Az idén érettségizők jobban teljesítettek, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Ezt a hírt az Eduline tette közzé, statisztikákkal alátámasztva. Az érettségi átlag a 4-eshez közelített angolból, miközben kémiából és biológiából javítottak legtöbbet a diákok.
Ez érthető is, hiszen az érettségi éve előtt egy évet éber tettrekészséggel töltöttek az iskolákban a nebulók: a 18 fokos tantermekben aligha tudott lankadni a figyelmük. 2020-21-ben pedig, a járvány miatt igen kevés időt kellett fölösleges iskolában üldögéléssel eltölteniük. Ehelyett otthon, családi körben, a saját laptopjukon, online tanultak, home office-ban dolgozó szüleik figyelmétől kísérve. Húgaik és öcsikéik játékos, könnyed hangulatot teremtettek számukra. Sem edzések, sem művészeti foglalkozások, sportolási lehetőség vagy moziba, színházba járás nem vonta el a figyelmüket a szorgalmas tanulástól. Időközben – kizárólag a tanuló ifjúság lelki épülésére - olykor rendfenntartó belügyesek is megjelentek az iskolában. Fölöslegessé is váltak tehát a tanárok.
Erre a boldogságra csak rátett egy lapáttal a felsőoktatási felvételi minden képzeletet felülmúló sikere. Idén évtizedes rekordot döntött a jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban: az utóbbiak 28 százalékkal lettek többen. Csaknem 95 ezer diákot vettek fel valamely felsőfokú intézménybe, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre. A magyar közoktatás igenis jobban teljesít! Iskola és tanárok nélkül még jobban, mint velük együtt.
Vannak persze ellenzéki huhogók, akik szerint hiba volt megszüntetni azt a megszorítást, hogy 280 pont alatt senki, semmilyen felsőfokú intézménybe nem vehető fel. Igy válhattak némelyek egyetemi/ főiskolai hallgatóvá egyes vidéki intézményekben a 152-164 pontjukkal olyan szakokon, amelyekre egy fővárosi egyetemen a 450 pont sem volt mindig elég.
Igy lesz a kormány kedvenc egyetemeinek, főiskoláinak 75-130 százalékkal több hallgatója (hadd hasznosuljanak a hozzájuk járó állami források). Az, hogy a leendő hallgatók elégséges vagy közepes érettségivel és tudással ülnek be az iskolapadba, elhanyagolható, mellékes körülmény. Talán így igyekeznek kompenzálni az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjainak szellemi színvonalát? Meglehet.
Minden eddiginél rosszabb eredménnyel zárult a magyar diákok kompetenciamérése, nagy baj van a szövegértésselA fenti sikerek egyértelműen igazolják (a kormány számára), hogy a tanár és az iskola akadályozza a tanulókat a szabad szárnyalásban. Nemcsak a diplomás minimálbért vagy az infláció követő bérezést nem érdemlik meg, de a szakmunkásbért sem. Felmondanak? Pályát módosítanak? Nem kár értük. Lesz elég munkaerő az akkumulátorgyárakban.
De aki a kákán is keresi a csomót, az ebben az idillben is megtalálja a kompetencia vizsgálatok eredményét. Soha nem látott mélységekben van a szövegértés: az ország északkeleti részén a nyolcadikosok szövegértése az országosan mért hatodikos szintet sem éri el.
Ez számomra azért is meglepetés, mert a közelemben lévő egyházi épületek kerítése évek óta ki van dekorálva 20-30 plakáttal, amelyen azt hirdetik, hogy e hátrányos helyzetű régiókba hihetetlen mennyiségű EU támogatás jutott az egyházon keresztül. Mire költötték ezt a pénzt? A minél nagyobb mértékű leszakadásra? Különösen sok baj van a cigányokkal - derült ki a kormányinfón. Igaz, a rájuk költendő milliárdokkal nem a gyerekek buksiját fejlesztették, hanem szervezeteik vezetőit.
Matekból a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszintet sem éri el. Az alaposan megszűrt tizedikeseknél nem véletlenül kedvezőbb a helyzet: de 15 százalék itt sem éri el az alapszintet. Hiába a kötelező egyentankönyv, az online oktatás, az EU támogatás - a helyzet nem javul. Az olvasó meg csak kapkodja a fejét. Minek higgyen? A diadaljelentéseknek vagy a szemének?
Most, hogy tanárok ezrei hagyják ott az iskolát, meglátjuk, hogy valóban jobban fognak-e teljesíteni a diákok tanárok nélkül. A kormány máris megtette a szükséges lépéseket. Meghosszabbítja a téli szünetet, mert rengeteg pénzt lehet megspórolni a fűtésen és a világításon, nyilván menza sem lesz a zárva tartás alatt. Sebaj. Majd az önkormányzatok a nélkülözők segítségére sietnek. És valószínű, hogy a szülők plusz egy hét szabadságot kapnak, hogy legalább az alsósokkal otthon maradhassanak.
Lázár János javaslatára 110-nél több „működő köznevelési intézmény bővítése, felújítása, korszerűsítése” marad el, takarékossági okból. Hallgatnak a megvalósítandó reprezentatív „fejlesztésekről” is, ami fontosabb az oktatásnál. Ugyanezen a listán szintén száznál több sportpark, sportpálya, közút felújítása marad el: sok hátrányos helyzetű településen ugyanúgy, mint a fővárosban.
Tervezik a pedagógus képzés idejének lerövidítését is. De hát erre is volt már példa a magyar történelemben, amikor a pályától eltanácsolt pap és apáca tanítók helyére azonnal felvették a képesítés nélküli tanárokat, szaktanítókat. Beváltak az orosz nyelv oktatásának statáriális megszüntetése után azok az angol. és némettanárok is, akik egy leckével jártak a tanítványaik előtt.
Ahogy én a kormányt ismerem, biztosan van még a tarsolyában „számtalan szebbnél-szebb gondolat”. Csak a szekér döcög a magyar ugaron, törött tengellyel, már a kocsis is pályát módosított. Mert a szomorú magyar valóságot a kompetenciamérések mutatják.