irodalom;fizetés;tanár;L. Simon László;Takaró Mihály;

2023-08-16 17:17:00

Megszólalt Takaró Mihály, már a NAT atyja is kevesli a tanárok fizetését

Takaró Mihály is elismerte a tanárok „gyalázatosan alacsony bérezését” az 51. Tokaji Írótábor és az Örökség Műhely „Irodalom az oktatásban” című eseményén. Amelyen szóba került az élményszerűség, a kortársak fontossága és az elvárások embertelen gyakorlata is.

A magyar irodalom oktatásának a kérdéseit vitatták meg a meghívottak nagyszámú érdeklődő előtt a hangulatos gesztenyefák alatt található Rákóczi-pince teraszán, kedd délelőtt. L. Simon László kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi igazgatója nyolc kérdéssel készült, amelyektől aztán gyakran elkanyarodott a beszélgetés. Várható módon Takaró Mihály irodalomtörténész képviselte a kormánypárti szempontokat, míg Fábián László, az ELTE Trefort Gimnázium magyartanára és Varga Betti, a sashegyi Arany János Gimnázium – már csak volt – magyartanára a rendszerszintű problémákra hívta fel a figyelmet.

A vita kezdetén Takaró Mihály, a Nemzeti alaptanterv (NAT) egyik kidolgozója az irodalom identitásképző erejét emelte ki, ami a NAT alapelvei között is szerepel. A magyartanárok szerint az irodalom identitásképző szerepe olyan evidencia, amit nem is érdemes folyton hangsúlyozni.

Fábián László szerint a mindenkori politikai eliteknek meg kellene állapodnia egy ötven évre előre lefektetett oktatási koncepcióban, amelyet az esemény moderátora a nagy tempóban változó környezet miatt lehetetlennek tart. Varga Betti a gyerekek túlterheltségét hangsúlyozta, miszerint a multitasking világában már egy novellát sem tudnak elolvasni a következő magyarórára. Szerinte az oktatásban az élményszerűségre kellene koncentrálni, de olvasóvá nevelés nincs stabil műveltségi alapok nélkül. Míg a 90-es években még megvolt az olvasmányokon alapuló közös nyelv, ez a kép ma sokkal töredezettebb, köszönhetően a hazai gyerekirodalom látványos feltámadásának.

Takaró Mihály megvédte a NAT-ot, azzal, hogy először került be a magyar alaptantervbe a tanár szerepének a fontossága az oktatásban, amit a vitában részt vevő pedagógusok derültséggel fogadtak. Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei magyarság közös kulturális kódja többször is megtört a huszadik században, ezt igyekeztek helyreállítani a NAT-tal. Izgalmas vita bontakozott ki az anyaországi és a határon túli magyar szerzők szerepéről a mindenkori kánonban, és arról, hogy maguk a kánonok is vitáznak egymással. Fábián László is ellenvetéssel élt: a Kárpát-medencei szerzők a korábbi tantervekben is jelen voltak, így inkább a tanárok megbecsülésére kellene törekedni.

A vita ezen pontján L. Simon László ragadta magához a kezdeményezést, és felvetette, hogy mi a célja az olvasás oktatásának a különböző életkorú gyermekeknél. Végül egy háromlépcsős megoldásban állapodott meg Takaró Mihállyal: az identitásképzés és -megerősítés, emberi jellemvonások bemutatása és a stabil irodalmi műveltség megszerzése. Ezeket a célokat egy olyan országban kellene megvalósítani, ahol Zrínyi Miklós Szigeti veszedelemje hetedikes tananyag, pedig sokszor a felnőtt olvasóknak is kihívást jelent. A moderátor igyekezett jó példát hozni az Egri csillagokkal, amely tiszta emberi jellempróbákat mutat meg. A gyereknek sok helyen nem is olvasnak a szülei, jó esetben bekapcsolnak neki egy okoseszközt, s ezzel le van tudva a feladat. Varga Betti szerint épp ez a rossz hír, hiszen az olvasóvá nevelés óvodában és alsó tagozatban történik. A pedagógusok elmondták, hogy a NAT-tól függetlenül a kimeneti vizsgák eredménye határozza meg a gyerekek jövőjét. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a központi műveltségi teszt mindenféle társadalmi státuszú gyerekre egyformán vonatkozik, az elitgimnazistától a leszakadó borsodi faluban tanuló gyerekig. Később Fábián László hangsúlyozta, hogy ma a társadalmi mobilitás lehetősége az iskolaválasztással dől el, s a térségek fejlettsége közötti különbséget az egységes tantervnek kellene mérsékelni, de ezt a feladatát nem látja el. Ez a gyakorlat márpedig embertelen.

Szóba került a pedagógusok méltatlan helyzete is.

A moderátor az elszomorító helyzetet részben a demográfiai adatokkal magyarázta. Mintegy feloldásképpen megjegyezte, hogy a jelenlegi európai oktatási koncepció 50 év múlva meg fog szűnni. Ez sovány vigaszt jelent azoknak a szülőknek, akik most küzdenek a gyerekeik beiskoláztatásával és az országos méreteket öltő tanárhiánnyal. A pedagógusok szerint az oktatás holisztikus szemlélete jelentene megoldást a XXI. század kihívásaira. Ezzel Takaró Mihály is egyetértett, és meg is nevezte Németh László írót mint az ötlet eredeti gazdáját. A kortárs irodalmat minden résztvevő az irodalom nagyon fontos, mellőzhetetlen részének nevezte. Ehhez képest izgalmas lenne megkérdezni egy érettségiző évfolyamot a kedvenc kortárs íróikról, költőikről. Lehet tartani tőle, hogy némi dadogáson, esetleg a néhai Kertész Imrén kívül nem kapnánk biztató válaszokat.