Amint azt lapunk is megírta, idén év elején a „magántőkealap” keresőszóra még 37 érdemi találatot adott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisa, júliusra azonban ez a szám lecsökkent nullára, miután a Direkt36 januárban egy hivatalos NAV-adatbázis segítségével NER-lovagok sorát tudta beazonosítani a brutális vagyonokat rejtő magántőkealapok mögött. Ez a Fidesz-közeli milliárdosok körében nagyon népszerű, mivel anonimitást és alacsony adókat garantál, ezért sok százmilliárd került ezekbe a tőkealapokba.
Az ügyben az LMP-s Ungár Péter érdeklődött Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternél. A két hete benyújtott kérdésének címe úgy hangzott: „Kinek a kérésére vált elérhetetlenné a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisa?” Ezen belül pedig három részkérdést fogalmazott meg, amelyek a következők:
Kinek a kérésére és milyen folyamat végeredményeképp vált elérhetetlenné a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisa?
Pontosan melyik jogszabály állapítja meg a tulajdonosi adatbázis jogszerű, hivatalos működését?
Milyen lépéseket terveznek annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a rendszer a tulajdonosok és a nyilvánosság számára is?
A két hét elteltével Nagy Márton helyett reagáló Fónagy Jánosnak a három nem túl bonyolult kérdésből kettőre nem sikerült választ adnia. Felidézte, hogy az úgynevezett tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartása (TT) a gazdasági szereplők és egyéb jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek átláthatóvá tétele érdekében jött létre. Ennek működését a 2021. évi XLIII. törvény (Afad tv.) biztosítja. Az Afad tv. hatálya alá tartozó szervezetek TT-adatai az illetékes hatóságok, valamint a szélesebb közvélemény által is megismerhetők, a nyilvántartás tehát jelenleg is elérhető, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően működik - írta Fónagy János.
Csakhogy a magántőkealapok jelenleg nem tartoznak az említett törvény hatálya alá
- jegyezte meg mintegy mellékesen.
Ennyi, slussz-passz, nincs itt semmi látnivaló.
A korábbi, lapunk által is szemlézett cikkben a Direkt36 megjegyezte, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartások egy uniós kezdeményezéshez köthetően jöttek létre a pénzmosás elleni küzdelem részeként. Az volt a célja, hogy azonosítani lehessen az európai üzleti világ szereplőinek a tényleges tulajdonosait, és hogy azok bizonyos megkötésekkel megismerhetővé váljanak. Szabó Gábor, a tényfeltáró lapnak nyilatkozó, luxemburgi és angliai alapkezelők compliance managereként dolgozó szakértő úgy vélekedett, hogy a magyar jogalkotó mulasztásáról lehet szó akkor, amikor nem tették egyértelművé, hogy mi a teendő a magántőkealapokkal, az viszont biztos, hogy az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján rájuk is ugyanúgy kellene vonatkozzanak a szabályok. Hozzátette, más államok jóval komolyabban veszik a pénzmosás elleni küzdelmet, mint Magyarország.
„Az, hogy van olyan magántőkealap, amely nem vagy pontatlanul szerepel a végső tulajdonosi adatbázisban, vagy csak a vezetői vannak megnevezve, már önmagában szankcionálandó lenne. Ráadásul erre egy sor résztvevőnek kellene figyelnie a bankól az alapkezelőig”
- jelezte.
Megvédte az adóhivatal a fideszes milliárdosokat, egy tényfeltáró cikk után törölték őket a nyilvános adatbázisbólÉp ésszel felfoghatatlan vagyonokat rejtettek el magántőkealapokban a NER oligarchái