oktatás;egészségügy;szakszervezet;PSZ;PDSZ;MKKSZ;tagdíj;

Bonyolultabbá és drágábbá tenné az Orbán-kormány a szakszervezeti tagdíjak befizetését a közszférában, az érintettek tiltakoznak

A javaslat valójában semmi másra nem irányul, mint a közszférában működő szakszervezetek megfojtására – értékelik az érdekvédők a kabinet újabb terveit.

Ez a törvénymódosítás a hatalom arrogáns, kicsinyes bosszúja – így véleményezte lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke azt a napokban társadalmi véleményezésre bocsájtott rendelettervezetet, amely az érdekképviseleti tagdíjfizetés szabályait írná át a közszférában.

A módosítás – amelynek tervét a 444 szúrta ki – látszólag nem lenne nagy, ám lapunk által megkérdezett szakszervezetek szerint a technikai változás hatásai súlyosak lehetnek. Eddig a munkáltató dolgozói kérésre levonta a bérből a szakszervezeti tagdíjat és ingyenesen elutalta azt a megjelölt szakszervezetnek. Ezután viszont az állam ezt nem csinálná tovább, az érintetteknek maguknak kell gondoskodniuk a tagdíj befizetéséről, átutalásáról. A módosítás lényegében csak az állami alkalmazottakra – többek között az egészségügyben, közigazgatásban, oktatásban, honvédségnél dolgozókra – vonatkozik, a versenyszférát nem érinti a tervezet. Az indoklás szerint a módosításnak az a célja, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket.

Boros Péterné szerint már a tervezet indoklása is sántít,

mert van olyan terület, ahol épp a módosítás miatt válna bonyolultabbá a szakszervezetek és a munkavállalók adminisztrációja.

– A bérszámfejtő szoftvernek a tagdíjátutalás semmilyen pluszfeladatot nem jelentett eddig. Ráadásul az adóhivatal nem véletlenül ajánlja fel, hogy elkészíti a közszférában dolgozók adóbevallását is. Ugyanis mindent lát, beleértve a tagdíjlevonásokat is, mindenféle külön igazolás benyújtása nélkül. Ha ezt bevezetik, erre nem lesz lehetőség.

A munkavállalónak önadózóvá kell válnia, ami bonyolítja a folyamatot, továbbá az utalási költséget is maga állhatja

– magyarázta az MKKSZ elnöke. Boros Péterné hozzátette, hogy mivel a versenyszférát nem érinti a módosítási terv, az ötlet esélyegyenlőségi problémákat is felvet.

Azt több szakszervezet is felvetette, hogy a tagdíjak állami átutalása eddig ingyenes volt, ezután viszont ennek lesznek költségei.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, tagjaik 90 százaléka eddig a munkáltatón keresztül utalta nekik a tagdíjat,

ennek a lehetőségnek az eltörlése szerintük tagdíjvesztéssel jár majd, mert lesznek, akik inkább kilépnek a szakszervezetből, vagy egyszerűen nem fizetik be a tagdíjat, ha azt maguknak kell intézniük.

– Sajnos mi még nem állunk a munkavállalói tudatosság azon szintjén, mint például a tőlünk nyugatabbra lévő országok szakszervezetei. A szakszervezeteknek újra kell majd gondolniuk a tagdíjfizetési rendszert – fogalmazott Totyik Tamás. A PSZ elnöke azt is elmondta,

a törvénytervezet visszavonását felveszik a sztrájkkövetelések közé, illetve, mivel az csak a közszféra szakszervezeteire vonatkozik, az Alkotmánybíróságon is megtámadják majd annak diszkriminatív jellege miatt.

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben tiltakozott a szakszervezeteket anyagilag ellehetetlenítő törvénymódosító-tervezet ellen. Mint írták, a javaslat valójában semmi másra nem irányul, mint a közszférában működő szakszervezetek megfojtására. Emlékeztettek arra is: már az új pedagógus jogállási törvény, vagyis a státusztörvény egyeztetésekor felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénybe nem került bele az a rendelkezés,

amely alapján a munkáltatók nem számolhatnak fel költséget a szakszervezeti díjak átutalásáért, de a kormánytól akkor azt a választ kapták, hogy ez ki fog terjedni a státusztörvényre is, a tagdíjutalás rendje változatlan marad.

Hátrányosnak, diszkriminatívnak és szakszervezet-ellenes intézkedésnek minősítette Soós Adriánna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt a jogszabály-módosítás tervezetet, miszerint az állam bizonyos szakszervezetek számára nem lenne köteles elutalni a tagdíjakat. Szerinte a kormányzati adminisztráció csökkentésnek lehetne más módja is, hiszen az adminisztráció ezzel nem csökken, hanem azt rátuszkolják a munkavállalóra. Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyben vannak nagyon alacsony keresetűek is, márpedig a szakszervezeti tagdíj befizetése a postai-, banki átutalással többletköltséget is okoz. Soós Adrianna az intézkedésnek lehet egyfajta következménye a tagok elvesztése is. Készülünk arra – mondta –,

hogy találjunk közösen valamilyen megoldást a minél egyszerűbb, lehetőleg többletköltség nélküli befizetésre.

Hozzátette: az intézkedés pozitív oldala, hogy csökkentheti a félelmet attól, mi lesz, ha kiderül, hogy valaki szakszervezeti tag. Soós Adrianna szerint most is vannak olyan tagjaik, akik bár kórházban dolgoznak, maguk egyénileg utalják a tagdíjat, mert attól félnek, hogy a szakszervezeti tagságukból hátrányuk származik. Ha pedig már a munkáltató nem utal tagdíjat, nem is tudhatja, kik a szervezet alkalmazottai.

– Világos számunkra, hogy miért éppen ezeket a területeket érinti a változtatás. Szerintem azt szeretnék elérni, hogy ne foglalkozzunk azzal, ami probléma. Azzal, hogy óriási reálkereset csökkenés van, a béreket nem emelik, rengeteg a túlmunka. Remélem, hogy

a közszférában dolgozó munkavállalók érzékelik, hogy mindez az ő bőrükre megy, az ellenállásukat kívánják megtörni. 

Szervezkedni kell, és felvállalni a nehézségeket, hogy egy jól működő szakszervezet legyünk – mondta a Népszavának Boros Péterné.