– Egyszer besétáltam a republikánus Jim Sensenbrenner kongresszusi képviselőhöz, az igazságügyi bizottság akkori elnökéhez. Azt mesélte, hogy nemrég nála járt Szájer József és azt mondta neki, hogy a magyaroknak jár a vízummentesség. Erre azt mondta nekem: nagykövet úr, ha ilyen érvekkel jönnek hozzánk, akkor felejtsék el a vízummentességet – idézett fel lapunknak egy, a szolgálati idejéből származó anekdotát Simonyi András egykori washingtoni nagykövet, hogy demonstrálja, az amerikai döntéshozók mekkora kiváltságnak tekintik a más országoknak biztosított vízummentességet.
– Ez nem jár Magyarországnak, sem egyetlen nemzetnek, ez egy privilégium, jelzés az amerikai állam - a kormányzat és a kongresszus - részéről, hogy az adott ország speciális státuszt élvez az Egyesült Államokban
- tette hozzá a nyugalmazott diplomata.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége kedden jelentette be, hogy azonnali hatállyal korlátozza Magyarország részvételét a vízummentességi programjában (VWP). David Pressman amerikai nagykövet elmondása szerint azért kényszerültek erre, mert az Orbán-kormány az éveken át tartó egyeztetések ellenére sem foltozta be a külhoni magyaroknak biztosított egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban felmerült biztonsági réseket.
Biztonsági aggályokra hivatkozva szigorítja a magyar vízummentességet az Egyesült Államok„Nem hazánkat vagy a külhoni magyarokat büntette az Egyesült Államok, hanem az Orbán-kormányt figyelmeztette”Simonyi András szerint ez egyfajta utolsó figyelmeztetésként értelmezhető, amellyel az Egyesült Államok azt üzeni, hogy Magyarország könnyedén elveszítheti kiváltságait.
– Ha a magyar kormány nem ért az amerikai jelzésekből, és tovább megy ezen az úton, akkor annak a vége az lesz, hogy kitesznek minket a vízummentességi programból. Ezt katasztrófának tartanám hazánk szempontjából, nemcsak amiatt, mert hátrányosan érintené a beutazó magyarokat, hanem azért is, mert Magyarország leértékelődne az Európai Unión belül is, másodosztályú kategóriába kerülne
- mutatott rá az egykori nagykövet. Az EU 27 tagállamából ugyanis kizárólag az egyelőre a schengeni övezeten kívül rekedt Bulgária, Ciprus és Románia nem része a VWP-nek. Eddig csupán két latin-amerikai államot zártak ki a 40 országnak biztosított amerikai vízummentességi programból: Argentínát 2001-ben és Uruguayt 2003-ban. A kiváltságokat esetükben azért vonták vissza, mert az érintett országok gazdasága összeomlott és egyre több állampolgáruk élt vissza úgy a vízummentességgel, hogy az engedélyezettnél tovább maradt, és esetleg illegálisan letelepedett az Egyesült Államokban.
Az Orbán-kormány azonban továbbra is elzárkózik az Egyesült Államokkal való együttműködéstől, azt állítva, hogy az Egyesült Államok mind a 900 ezer kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyar adatait követeli. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szerint ezt az érintettek biztonsága miatt nem adhatják ki. “Nincs garancia arra, hogy ha eleget tennénk ennek a kérésnek, akkor nem adnák ki a kárpátaljai magyarok adatait Ukrajnának” - állította a MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a politikus, aki a tárca keddi közleményét megismételve amerikai bosszút emlegetett. A Fidesz-párti média és az Orbán-kormány tengerentúli szövetségesei, köztük a washingtoni Counterpoint Institute, amelynek igazgatója egyben a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ vezető kutatója, Joe Biden amerikai elnök vagy a kormányzó Demokrata Párt ármánykodását sejtették a háttérben, Simonyi András ugyanakkor biztosra vette, hogy a Biden-kormányzat előzőleg a republikánus kongresszusi vezetőkkel is tanácskozott, mielőtt korlátozta volna a magyar vízummentességet. Szerinte az ellentétek szítása helyett azon kellene munkálkodnia az Orbán-kormánynak, hogy nyugvópontra jusson az ügy.
– Ha az aggodalom a kárpátaljai magyarok miatt van - amit kétlek - akkor garanciát kell kérni az adatok védelmére, nem pedig előre vádaskodni
- fogalmazott a volt diplomata. Különösen nehezményezte a BM keddi kurta kommentárjának hangnemét, megjegyezve, hogy a tárca a 2000-es években még elképesztően sokat tett azért, hogy Magyarország a VWP részévé válhasson.
Az egykori washingtoni nagykövet hangsúlyozta: rengeteg diplomáciai erőfeszítést tett hazánk annak érdekében, hogy 2008 novemberére bekerüljön az amerikai vízummentességi programba. “Viszonylag korán, már 2002-2003 környékén jeleztük, hogy ezt a státuszt meg kívánjuk szerezni, abban az öt évben, amit Washingtonban töltöttem, ez abszolút prioritást élvezett” - emlékezett vissza Simonyi András. Rámutatott arra is: a törvényi feltételek teljesítésében eleinte nem álltunk túl jól, mivel a magyar állampolgárok a megengedettnél magasabb arányban lépték túl a vízumban engedélyezett tartózkodási időt, de a politikai hátszél erős volt akkoriban, mivel kiválóak voltak a kétoldalú kapcsolatok. “Öt év alatt alatt négy csúcstalálkozó volt, ifjabbik George Bush akkori amerikai elnök egy EU-csúcs után külön Magyarországra látogatott 2006-ban, de nem volt elég az elnök jóindulata és támogatása, hanem a kongresszusét - a szenátusét és képviselőházét - is meg kellett nyerni. Ez elképesztően sok lobbizással, meggyőzéssel, kapcsolatteremtéssel járt” - magyarázta a volt diplomata. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok számára kül- és biztonságpolitikailag is vitathatatlanul fontosabb szövetségesnek számító Lengyelország 2019-re került be a VWP-be, vagyis 11 évvel hazánk után.
Ahogyan arra több sajtóorgánum, köztük a Népszava is rámutatott, az Egyesült Államok saját hatáskörben kezelte az egyszerűsített honosítási eljárással szerzett magyar állampolgárok beutazásával kapcsolatos kockázatokat azzal, hogy 2020-ban kizárta a vízummentességből a külföldön született magyarokat. A volt washingtoni nagykövet azonban úgy véli,
azon aggályok megmaradtak, miszerint kétes hátterű orosz, ukrán vagy akár arab származású személyek is magyar állampolgárságot szerezhettek hamis személyazonossággal.
– Az Egyesült Államoknak szuverén joga, hogy olyan módon üzenjen és olyan módon szűkítse a magyarok beutazási feltételeit, ahogyan akarja – mutatott rá Simonyi András.
A volt washingtoni nagykövet úgy értékelte: nagyon rossz irányba haladnak a magyar-amerikai kapcsolatok. Még azt sem hiszi, hogy Donald Trump esetleges jövő évi elnökválasztási győzelme azonnali és átfogó fordulatot hozna a kétoldali viszonyban, hiszen az ellenzéki Republikánus Pártban is elég komoly fenntartások vannak a magyar kül- és biztonságpolitikával, Orbán Viktor miniszterelnök Peking- és Moszkva-barát orientációjával kapcsolatban.
– Ha a magyar kormány ezt az irányvonalat folytatja, akkor NATO ide vagy oda, Magyarország előbb-utóbb elveszti szövetségeseit, és az oroszok és kínaiak játékszerévé válik. Védtelenül és kiszolgáltatottan fogunk állni. Tudomásul kell venni, hogy itt nemcsak a vízummentesség a tét
– nyilatkozta lapunknak Simonyi András.
„Joe Biden kormánya bosszút áll a magyarokon!” – Reagált a Belügyminisztérium az USA vízumkorlátozására