Kína;önkormányzat;Debrecen;akkumulátorgyár;

Az Ítélőtábla döntése nem csak a debreceni akkugyárra, hanem további tervezett beruházásokra is hatással lehet

- Debreceni önkormányzat: nem jön a városba újabb akkugyár, a kínai vállalat alumíniumhéjakat gyárt

Valamint fedőlapokat, és elektromos járművekhez motoros precíziós lyukasztott és rovátkált fémalkatrészeket. Minden más csak álhír.

Cáfolja a debreceni önkormányzat azt a sajtóhírt, hogy újabb kínai akkumulátorgyár épülhet a városban – írja a 444 a hivatal közleménye alapján.

– A híradásokban szereplő kínai központú NingBo ZhenYu Technology Co., Ltd. az álhírekkel ellentétben nem akkumulátorgyár, hanem alumíniumhéjakat és fedőlapokat, valamint elektromos járművekhez motoros precíziós lyukasztott és rovátkált fémalkatrészeket gyártó vállalat – közölte az önkormányzat. A hivatal hozzáteszi: „a város ipari infrastruktúrája a következő időszakban is kizárólag a már bejelentett és épülő üzemek kiszolgálására lesz elegendő, valamint ezen cégek kisebb léptékű mukahelyteremtő beszállítóinak fogadására.”

Korábban lapunk is megírta, hogy sajtóhírek szerint 65,9 millió dolláros, átszámítva mintegy 23 milliárd forintos beruházással hoz létre gyárat Debrecenben a kínai Ningbo Zhenyu Technology. Az üzemben várhatóan az elektromos autók akkumulátoraiban használt precíziós alkatrészeket gyártanak majd. A működés kezdete 2027 végére várható. A cikk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium rövid közleménnyel jelentkezett, melyben nem cáfolták az új kínai gyár érkezését, de azt írták: „a beruházás sorsa még nem eldöntött, mivel több európai ország, illetve Magyarországon belül több település is versenyben van még érte. Debrecen vonatkozásában pedig, az eddig bejelentetteken túl nem épül új akkumulátorgyár”.

Később az LMP-s Ungár Péter fordult írásbeli kérdéssel Szijjártó Péter külügyminiszterhez az ügyben. A tárcavezető helyett válaszoló Menczer Tamás csak annyit írt, hogy „a beruházásokról minden esetben a tárgyalások lezárása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatja a közvéleményt, ahogy ez az elmúlt években folyamatosan meg is történt”.

A várt fellendülés helyett 2023 második negyedévében is recesszióban maradt Magyarország. 1995 óta nem volt ilyen elhúzódó válságban a gazdaság, akár az egész év mínuszos lehet.