A kérdés jó. A történet főszereplője ugyanis egy kivis joghurt, amely időről időre eltűnik egy magányosan élő könyvelő hűtőszekrényéből. A kérdés azért is jó, mert valóban nagy dilemma, hogy ez a meglepő kiindulópont vajon elegendő-e egy színházi este kiteljesedéséhez. Laetitia Colombani regényírónő első színdarabját Kőszegen Őze Áron rendezte meg (dramaturg: Karácsony Ágnes).
Kicsit eltérő hangulatú a két rész, az első, helyzet komikummal és humoros dialógusokkal teli, ahogy egyik kollégám fogalmazott, építkezés, aztán a második pedig mélyebbre menő, az emberi viszonyokat érzékenyen, sőt többször megindítóan tárgyaló drámaibb, de reménnyel teli végkifejlet. A nézők szerették az előadást a kőszegi fülledt nyári estén és ez mindenképp fontos adalék. Sok múlik persze a remek szereposztáson. A főszereplő mániákusan precíz könyvelőt Schneider Zoltán játssza bravúrosan sokszínűen, élvezve a figura különböző rétegeinek a kibontását. Takács Katalin alakítja a férfi pszichoterapeutáját. Nagyon szórakoztatóak és elgondolkodtatóak kettőjük dialógusai.
Aztán Takács Katalinnak van az előadásban egy kitörési jelenete, amelyben elképesztő energiával borul ki és mutatja be egy pszichiáter kitárulkozását, valódi énjét. A könyvelő légiutas kísérő fiát az egyébként kőszegi Varga Ádám játssza. Figurája óriási utat tesz meg, amíg a sok sérelem és előítélet levetkőzését követően újra valóban szívvel és őszintén meg tudja ölelni az apját és el jutnak odáig, hogy újra tudnak beszélgetni. A négyszereplős darab negyedik alakja a sokáig a színpadon nem látszó hajléktalan lány, a húsz éves Lily, akit az egyetemista Kiss Anna Gizella játszik figyelemre méltó tartással, belső erővel. Monológja olyan mint egy fájdalmas kiáltás, amelyet mindannyiunknak meg kellene hallani. Szól a méltóságról, a szolidaritásról, arról, hogy vegyük már észre azokat, akik igazán bajban vannak és igenis lépjünk túl a komfortzónánkon és merjünk nekik segíteni. Nagyon izgalmasak, lazítóak, csaknem táncra perdítőek a zenék, mint ahogy Enyvvári Péter díszlete és Kiss Fabióla jelmezei is jól mutatnak a kőszegi várudvarban felépített színpadon. Az előadás augusztus végétől beköltözik a budapesti Rózsavölgyi Szalon intimebb terébe és bizonyára újabb színekkel, rétegekkel gazdagodik.
Infó: Laetitia Colombani: Miért pont kivi? Kőszegi Várszínház. A Kőszegi Várszínház és a Rózsavölgyi Szalon közös bemutatója. Rendező: Őze Áron