„Valahol nekünk is élnünk kell” – Az iskolába és a munkába járást lehetetlenítené el az újabb vasúti szárnyvonalbezárás

– Ha itt megszűnik a vasút, vége a falunak, bezárnak minket, nem lehet dolgozni és iskolába menni. Ennyire nem lehetnek vakok Budapesten, hogy ezt megtegyék! Lehet, hogy nem vagyunk sokan, de valahol nekünk is élnünk, boldogulnunk kell! – fakadt ki egy kisbárapáti férfi, amikor arról kérdezzük, hallott-e róla, hogy az augusztus 1-gyel bezárt 10 vasúti mellékvonal után – a Közlekedő Tömeg (KT) információja szerint – a MÁV és az Építési és Közlekedési Minisztérium újabb hét szárnyvonalon szüntetné meg a személyszállítást, s pótolná buszokkal a vasutat.

A KT úgy tudja, az Esztergom-Komárom, a Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta, a Nyíregyháza-Tiszalök, az Eger-Szilvásvárad, a Szentes-Orosháza, és a Kiskunfélegyháza-Lakitelek vonalak mellett Kaposvár és Siófok között szűnne meg a személyszállítás. Utóbbi szakasz a somogyi megyeszékhelyt köti össze a Balaton legnagyobb városával, végig kanyarogva a zsáktelepüléses Külső-Somogyon. A vonatok az elavult, lassításokkal korlátozott pályán 3-3,5 óra alatt teszik meg a 100 kilométert: a két végállomás között utazók nem véletlenül választják a távolságban és időben is rövidebb fonyódi átszállást, ám a kistelepülésekről még mindig a vasút a legegyszerűbb és leggyorsabb módja elérni valamelyik városba.

Kisbárapátiból például dolgozni leginkább Tabra ingáznak, a középiskolások pedig Kaposvárra, előbbi 33, utóbbi 36 kilométer, illetve 66, valamint 58 perc. A falu amolyan fordulóhelye a vonatoknak, a teljes szakaszon csak 3 vonatpár vánszorog végig, ám a megyeszékhelyt, illetve Siófokot 6 vonatpár köti össze a településsel.

Logikátlan lenne, de már volt rá példa

– Vonat nélkül nem működne a falu – állította Keszegné Csordás Krisztina, az alig 400 lakosú kistelepülés polgármestere. – A menetrend remek, igazodik a munka- és iskolakezdéshez. A buszközlekedésünk, hogy is mondjam, nem a legideálisabb, a faluba csak kevés járat jön be, jellemzően a Kaposvár-Szántód út elágazásánál állnak meg a járatok, ami úgy 8 kilométer. Aki mégis busszal menne, azt a falugondnoki busszal hordjuk ki, ám ez a munkába és iskolába járóknak nem megoldás, hiszen csak iskolába 30-35 gyerek ingázik naponta Kaposvárra, azaz logisztikailag is megoldhatatlan feladat a szállításuk.

A polgármester hozzátette, hivatalos helyről úgy értesült, marad a vonatuk, bár az is igaz, az elmúlt években többször is felmerült már a vonal bezárása.

– Ez egy nagy kacsa! – jelentette ki Makai Sándor, a bő négyszáz lelkes Somodor polgármestere, aki állította, rákérdezett a MÁV-nál és a minisztériumban is, ahol azt mondták neki, nem tervezik a személyforgalom megszüntetését a vonalon. – Teljesen logikátlan lenne – magyarázta –, több felújítást is végeztek a szakaszon, a mernyei állomást és az somogyaszalói peront szeptember elején adják majd át. Ha be akarnák zárni a vonalat, minek öltek volna bele pénzt?

Utóbbi meglehetősen erős érv lenne, csakhogy az augusztus elején bezárt tíz vasúti vonalon éppenséggel előfordultak hasonló, kevéssé logikus felújítások: egy nappal a bezárása előtt adták át például a felújított Nógrádszakál-Ipolytarnóc szakaszt, míg a csengeri állomás rekonstrukciója be sem fejeződött, mire megszűnt a személyforgalom.

– Ráadásul Antalmajorba Somodorból a busz be sem tud menni, olyan keskeny az út, onnan csak vonattal lehet közlekedni – folytatta Makai Sándor, aki megjegyezte, onnan, illetve Somodorból úgy kétszázan ingáznak Kaposvárra dolgozni, iskolába, s előfordul, hogy a megszokott két kocsi helyett hármat kell beállítani.

– A szeptember elsejei határidőt lehetetlennek tartom, nem volt semmilyen egyeztetés, szervezés – fogalmazott Schmidt Jenő, a bő négyezres járási székhely, Tab polgármestere. – Időről időre felröppen a hír, hogy bezárják a szakaszt, aztán szépen lecseng a történet. Hivatalos helyről most nem szóltak, igaz, amikor jött a hír, nem is cáfolták, így akár az is előfordulhat, hogy nem most, hanem, mondjuk, az újévtől jön valamilyen átszervezés. A jelenlegi helyzet valóban nem ideális, Tab-Siófok 30 kilométer, viszont csaknem másfél óra a menetidő. Fel kellene újítani a pályát, érjen be a vonat fél óra alatt, ahogyan két járási székhely város között ez elvárható.

Az Egerből Szilvásváradra vagy onnan vissza igyekvők közül bizonyára sokan a szívünkhöz kaptak, amikor több internetes portálon is megjelent a hír: ez a vonal is azok között van, amelyet az újabb szárnyvonal-bezárási hullámban felfüggesztenek. E szakasz megtétele vonaton már önmagában is felér egy pompás kirándulással, hiszen utazás közben végig a Bükk itteni vonulatát követik az utazók. Szaniszló László, a település független polgármestere lapunknak azt mondta: semmilyen hivatalos információt nem kaptak az esetleges bezárásról, amit maga is hírlapi kacsának tart, főként, hogy a MÁV honlapján időközben már meg is jelent ennek a szárnyvonalnak a szeptemberi vasúti menetrendje. Persze ettől még későbbi időponttal bezárhatják a vonalat.

Egyébként az augusztus elsejével bezárt tíz vonal településeinek polgármesterei is reménykednek, nem végleges a döntés az érintett szakaszokról.

- Igyekszünk komolyan venni Lázár János miniszter úr szavait, miszerint a vasúti mellékvonalak augusztus 1-i bezárása egyfajta tesztüzem, decemberig tart, és utána mérleget vonnak, s úgy döntenek a továbbiakról. A Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti szakasz működtetésére több érvünk is van, például az, hogy a pálya egyik felén jelenleg is folyik teherszállítás, illetve, hogy nemcsak mi, de a határ túloldalán a szlovákok is szeretnék beindítani a személyszállítást – mondta lapunknak Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere. Ő egyébként a mellékvonalak bezárása és azok MÁV általi bejelentése előtt, még júliusban levelet írt az építési és közlekedési miniszternek azért, hogy a szárnyvonaluk továbbra is életben maradjon. Abban aláhúzta: az Ipoly völgyében a szlovák és magyar települések szoros együttműködésbe kezdtek a térség közös gazdasági fejlesztése érdekében, és ennek egy sarkalatos programja épp a nemzetközi közlekedés. A másik indok, hogy épp augusztus 1-re fejezték be ennek a vonalnak a felújítását a tavaszi árvíz után, vagyis a bezárás egyfajta pénzkidobást is jelentene.

A polgármester szavai szerint mivel Balassagyarmat történelmi vasúti csomópont, mi több, az 1919-es itteni felkelés, a Civitas Fortissima célja is részben a vasút visszavétele volt a várost elfoglaló csehszlovák erőktől, így az itteni polgárok az átlagosnál jobban kötődnek ehhez a közlekedési eszközhöz. Még akkor is így van ez, ha az utóbbi időben lassúbbá és kényelmetlenebbé vált ez az utazási forma, ennek azonban szerinte részben az is az oka, hogy a MÁV és a közlekedésért felelős minisztériumok körül az utóbbi évtizedekben megfordult "szakemberek" sincsenek épp a helyzetük magaslatán, legalábbis nem vasútpártiak. Hozzátette, ilyen járműnövekedés mellett már 10 éves távlatában sem elképzelhető a közútra terelt közlekedés mai szintű fenntartása sem, és mindenképpen szükség lesz a kötöttpályás alternatív mobilitás, így az életképes szárnyvonalak fejlesztésére. Az elkövetkező hónapokat arra használják majd, hogy kidolgozzák azt az érvrendszert, amelyet a közlekedési miniszter asztalára tehetnek, megindokolva, miért van égető szükség a Balassagyarmat-Ipolytarnóc közötti nemzetközi szárnyvonal újraindítására és vele együtt a hozzá kapcsolódó 75-ös és 78-as szárnyvonalak fejlesztésére, a főváros felé évtizedekig jól működő közvetlen személyszállítás újraindítására is - mondta Csach Gábor.

Tiszafüred sem nyugszik bele abba, hogy átmenetileg megszüntették a Karcagig közlekedő járatot. A város szintén fideszes polgármestere, Ujvári Imre korábban lapunknak elmondta: kezdeményezik a döntéshozóknál, hogy legalább a nyári időszakban működjön az itteni járat, sokan ugyanis biciklivel érkeznek ide, hogy azzal tekerjék körbe a Tisza-tavat, így a turisztikai forgalmat is befolyásolja, ha nem működik a vasút.

Az év végén értékelnek

Nem született döntés arról, hogy „további mellékvonalakon kerülne sor közlekedésimód-váltásra”, válaszolta lapunk megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium, mely hozzátette: augusztus elsejével nem mellékvonal bezárás történt, hanem közlekedésimód-váltás, s egyetlen vonalon sem szűnt meg a személyforgalom, vonatok helyett buszokkal szállítjuk az utasokat. A tárca szerint nem egyes vonalak vagy vonalcsoportok, hanem a regionális vonalhálózat egészét illetően vizsgálják, hogyan lehet a leginkább üzembiztos, kiszámítható és fenntartható közlekedést biztosítani az utazóknak, ennek része a hónap elejétől 10 mellékvonalon érvényes közlekedésimód-váltás is.

– Nincs újabb döntés regionális mellékvonalat érintően – felelte kérdésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága, mely megjegyezte: az autóbuszos vonathelyettesítő járatok közlekedtetését a jármű- és személyzethiány indokolja, amelyeknek enyhítésére egyrészt a MÁV-Volán-csoport folyamatosan toborozza a munkatársakat, várja a csatlakozni szándékozók jelentkezését. Másrészt a regionális közlekedésben jelentkező járműhiányt az augusztus elsejétől – további intézkedésig – bevezetett közlekedésimód-váltás rövidtávon képes valamelyest enyhíteni. Ugyanakkor hosszútávon a MÁV-Volán-csoport által kidolgozott járműstratégiában foglaltak megvalósítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország közösségi közlekedése biztosan és versenyképes minőségben kiszolgálható legyen. Hozzátették: az augusztus elsejét követő időszak 10 mellékvonallal kapcsolatos tapasztalatait az év végén értékeli ki a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a MÁV-Volán-csoport. V. A.