A rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy valaki annyira súlyos magánéleti botrány után próbált volna visszatérni a politikába, mint Borkai Zsolt

A szexbotrányába belebukott Borkai Zsolt, Győr volt fideszes polgármestere az ATV-ben jelentette be júniusban, hogy függetlenként újra elindul a posztért a jövő évi önkormányzati választáson. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő talán ezen felbuzdulva arról beszélt az Indexnek, hogy a politikától szintén botrányos körülmények között visszavonult Szájer Józsefnek szerinte „már újra játékban kellene lennie”, mert szükség van a tudására és a tapasztalatára. Előkerült Borkai bizalmasa, Rákosfalvy Zoltán ügyvéd is, akiről a Blikk írta meg, hogy egy balatonlellei szépségversenyen zsűritagként és szponzorként működött közre.

„Abszolút nem kísért” a múlt – nyilatkozta jókedvűen Rákosfalvy. Mintha mi sem történt volna. Pedig ő is részt vett azon a bizonyos adriai jachtkiránduláson tartott szexorgián, amely az addig mintaférjnek hitt Borkai Zsolt vesztét okozta: a kínos jeleneteket rögzítő felvételek kevéssel a 2019-es önkormányzati választások előtt kerültek nyilvánosságra. Szájer József fideszes EP-képviselő politikai karrierje 2020 novemberében tört ketté, amikor egy brüsszeli homoszexuális szexpartiról – amit a járványügyi intézkedéseket megszegve rendeztek meg – az ereszcsatornán lemászva próbált menekülni a rendőrség elől. Borkai Zsolt és Szájer József is lemondott tisztségéről, mindketten kiléptek a Fideszből.

Kérdés, hogy ilyen előzmények után lehetséges-e visszaút a politikába.

Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint Borkai Zsolt esete egészen speciális. Miközben 2019 őszén arról szólt a közbeszéd, hogy az országban sokfelé a botránya miatt vesztettek fideszes polgármesterek, őt – igaz, szoros versenyben – újra megválasztották Győrben. Borkai csak ezt követően mondott le. Nyilván felmérte, hogy aligha lehet fenntartania a nyugodt polgármesteri kormányzást.

Bár közvetlenül a botrány kirobbanása után a választók részéről nem volt különösebb konzekvenciája az ügynek, néhány év elteltével nem lehet tudni, milyen emlékek maradtak meg a győri emberekben – fejtegette Mikecz Dániel. Annyi biztos: önkormányzati szinten a választók gyakran megbocsátók a helyi politikusokkal, a beágyazottság és a helyi hatalmi viszonyok akár azt is felülírják, ha valakivel szemben büntetőeljárás folyik. Az önkormányzati választáson ilyen értelemben másfajta szabályok érvényesek, mint az országoson.

Ami Szájer Józsefet illeti, Mikecz Dániel valószínűtlennek tartja, hogy neki reális esélye lenne újra politikai szerepet betölteni. Deutsch Tamás erre vonatkozó kijelentése inkább csak az egykori „brüsszeli kolléga” felé tett gesztusként értékelhető. A Fidesz politikájának a gender- és LMBTQ-ellenesség annyira stabil pontjává vált, hogy az, ami Szájerrel történt, nem lenne eladható a fideszes tábornak.

A választói viselkedés nagyon összetett – magyarázta Mikecz Dániel. Sokan remélt gazdasági előnyök, vagy ideológiai elköteleződés miatt szavaznak egy politikusra. Mindezeken túl azonban a politikusok magánemberként is egyre inkább megjelennek a médiában. Magyarországon ez a folyamat a kétezres években erősödött fel. A magánélet identitást adó elemként is szolgál, ezért fontos lehet a választó számára.

A Fidesz a hagyományos családmodellt próbálja védeni és népszerűsíteni. A magánéleti feddhetetlenség elvárás lehet a fideszes választók részéről a fideszes politikusok irányába. Idehaza – tett kitérőt Mikecz Dániel – sokáig hallgatólagos megegyezés volt arról, hogy a magánéletet nem kezdik ki a pártok. Ezt a megegyezést éppen egy fideszes portál, a G. Fodor Gábor-féle 888.hu rúgta fel 2016-ban azzal, hogy egy MSZP-s politikus feleségéről ocsmány szöveg kíséretében meztelen képeket tett közzé. A lejárató akció visszafelé sült el. (G. Fodor Gábor hosszú idő elteltével és vonakodva ugyan, de bocsánatot kért – a szerk.) A politológus szerint az most is látszik, hogy azoknak a családtagoknak, akik nem vállalnak politikai szerepet, jóval kevésbé kell tartaniuk negatív kampánytól.

A csoportszex viszont – állapította meg Mikecz Dániel – elvileg a kormánypártiak világképébe se fér bele. Borkai és Szájer ügye annyiban különbözik egymástól, hogy az előbbiben legalább az LMBTQ-szál nem jön elő. Ha azonban az a kérdés, hogy a választók mennyire hajlandók megbocsátani annak a politikusnak, aki a magánéletével erkölcsi felháborodást okozott, nincs pontos válasz. Ugyanis a rendszerváltás óta nem fordult elő Magyarországon, hogy valaki annyira súlyos magánéleti botrány után próbált volna visszatérni a politikába, mint most a volt győri polgármester.

Borkai Zsolt esetében bonyolítja a helyzetet, hogy az ő fellépése nem általánosságban, hanem a győri viszonyok között értelmezendő. Lényeges szempont, hogy a helybéliek mennyire elégedettek a jelenlegi polgármesterrel, a Borkai utódjaként megválasztott Dézsi Csaba Andrással. Márpedig – fűzte hozzá Mikecz Dániel – lehet olvasni arról, hogy növekszik vele szemben az elégedetlenség.

Borkainak lehet annyira kiterjedt kapcsolatrendszere és akkora támogatottsága, hogy még ma is komoly tényezőnek számít a városban. Indulásával megoszthatja a kormánypárti szavazókat, ennek következtében a Fidesz elveszítheti Győrt. A Fidesz ezt nyilván nem szeretné. Borkai azzal is kalkulálhat a bejelentésével, hogy kap majd cserébe valamit a Fidesztől, ha visszalép. Mikecz Dániel nem lenne meglepve, ha Borkai Zsolt mégse szállna ringbe: az is elképzelhető, hogy az ő fellépése révén szorítják háttérbe Dézsi Csaba Andrást. A regnáló polgármester helyett esetleg a helyi fideszes másodvonalból jöhet valaki.

A többféle lehetséges forgatókönyv közül Mikecz Dániel csak azt tartja kizártnak, hogy a Fidesz végül beáll Borkai Zsolt mögé: