Döntött az Alkotmánybíróság, nem lesz népszavazás az oktatásról

A PSZ még márciusban kezdeményezett népszavazást öt oktatással kapcsolatos kérdésben, ám ezeket a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egytől egyig elutasította arra hivatkozva, hogy azok nem elég egyértelműek. A szakszervezet a Kúriához fordult felülvizsgálatért, a legfőbb bírósági fórum az ötből két kérdést végül hitelesített: az egyik azzal kapcsolatos, hogy a hátrányos helyzetű tanulók ne ugyanazt a tantervet tanulják, mint az elitiskolák diákjai, a másik arról szólt, hogy a tanulók heti óraszáma három órával csökkenjen.

Az óraszámcsökkentés ügyében AB a honlapján, a határozatának összefoglalójában felidézte, hogy az NVB azért tagadta meg korábban a hitelesítést, mert a kérdéssel kapcsolatban az egyértelműség követelménye nem érvényesül. – Bár a kérdés nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolható, valójában olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek, vagy a szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkezhetnek – ismertették az eredeti határozat magyarázatát. Ugyanakkor a Kúria a most megsemmisített jóváhagyó döntésével – fogalmaztak az alkotmánybírák – valóban túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán. 

A másik kérdés talán még bonyolultabb lehet egy laikus számára, mert a népszavazást kezdeményezők arra a vártak volna választ, hogy „a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen-e” Itt is az eredeti NVB döntést vette alapul az AB, és felidézték az elutasító döntés fő okát: „a kérdés alapján nem csak azzal kellene tisztában lenni a választópolgárnak, hogy a rendelet alapján pontosan mi a tartalma a helyi tantervnek, hanem azzal is, hogy a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének legfeljebb 10 százaléka hogyan kerül felhasználásra.

– Ezért a kérdés nem egyszerű megítélésű, és mögöttes tartalma miatt nem kizárólag arról szól, hogy a törvényben szereplő 10 százalék 30-ra módosul. A Kúria az AB szerint ennél a kérdésénél is „kitágította” az értelmezési kereteket, vagy ahogy fogalmaztak, „lényegében kiüresítette a hitelesítés jogintézményének tartalmi szegmensét”, és önkényes jogértelmezésével alaptörvény-sértést követett el. Így végül egyik kérdésben sem lehet majd népszavazást tartani.

Úgy tudjuk, a Kúria döntése ellen egy magánszemély nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az AB pedig, az alkotmánybírák pedig lényegében ugyanazt az érvelést fogadták el végül, mint korábban a Nemzeti Választási Bizottság: szerintük az állampolgároknak nincsenek kellő szakmai ismereteik ahhoz, hogy dönteni tudjanak az említett kérdésekben.

- Szomorú, hogy az AB is kiskorúnak tekinti az állampolgárokat - fogalmazott Gosztonyi Gábor. Szerinte a népszavazás egy “valódi nemzeti konzultáció” lehetett volna az oktatásról, ám úgy tűnik, a kormányzat fél ettől. A PSZ alelnöke azt is elmondta, jogászaik még vizsgálják az AB-döntést, de nem kizárt, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak majd.