A Magyar Nagydíj a legdrágább európai F1-futam, és vajon megtérül-e?

Noha a Magyar Nagydíj jövője 2027-ig volt biztosítva, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár hétfőn arról beszélt: már a mostani versenyhétvégén szeretne beszámolni a szerződés meghosszabbításáról. Ezt meg is tehette, szombaton írták alá a 2032-ig tartó szerződést, amelyet akár további ötéves opcióval egészítenének ki. Ennek elsődleges feltétele a korábban bejelentett fejlesztések határidőre történő végrehajtása. 2032-ig Európában a legtovább a Magyar Nagydíj jövője lehet biztos, 2037-ig pedig világszinten is a legjobban állna a Hungaroring. A sietségre azért van szükség, szól az érvelés, mert valószínű, hogy a jelenlegi nyolc (a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az idén törölt imolaival együtt kilenc) helyett a jövőben csak hat európai futam marad a versenynaptárban.

Na, de mi történne, ha Magyarország négy évtized elteltével nem rendezne F1-es futamot? Miért annyira fontos hazánknak az F1? Egyáltalán: fontos?

Hogy a futam megrendezése rentábilis-e, megéri-e, az a kilencvenes közepétől vissza-visszatérő kérdés. A rendszerváltás előtt a gazdasági érvek elenyésztek a tény mellett, hogy a szocialista blokkban elsőként, a közép-európai térségben egyedüliként rendezhetett Budapest GP-viadalt. A verseny politikatörténeti jelentősége később kiegészült a gazdaságival, a térségben sokáig csak Mogyoródon lehetett testközelből átélni a száguldó cirkusz élményét. Hogy nyereséges-e a rendezés, az olyannyira összetett gazdasági kérdés, hogy arról évtizedeken át csak halvány sejtéseink lehettek. Nem elég a belépőjegyek árbevételével kalkulálni, számolni kell a szállodai éjszakákkal, a külföldi nézők (akiknek arányát 70-80 százalékra teszik) hazánkban elköltött hozzávetőleges kiadásaival, egyéb turisztikai bevételekkel. Ám a legfőbb tromf mindig az: a F1 által az egész világ megismeri Magyarországot, a közvetítés nyomán tíz- meg százezrek dönthetnek úgy, hogy ellátogatnak ide.

Most, a szerződés meghosszabbítása körül, néhány héttel egy újabb presztízsrendezvény, a több mint 300 milliárd forintból gründolt atlétikai vb előtt, újfent adekvát a kérdés: megéri?

Pláne, hogy F1-es futamot rendezni eleve drága. De hazánk számára különösen az. A mostani előtti szerződés két éve lépett életbe. 2021-ben 13,5, 2022-ben 18,7 milliárd forintba került a verseny. A jelentős különbség oka a dollár-forint árfolyam elszállásában keresendő. Az egyezség létrejöttekor 300 forint körüli volt az árfolyam, tavaly ősszel 440-ig emelkedett (azóta 340 forint körüli összegre mérséklődött).

De ez csak az egyik ok. A racingnews365.com összeállítása szerint a magyar állam az idei futamért 40 millió dollár jogdíjat fizet – ezzel pedig a legdrágább európai verseny! A többi európai helyszín 20-26 milliót fizet, sőt, a jogdíjjal rendelkező helyszínek közül mindössze öt (!) drágább csak Mogyoródnál (Azerbajdzsán 57 milliót, Bahrein 52-őt, Katar 55-öt, Kína 50-et, Szaúd-Arábia 55-öt). A március 30-ai Magyar Közlöny szerint a 2024-es nagydíj jogdíja 49 684 662 dollár lesz (17,4 milliárd forint), az követően pedig 2 százalékkal emelkedik az összeg.

Az F1-es rendezésért fizetendő jogdíjat számos tényező határozza meg, és komplex és egyedi megállapodások eredménye. Befolyásolja a versenypálya minősége, hírneve és sporttörténeti jelentősége, a pálya infrastruktúrájának állapota, az előzési lehetőségek, a versenyzők visszajelzései, nem mellékesek a gazdasági és politikai tényezők sem, aztán a futam látogatottsága, a marketing- és promóciós lehetőségek. A Hungaroringen az elmúlt 38 évben csak kisebb ráncfelvarrásokra került sor, a jelentős felújítási munkálatok régóta napirenden vannak.

A közművek esetében a földmunkák nagy része lezajlott, a vízvezetékek negyven százalékát kicserélték az elmúlt hónapokban, az érdemi kivitelezés viszont csak 2024 őszén indulhat, a 2025-ös Magyar Nagydíjat egyfajta „átmeneti állapotban” kell majd megrendezni, 2026-ban pedig már a felújított létesítmény adhat otthont a versenynek. A pálya vonalvezetése nem változik, ám több lépcsőben szinte minden megújul, köztük a paddock és a célegyenesben található faszerkezetes lelátó. Utóbbival az a probléma, hogy elrohad a napon, ehelyett a futballstadionokban is megszokott betonszerkezetben gondolkodnak. A pálya fölötti gyalogoshidat a jobb ráláthatóság végett elbontják, s helyette két alagutat építenek a versenyzőknek, valamint a nézőknek.

Ahhoz, hogy a korszerűtlen helyszín továbbra is Grand Prix-házigazda lehessen, mélyebben zsebbe kellett nyúlni. Az sem mellékes, hogy jelenleg az egész versenynaptárt tekintve Magyarországon a legolcsóbbak a jegyek.

„Szeretnénk felzárkózni, s ugyanannyiért árulni belépőket, mint a többi pályán” – jelentette ki Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója egy áprilisi pályabejáráskor.

Az f1destinations.com összeállítása szerint a teljes szezont tekintve egy átlagos három napos belépő 500 dollárba kerül – 2019 óta ez 56 százalékos növekedést jelent. Magyarországon ez az összeg mindössze 184 dollár, de a megfizethetőbb helyszínek közé tartozik Japán (231 dollár), Bahrein (265 dollár) és Ausztrália (276 dollár). A legdrágább tiketteket Las Vegasban kínálják – átlagban 1667 dollárért. A portál a helyi fizetési viszonyokat is figyelembe véve is rangsorolta a jegyárakat, itt Magyarország koránt sem teljesített jól, csak a 14. a 23 ország közül.

A szervezők a 2022-es Magyar Nagydíj után egyből elkezdték értékesíteni a jegyeket, a vasárnapi futamra pedig decemberben elfogytak a jegyek. Az érdeklődés akkora, hogy a szervezők szerint akár további 50 ezer jegyet el tudtak volna adni vasárnapra, ám a katasztrófavédelem nem enged több lelátót. A nézőszám 150 ezerre növeléséhez fejleszteni kellene a leágazó úthálózatot (M33), Kerepesről tovább kellene vinni a hévet a pályához (ezen nyolc éve dolgoznak), valamint új területek bevonása is szükséges volna.

Mindezzel együtt Gyulay hozzávetőleg egymilliárd forintos nyereségre számít a Hungaroring Zrt. számára (elmondása szerint az elmúlt 12 évből 11-szer profitábilis volt a rendezés). De az nem tisztázott, ez az összeg hogyan jön ki. Vélhetően csak az állam mintegy 70-75 százalékos befizetésével kalkulálva realizálható.