Az antidemokratikus kormányzás összehozta Orbánt és Erdogant, a látogatás időpontját pedig vélhetően nem a magyar miniszterelnök választotta

Orbán Viktor miniszterelnök munkalátogatásra hívta meg Recep Tayyip Erdogan török államfőt Budapestre, aki elfogadta a meghívást – tájékoztatta az távirati irodát Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A magyar-török csúcstalálkozó az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án lesz, tárgyalnak többek között biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyekről is.

– Az antidemokratikus kormányzás összehozta Orbánt és Erdogant, akik között van egy különös szimpátia – vélekedett a Népszavának Balázs Péter volt külügyminiszter. A szakértő szerint Törökország jelentős, nagy ország, fontos NATO-szövetséges, így az, hogy idejön az elnök és találkozik a magyar miniszterelnökkel természetesen hasznos Magyarországnak. Ugyanakkor – folytatta Balázs Péter – az Orbán és Erdogan közötti kapcsolat erősen egyoldalú, lényegében „Orbán fut Erdogan után”. Ami biztos: a svéd NATO-csatlakozás halogatásában Orbán valamilyen okból követte a török álláspontot, azonban, amíg a svéd csatlakozás hátráltatására Erdogannak volt valami konkrét érdeke – a török elnök az oda menekült kurd aktivisták kiszorítására törekedett –, addig Orbánnak semmilyen indoka nem fűződött az időhúzásra. – Lényegében csak Erdogan mögé bújva gyengítette a NATO-t – vélekedett Balázs Péter, aki szerint az augusztus 20-ai látogatás nem is a svéd NATO-csatlakozásról szól majd.

– indokolt. Az, hogy éppen a nemzeti ünnep napján érkezik a török elnök, Balázs szerint a véletlennek tudható be. „Feltételezhetően a török elnök az elfoglaltabb” – érzékeltette a volt külügyminiszter, hogy jó eséllyel nem is a magyar fél választotta meg az időpontot.

Az Ukrajna elleni orosz invázió tavaly februári kezdete óta egyébként mindössze 11 külföldi ország állam- vagy kormányfőjét fogadta Orbán Viktor a Karmelitában. A listán a Vatikánt vezető Ferenc pápán kívül általában nemzetközileg kevésbé fajsúlyos szereplők találhatóak. Orbán Viktor a háború kitörése óta három balkáni nem EU-tagállam (Bosznia, Montenegró és Szerbia), két kaukázusi (Azerbajdzsán és Grúzia) és két közép-ázsiai ország (Kirgizisztán és Üzbegisztán) vezetőjével tárgyalt a miniszterelnöki irodának otthont adó kolostorban. Érdekesség, hogy ketten közülük – Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök és Milo Dukanovic akkor még hivatalban lévő montengrói államfő – kétszer is tiszteletüket tették.

Mint ahogyan az a Népszava korábbi összeállításából is kiderült, az orosz-ukrán háborúban képviselt álláspontja még inkább páriává tette Orbán Viktort Magyarország szövetségeseinek körében, a diplomáciai naptárak összevetéséből világosan kiolvasható, hogy még a jóval kisebb lakosságú Horvátország miniszterelnökének társaságát is inkább keresik az uniós kollégái.