárosi önkormányzat sanyargatásának újabb eszközét. Az államháztartási törvény módosításával beemelték az állami normatívák közé a közösségi közlekedés működtetésére a fővárosnak adott havi egymilliárd forintot, amelyből egyébként – agglomerációs közlekedési hozzájárulásként – havi 548 millió forintot fizet a főváros a MÁV-nak és a Volánbusznak.

Ezzel a trükkel a kormány a fővárosi közlekedésre adott évi 12 milliárdot is bevonta abba a körbe, amelyre inkasszót vethet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) az esedékes, de a fővárosi önkormányzat által be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt. A fővárosnak évente hagyományos feladatokra utalt normatíva összege összesen 23 milliárd forint, de ennél már többet fizettek vissza az államnak.

Ahogy arról a Népszava korábban beszámolt, az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat túlzó mértékűnek és igazságtalannak tartja az önkormányzatok által kötelezően fizetendő szolidaritási hozzájárulást. Karácsony Gergely főpolgármester júniusban jelentette be, hogy Budapest nem fizeti be az idei évre kivetett 58 milliárdos szolidaritási adó fennmaradó részét – eddig 25 milliárdot utaltak az államkincstárnak ezen a címen – és közigazgatási pert indít az államkincstár ellen. A keresetben azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól, hogy a visszatartott részletet ne emelhesse le a MÁK.

A kérést a bíróság első körben visszautasította. Ennek ellenére a főváros júliusban sem utalja át a szolidaritási hozzájárulás esedékes részletét, és az azonnali jogvédelemre vonatkozó indítványt kiegészítve, további jogi elemekkel alátámasztva ismételten benyújtották. Július végére remélhetőleg megszületik az újabb döntés – bizakodik Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki annak ellenére bízik a főváros számára kedvező döntésben, hogy a központi költségvetés számára is érzékelhető összegről, 33 milliárd forintról van szó. Mint mondja: ekkora összegnél már a Pénzügyminisztériumban is felkapnák a fejüket.

Kiss Ambrus szerint az államháztartási törvény módosítása, a közlekedésre adott támogatás visszatartási lehetőségének biztosítása is azt mutatja, hogy a kormány maga sem bízott abban, hogy a bíróság nyitva tartja számukra az utat a szolidaritási hozzájárulás begyűjtésére. Ha a bíróság megadja az azonnali jogvédelmet és a kormány erre válaszul nem fizeti ki a közlekedési normatíva következő egymilliárdját, akkor Budapest sem fizet az agglomerációs közlekedésért.

A szolidaritási hozzájárulás következő, közel 4 milliárdos részlete július végén esedékes, ha ezt is leemeli az egyébként már június végétől folyószámla hitelből működő fővárosi önkormányzat számlájáról az államkincstár és a közlekedési támogatást se kapják meg, illetve a kormány nem fizeti ki a főváros felé fennálló tartozásait – a Lánchíd felújításra ígért 6 milliárdot, a trolibuszok beszerzésére járó 10,5 milliárdot, illetve a lejárt 5,5 milliárdos számlatartozását – akkor a főváros 39 milliárd forintos mínuszba süllyed szeptember közepére, amikor megérkezik az iparűzési adóbevétel következő része. (A túlélőprogram bevezetése nélkül a hiány 76 milliárd lett volna.)

– emeli ki Kiss Ambrus, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a főváros a hagyományos feladatok – oktatás, közvilágítás, temetők, szociális és kulturális intézmények működtetése – ellátására kapott összeg 170 százalékát fizeti be a központi költségvetésnek. Az elvonás ráadásul rendkívül egyenlőtlen, hiszen a megyei jogú városoktól a normatíva alig 25 százalékát vonja el az állam.

Jövőre még nagyobb kihívás elé állítja a fővárost a kormány, ha nem sikerül mérsékelni a szolidaritási hozzájárulás mértékét. A tétel jövőre 75 milliárdra ugrana, miközben az iparűzési adóbevétel várhatóan nem emelkedik és az infláció csökkenése messze nem éri el a remélt értéket. „A legrosszabb forgatókönyv esetén a főváros tanul a kormánytól és egyszerűen nem fizeti ki az állami cégek felé fennálló számlatartozásait, amely 20 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Ha nem fizetnek, mi sem fizetünk” – jelentette ki Kiss Ambrus a Népszavának. A politikus nem említett cégeket, de a nagy állami szolgáltatók és tételek között minden bizonnyal előkelő helyen áll az energiát szállító MVM.