Orbán-kormány;Egyesült Államok;vízummentesség;amerikai-magyar viszony;David Pressman;

„Nem hazánkat vagy a külhoni magyarokat büntette az Egyesült Államok, hanem az Orbán-kormányt figyelmeztette”

Az amerikaiak biztonsági okokból korlátozták a magyarok vízummentességét. Az aggályok még Donald Trump idején kezdtek felmerülni.

Nem hazánkat vagy a külhoni magyarokat büntette az Egyesült Államok, hanem az Orbán-kormányt figyelmeztette – értékelte lapunknak Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, hogy Washington példátlan módon korlátozta hazánk részvételét a vízummentességi programban (VWP). „Fontos, hogy nem szüntették meg a vízummentességet, aminek minden magyar állampolgár a kárvallottja lett volna” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége tegnap jelentette be, hogy azonnali hatállyal módosítanak a magyar útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó szabályokon, miután az Orbán-kormány nem kezelte megfelelően az egyszerűsített honosítási eljárásból származó biztonsági kockázatokat. A külhoni magyaroknak biztosított procedúra révén 2011 és 2020 között csaknem egymillióan jutottak magyar állampolgársághoz, az Egyesült Államok szerint azonban nem végezték el a megfelelő biztonsági ellenőrzést személyazonosságuk igazolására, így bűnözők és csalók is útlevelet szerezhettek.

Pont aznap, amikor az amerikai­ak szigorítottak, az oroszok bejelentették, hogy könnyítették a magyarok vízumigénylését.

David Pressman amerikai nagykövet a hírt az elsők között közlő Politico brüsszeli kiadásának sajnálkozását fejezte ki a fejlemények miatt, hangsúlyozva, Washington „nem erre a végeredményre törekedett”. A diplomata elmondta, az Egyesült Államok évek óta, több kormányzati cikluson keresztül egyeztetett a kérdésről, a magyar kormány mégsem orvosolta a felmerülő biztonsági kockázatokat, ezzel válaszlépésre kényszerítve Washingtont. A nagykövetség közleménye szerint a korlátozások mindaddig érvényben maradnak, 

amíg a háttérben meghúzódó aggályokat nem kezelik a magyar hatóságok.

Ahogyan arra a Politico is emlékeztetett, az Egyesült Államok már 2017-ben – az Orbán Viktor magyar kormányfő által fontos szövetségesnek tekintett Donald Trump kormányzása idején – ideiglenessé tette Magyarország státuszát a vízummentességi programban, 2020-ban kezdődően pedig kizárta abból a külföldön született magyar állampolgárokat.

Az amerikai sajtó évekkel korábban is hírt adott a magyarországi egyszerűsített honosítással összefüggő visszaélésekről. A Washington Post egy az amerikai belbiztonsági minisztériumtól kiszivárgott, 2018-ban keletkezett belső dokumentumra hivatkozva arról írt,

hogy mintegy 700 nem magyar állampolgár szerzett csalással hiteles magyar útlevelet. Közülük 85-en kíséreltek meg bejutni az Egyesült Államokba, ebből 65-nek sikerült is, 30-nak pedig nyoma veszett az ország területén. 

A lap akkori cikke szerint a felfedezett biztonsági rés Trump és Orbán ideológiai rokonsága dacára váratlan terhet jelentett a kapcsolatokban.

Azóta a kétoldalú viszony csak még jobban megromlott. Joe Biden amerikai elnök 2021-es beiktatása óta Washington kritikusabbnak mutatkozik az Orbán-kormánnyal szemben a demokrácia magyarországi leépítése miatt, az Ukrajna elleni orosz invázió óta pedig megbízhatatlan partnerként kezeli hazánkat. A kapcsolatokat még jobban elmérgesíti a magyar kormányoldalon elharapózott Amerika-ellenes retorika, amelyet David Pressman korábban szövetséges országtól példátlannak minősített. A diplomata lapunknak különösen aggodalomkeltőnek nevezte, 

hogy Orbán Viktor sajtóhírek szerint március elején Magyarország ellenfeleként azonosította az Egyesült Államokat.

A magyar-amerikai elhidegülés következtében az elmúlt két és fél évben egyetlen miniszteri szintű kétoldalú találkozóra sem került sor a két ország között, sőt az Egyesült Államok több, szankciónak is felfogható intézkedést hozott Magyarország ellen. Tavaly júliusban például felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló államközi egyezményt, idén áprilisban pedig büntetőintézkedéseket vezetett be a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) szemben. Utóbbinál az Orbán-kormány sietve elrendezte az ügyet, mivel Magyarország már másnap kiszállt az orosz kémbankként ismert IIB-ből (a pénzintézetbe korábban befektetett 74 milliárd forint közpénz sorsa máig tisztázatlan maradt).

A Belügyminisztérium (BM) szűkszavú, alig hárommondatos közleménye nem enged arra következtetni, hogy az Orbán-kormány a vízummentességgel kapcsolatos amerikai aggályokat is ilyen gyorsan és készségesen kívánja rendezni. A tárca ugyanis azzal vádolta meg a Biden-kormányzatot, hogy bosszút áll a magyarokon, amiért hazánk megtagadta a külhoni magyarok adatainak kiadását az Egyesült Államoknak. A tárca közölte,

hogy „Magyarország ezt nem adja ki senkinek, mert a külhoni magyarok biztonsága a tét”.

Jeszenszky Géza szerint felfoghatatlan a BM hozzáállása. „Ha Románia vagy például a kettős állampolgárságot törvényileg tiltó Ukrajna kért volna adatokat, akkor érthető lenne, hogy a kormány ­miért nem adja ki azokat. Ez esetben azonban egy kiváló szövetségesünkről van szó. Feltételezem, hogy az Egyesült Államok nem mind a nagyjából egymillió, állampolgárságot szerzett határon túli magyar adataira volt kíváncsi,

hanem konkrét esetben igényeltek volna háttérinformációkat, garanciákat, hogy a beutazni készülő magyar állampolgárok nem csalók vagy terroristák.”

Az is igaz, hogy az amerikai érvelésben is van logikai rés, elvégre a nem a mai Magyarország területén született magyar állampolgárokra eddig sem terjedt ki a VWP. A többieknek pedig továbbra is vízummentesen lehet beutazni a „megbízhatatlan” magyar útlevéllel, legfeljebb az interneten át igényelhető engedélyük az eddigi kettő helyett csak egy évre és csak egy alkalomra szól.