– Katasztrófa. Rosszabb, mint amire számítottunk – összegzi a védőnői szolgálatok július elsejei államosítása óta eltelt időszak tapasztalatait Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. A jelenlegi helyzetet leginkább ahhoz tudja hasonlítani – mondta –, mint amikor felrúgunk egy hangyabolyt. Mindenki kapkod, rohangál, nincs egyértelmű iránymutatás, a megoldandó problémák pedig közben heggyé növekednek.
A sok éves előkészítő munka ellenére az eddig az önkormányzatok által alkalmazott, illetve fizetett – és az önkormányzati helyiségekben dolgozó – védőnők most sok helyen azt sem tudják, hogy az állami átvétel óta kinek jelentsék, ha például megbetegednek. Hol az egyik hivatali email cím használatára utasítják őket, hol a másikra. Ez azon kívül, hogy sok időt vesz el a tényleges feladatoktól, a gondozottakkal való kapcsolattartást is hátráltatja. Nemhogy a védőnők, de még az őket mentorálók sem feltétlenül találják a helyüket az új rendszerben, ők is panaszkodnak, hogy sokszor érzik magukat kellemetlenül az egymás után velük kiküldetett ellentétes információk miatt – magyarázza Szalainé P. Boglárka, aki ellen egyébként etikai vizsgálatot indítottak kritikai hangvételű nyilatkozatai miatt.
– De mi mást mondhatnék, ha a legtöbb védőnő munkakörülményei súlyosan romlottak az elmúlt bő két hétben?
– tárja szét a karját a szakember, aki szerint a védőnők az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közötti hatásköri, hatalmi harc kellős közepén találták magukat.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálatokat átvevő vármegyei kórházak ingatlanainak üzemeltetése is éppen most került át a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF). Ennek az átadás-átszervezésnek a kellős közepén kellene megállapodniuk a védőnői tanácsadó helyiségeket birtokló önkormányzatokkal az ingatlanok fenntartásáról. Márpedig van olyan település, ahol nemes egyszerűséggel kikapcsolták a telefont, megszüntették az internet hozzáférést, nincs takarítás, de még a szemetet sem viszik el a tanácsadóból.
Egyelőre arra sincs egységes protokoll, hogy milyen szerződéseket kössenek a kórházak az önkormányzatokkal. Van, ahol havi 30 ezer forintot ajánlanak a helyiségek üzemeltetéséért, máshol azt kérik az adott településtől, hogy fizesse tovább a számlákat, majd azokat összegyűjtve küldje el a kórháznak. Az önkormányzatok túlnyomó többsége egyiket sem tartja elfogadhatónak: a felajánlott összeg semmire se elég, a három havi elszámolás pedig egy 75 milliárdos adósságállományt maga előtt görgető állami intézménnyel nem különösebben csábító a szintén napi pénzügyi gondokkal küszködő településeknek.
„Ez már központosítási mánia” – Az önkormányzatok szerint csak ronthat az ellátáson a védőnői szolgálat államosításaA szakszervezet szerint az átalakítással akár havi 100 ezer forinttal is kevesebbet kereshet egy védőnő, többen már fel is mondtakA napi gondok közé tartozik a védőoltásokról, státuszvizsgálatokról szóló értesítők vagy éppen az iskolások gondozási kartonjainak postázása is. Van, ahol az átvevő intézmény azt kérte, hogy vigye be a védőnő a kórházba, majd ők postázzák, csakhogy ehhez esetenként 80 kilométert kellene autózni. Másutt pedig azzal hárítottak, hogy adja fel postára a védőnő saját költségén, majd egyszer kifizetik. Olyan kérést is kaptak már a védőnők, hogy minden hivatalos levelet kiküldés előtt ellenőriztetni kell a mentorral és csak az ő jóváhagyásával küldhető el. Ez egy zárt kezelésű gyermekvédelmi jelzésnél elképzelhetetlen. Továbbra sincsenek pecsétek, márpedig enélkül nem adható ki várandós gondozási könyv, illetve az anyasági támogatás igényléséhez szükséges igazolás sem. Utóbbi ugyan a terheskönyv teljes egészének fénymásolatával is kérhetik a kismamák, de kevesen akarják az abban szereplő érzékeny egészségügyi adatokat – például hüvelyi vizsgálat, orvosi beavatkozások eredménye – megosztani a hatóságokkal.
Az érdekképviseleti vezető szerint tömeges felmondásról nem beszélhetünk, de folyamatosan hagyják ott a pályát a védőnők a legrosszabb önkormányzati bánásmódnál is méltatlanabb helyzetek miatt.
Azt válaszolták, hogy „szellőztetni kell”
Néhány helyen a kötelező védőoltások beadását is halasztják, mivel a védőnői szolgálatok államosítása óta nincs hol beadni azokat. Eddig ugyanis a védőnők által is használt, „egészséges tanácsadásra” szolgáló helyiségekben oltották a gyerekeket, ám akad olyan átvevő intézmény, amely egyszerűen kitiltotta onnan a házi gyermekorvost.
– A védőnők tevékenységének állami kézbe vételével az illetékes szerv a kötelező védőoltások beadását az eddig kiválóan működő, védőnői helyiségekből – mint betegségmentes környezetből – és a külön a számukra felépített egészségházakból a háziorvosi rendelőkbe akarja átterelni. Legalábbis a védőnőket szóban így utasították, amelynek nyomán a kötelező védőoltásokat a védőnők már el is kezdték áthordani a háziorvosi rendelőkbe – háborog Szarvas Gábor sárrétudvari gyermek háziorvos, aki szerint ez a szakma megcsúfolása, sok évtizedes (több, mint százéves) szakmai alapelvek fejre állítása.
A hozzá eljutott szóbeli közlések szerint a védőnői szolgálatot átvevő Debreceni Klinika az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi tevékenység helyiségeiből kitiltja a gyermekorvosokat. Egyúttal arra kötelezi őket, hogy az előírt védőoltásokat a háziorvosi rendelőben tárolják és a védőoltások beadásával együtt végzett tanácsadást is ott végezzék.
A gyermekorvos szerint mindez egyértelműen szembe megy az anya- csecsemő- és ifjúságvédelmi tevékenység hosszú évtizedek alatt kialakított alapelveivel. Ennek ugyanis egyik sarkalatos tétele, hogy az egészséges lakosság gondozását, a preventív szűrő és tanácsadói tevékenységet, valamint az egészet dokumentáló adminisztratív munkát a betegellátástól és a betegektől szeparáltan kell elvégezni.
A Debreceni Klinika kérdéseinkre adott meglehetősen szűkszavú válaszában nem cáfolta, hogy innentől a házorvosi rendelőben kell beadni a védőoltásokat. Mint írják: júliustól a Debreceni Egyetem Klinikai Központja vette át Hajdú-Bihar Vármegyében a védőnői ellátást. A feladatot az önkormányzatok által ingyenesen átadott ingatlanokban látják el. Az egyetem a házi gyermekorvosok munkáját nem akadályozza, a védőnők a vonatkozó jogszabályok betartásával látják a feladataikat. A tanácsadást ezentúl a védőnői tanácsadóban, a védőoltások beadását pedig az orvosok az orvosi rendelőben végzik – írták.
– A mai napig nem tudjuk, milyen felhatalmazás alapján, milyen jogon és milyen okból hozták ezt a döntést – fogalmazott Szarvas Gábor. Az orvosnak arra a kérdésére, miként valósul meg így a gondozottak védelme az esetleges fertőző betegségektől, miközben betegellátó helyiségben történik a gondozás, azt válaszolták, hogy „szellőztetni kell”. – Csakhogy egy körzetorvosi rendelő a szokásos rendelések között sürgősségi ellátásra szolgál. A kötelező védőoltásokat ráadásul „hatalmaskodó, hatósági” eljárással szállították át az orvosi rendelőkbe. A tanácsadók hűtője így üresen tátong, miközben az orvosi rendelőbe új hűtőt kellene vásárolni – tette hozzá.
Jön a felmondási hullám, egyetlen aktív védőnő marad a gyerekekre egész CsömörönHiányzó szerződések, összeomló adatbázis, tisztázatlan bérügyek – így államosítják a védőnői szolgálatokat holnaptól