Az év második negyedében mintegy 78 milliárd forintos nettó nyereséget ért el a Mol, ami közel 70 százalékos visszaesés a tavalyi év hasonló időszakának rekordszintjéhez képest – derül ki az olajcsoport tegnap közzétett második negyedévi, illetve első félévi, tőzsdei jelentéséből. Mivel az első negyedév még jobban sikerült, az első félévi, 245 milliárdos nettó nyeresége 37 százalékos visszaesés.
A Mol és a befektetők által is kiemelten kezelt, újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamat-, adófizetés és leírások előtti (EBITDA) nyereség 141 milliárd forint lett. Ez a tavalyi év hasonló időszakának rekordadatához képest 71 százalékos zuhanás. Az első félév e tekintetben 400 milliárdot hozott, ami alig haladja meg a tavalyi szint felét. Az érték dollárban 1,125 milliárd, ami a tavalyi, 2,2 milliárd alig fele. Az igazgatóság ennek megfelelően 2023 egészére a tavalyi, 4,7 milliárd dolláros EBITDA alig több mint felére rúgó, 2,5 milliárd dolláros nyereségcélt fogalmazott meg.
Az 1961 milliárdos, negyedévi árbevétel 21, az első félév 4 ezermilliárdja pedig 8 százalékos elmaradás a tavalyi rekordszintektől.
A társaság jelentése az érzékelhető visszaesést a „makrogazdasági környezet” mellett a „kelet-közép-európai országokban bevezetett kormányzati elvonásokkal” indokolja. Utóbbi csak az április-júniusi időszakban 600 millió dolláros – több mint kétszázmilliárd forintos – veszteséget okozott a csoportnak.
A kormányzati elvonások jelenlegi mértéke, ha azokat nem vezetik ki a közeljövőben, hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét és visszaveti a befektetési tervekhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését – fogalmazott szokatlanul éles kommentárjában Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A „kelet-közép-európai” kormányzati beavatkozások kedvezőtlen hatásait az általános gazdasági helyzet sem ellensúlyozta. Pedig saját működési teljesítményüket változatlanul erősnek látja.
A szénhidrogén-kutatás-termelés 34 milliárd forintos nyeresége negyedéves szinten 83 százalékos visszaesés. A jelentés megfogalmazása szerint „a magyar kormány által kivetett, árbevétel-alapú különadó, illetve többlet-bányajáradék miatt” e tevékenységük készpénztermelése „lényegében eltűnt”. Igaz, az eredményt a szénhidrogénárak csökkenése is befolyásolta. (Nagy esés egyébként csak a földgáz értékét jellemezte: a nyersolaj hordónkénti kurzusa az év eleje óta lényegében 70-80 dollár között imbolyog.) Olaj- és gázkitermelésük 5 százalékkal visszaesett, aminek elsődleges oka iraki mezőjük kiviteli vezetékének az országon belüli vitákkal indokolható elzárása. Belföldi kitermelésük 6,5 százalékkal még nőtt is. A feldolgozás-kereskedelem 35 milliárdos nyeresége a tavalyi szint alig nyolcada. Ezt szintén az olyan különadók hatásának tudják be, mint „az egyszeri költségként felmerülő, árbevételalapú adóteher”. De hozzájárult petrolkémiai águk gyenge árrése, illetve a kereslet és az árszínvonal nyomása is. Az üzemanyagok iránti igények – a környező államokkal szemben – visszaestek, amit az ársapkák megszűnésével indokolnak. Ugyane hatás viszont „fogyasztói szolgáltatásnak” nevezett kiskereskedelmük nyereségét éppenséggel 60 milliárd forintra, a tavalyi, „ársapkás” időszak szintjének négyszeresére növelte. Földgázszállításuk a megélénkülő forgalom és a csökkenő fűtőanyagárak miatt a második negyedévben a fogyasztói szolgáltatásokéhoz hasonló emelkedésű és szintű nyereséget hozott.
Történetének legnagyobb nyereségével zárta 2022-t a Mol, csak az év vége ne lett volnaSzintén megemlítették, hogy július elsején a Mol irányításával elindult a 35 éves országos hulladékgazdálkodási koncesszió.
A jelentést a befektetők sem díjazták: míg a BUX tegnap alig változott, az olajpapír másfél százalékot vesztett értékéből.
