Dől a pénz Mezőhegyesre, a vemhes üszők 3,3 milliárdba kerülő vízágya csak apróság

Óriási pénzekkel tömték ki a miniszter irányítása alatt álló mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Most éppen 3,3 milliárd forintért vemhes üszőknek készülnek itt a vízágyak, amire felkapta az ország a fejét. Pedig ez aprópénz az ottani büdzsében.

Lázár János szereti a tettek emberének mutatni magát. Ezt tette közvetlenül első politikai bukása után 2018 októberében, amikor vidéki száműzetése részeként a Békés megyei Mezőhegyesre érkezett, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. Első munkanapján hitvallásszerűen úgy fogalmazott: „Szeretném megmutatni, hogy nemcsak beszélni tudok az ország ügyeiről, nemcsak beszélni tudok kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nemcsak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”

Munkához látott, de a dolgokat – hogy egészen finoman fogalmazzunk – nem bízta a véletlenre. A Ménesbirtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt. Az aránytalanság egészen nyilvánvaló. A sajtóba ezekben a napokban a mezőhegyesi Ménesbirtok azzal a hírrel került bele, hogy 3,3 milliárd forintból két új istállót építenek a teheneknek. Az első épület százötven férőhelyes lesz, ahol 8-15 hónapos növendékállatok kapnak helyet. A másodikban, a négyszáz férőhelyesben alakítják ki az elhíresült vízágyakat a vemhes üszőknek.

De nézzük a történtet az elejéről. Tehát jött 2018-ban Lázár, 15 milliárd forinttal együtt a 8200 hektár termőföldön és 1500 hektár erdőn gazdálkodó agrárcéghez, amelynek tevékenységének nagyon fontos része az állattartás, ezen belül a ló- és a tehéntenyésztés.

Öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legjobb agrárcégévé kell válnia a Ménesbirtoknak – ahogyan ez egy, a Népszavában megjelent cikkben olvasható. Jól hangzó lózung, mert nyilvánvaló módon ebben a Lázár hirdette versenyben soha nem derül ki a végeredmény.

Lázár öt éve még arról vizionált, hogy az általa vezetett mezőhegyesi cég tevékeny szerepet vállal a leszakadó Békés megye felzárkóztatásában. Csak azzal az aprósággal nem vetett számot, hogy egy szerény árbevételű cég erre a legjobb szándéka ellenére is képtelen. Az uniós pályázatokon amúgy jól szereplő Békés megyébe 2020-ig megközelítőleg 1000 milliárd forint brüsszeli pénz érkezett, és ez sem volt képes megállítani a térség lecsúszását. Ezek a tények.

Lázár János gigantikus mezőhegyesi terveinek megvalósulását kétarcúnak lehet mondani. Egyfelől megérkezése óta szinte mindenre van pénz. Ezt jelzi, hogy egymilliárd forintért felújították és a 2021-es tanévnyitóra átadták a mezőhegyesi szakképző iskola központi épületét, 9 milliárd forintért fejlesztik az agrárcég öntözési rendszerét, ami addig is az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű rendszer volt az országban. Mellette 3,3 milliárd forintért négycsillagos szállodát építenek Mezőhegyesen, ami elsősorban a lovasturizmus igényeit szolgálja. A 16 szobás szálloda építése, ahogyan az az RTL Híradójában elhangzott, szobánként 200 millió forintba kerül. Nehéz elképzelni azt a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján indokolt lehet ez a beruházás, mert a megtérülési idő – ha ez egyáltalán tényező – olyan messzeségbe tolódik, ami üzleti alapon aligha volna vállalható.

Ám találtunk egy mindenen túltevő számot. Az agrarszektor.hu-n még 2021. november elején vallott Lázár János: Óriási terjeszkedésbe kezdene a mezőhegyesi Ménesbirtok címmel jelent meg cikk, amiben szó szerint az szerepel, hogy immár a Jövő Nemzedéke Földje Alapítvány tulajdonában és vagyonkezelői jogában lévő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t addig az időpontig a kormány összesen 43 milliárd forint tőkével támogatta. Hogy ez milyen tételekből jön össze, a cikkből nem derül ki.

Visszatérve a kétarcúságra, a valóság talaján maradva fontos jelezni, hogy a grandiózus fejlesztésekhez és a céget tulajdonló alapítványba áramló összegekhez mérten lényegesen szerényebbek a gazdálkodásról hírt hozó számok. Bár az éves árbevétel növekedett a 2018-ban jelzett összeghez képest, de nagy áttörésnek nem értékelhető, hogy 2021-ben 8 milliárd, míg 2022-ben 9,7 milliárd forintot értek el viszonylag jelentős adózott nyereség után. A cég még a gyenge gazdasággal rendelkező Békés megyében is kicsinek számít, mert az országos céges top 500-ba a Viharsarokból 40-60 milliárdos éves forgalommal lehet bekerülni. Igaz, csak a lista végére.

Könnyedén jelentheti ki ezek után Lázár János, amikor a szállodaépítés költségei felől érdeklődik a sajtó, hogy az ahhoz szükséges pénzt saját forrásból fedezik. Nagyjából hasonló a helyzet a mostani istállóépítésekkel is. Akit kitömnek pénzzel az azt vesz meg és azt épít, ami neki tetszik. Igaz, egy uniós pályázatnak köszönhetően az istállóépítés 3,3 milliárdos összköltségéből 1,2 milliárd forintot a közös európai kasszából nyeri el a mezőhegyesi agrárcég.

Persze érdekesség az eddig megismerteken túl is található a vemhes üszőknek készülő vízágyas istállókkal kapcsolatban. A beruházás kivitelezője a hárommillió forintos alaptőkével rendelkező mórahalmi A-Mezőgép Kft. lesz, amelynek legutolsó, 2022-es pénzügyi beszámolója szerint abban az évben 353 millió forint volt az árbevétele, a létszám adatai alapján öt embert foglalkoztat. Ha jól számolunk, utóbbi öt-hat gazdálkodási évének összesített árbevétele sem érte el a most elnyert beruházásra fordított összeget.