Amint azt két, a Kremlhöz közel álló médiaforrás a független orosz Meduza hírportálnak elmondta, az elnöki adminisztráció Szergej Kirijenko vezette politikai részlege már döntött is az elnökválasztáson Vlagyimir Putyinnal „versenybe szálló” partnerekről, akiknek kiválasztásában az egyik fő szempont az életkor lett. Szerintük ugyanis 50 évesnél fiatalabb jelöltek azt a benyomást kelthetnék az orosz szavazókban, hogy a 70 éves Putyin „már nem az biztos kezű férfi, aki hatalomra kerülésekor volt”.
Ez a fajta manipuláció egyszerre mutatja a putyini rezsim régóta ismert, cinikus választási mérnökösködését és azt, hogy az elnök közvetlen környezete semmit nem bíz a véletlenre. (Dmitrij Peszkov szóvivő hiába mondta augusztus 6-i, New York Times-beli interjújában, hogy az elnökválasztás valójában csak „költséges bürokrácia”.)
Az orosz vezető márciusi újraválasztása valóban biztosra vehető, miután az elmúlt évtizedben megszilárdította hatalmát, nagyrészt a független sajtó felszámolásával, valamint a másként gondolkodók és politikai riválisok meggyilkolásával és bebörtönzésével. (Legfőbb bírálójára, a többszörösen elítélt Alekszej Navalnijra három hete szabtak ki újabb 19 év szabadságvesztést.) Negyedik mandátuma alatt, 2021-ben Putyin jóváhagyta az orosz alkotmány átfogó módosítását, amely lehetővé teszi számára, hogy további két ciklusra, 2036-ig elnök maradjon. Az Ukrajna ellen 2022 február 24-én elindított „különleges hadművelet" ürügyével azóta tovább fokozódtak az elnyomó intézkedések.
A Meduza forrásai szerint a Kreml most azt tervezi, hogy három, formálisan ellenzéki parlamenti párt állít majd „ellenjelöltet” az elnökválasztásra: a Kommunista Párt (KPRF), a Liberális Demokrata Párt (LDPR) és az Új Néppárt. (Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország vezetője már közölte, hogy Putyint fogják támogatni.) A kommunistáktól Gennagyij Zjuganov pártelnök jelölésével számolnak. "Semmilyen sötét ló, mint (Pavel) Grugyinyin, nem jöhet szóba” – mondta a forrás, a KPRF által 2018-ban indított és váratlanul jól kampányoló üzletemberről. Zjuganov 2008-ban és 2012-ben 17, illetve 18 százalékot ért el, s támogatottságának ez a plafonja fontos tényező a Kreml számára, amely tavasszal minden eddiginél nagyobb arányú, több mint 80 százalékos győzelmet akar biztosítani Putyinnak, 70 százalékot meghaladó részvétel mellett.
A Kreml terve szerint a szélsőséges nacionalista-populista LDPR-től is a pártelnököt, Leonyid Szluckijt kellene indítani, s ezzel nem lesz gond, mert szereti a médiafelhajtást és „növelni akarja a személyes népszerűségét”. Az Új Néppárttal már bonyolultabb a helyzet, mert a Kreml tőlük is a párt vezetőjét, Alekszej Nyecsajevet szeretné elnökjelöltként látni, de ő nem vállalta. A Meduza két, Kreml közeli forrása szerint Nyecsajev jól tudja, „nem fogják engedni, hogy sok szavazatot kapjon, de ő nem morzsákat akar”, mert az rontaná pártja esélyét a parlamenti választáson. Úgyhogy maga helyett a Duma elnökhelyettesét, Vlagyiszlav Davankovot javasolja, aki jelenleg a moszkvai polgármesteri poszt elnyeréséért kampányol. Ő azonban nem elfogadható az adminisztráció számára, ugyanis 39 éves, és nagyon jól beszél a nyilvánosság előtt. Putyin környezete pedig azt gondolja, hogy egy fiatal, agilis jelölt kétségeket keltene az elnök életkorával kapcsolatban.
A Meduza arról is beszámolt, hogy az orosz tisztviselők másképp beszélnek Putyinról, amióta elmúlt 70 éves. Míg médiaforrások korábban „az első”, „a főnök”, „a legfelsőbb” vagy „a papa” becenéven emlegették őt, most egyre gyakrabban „a nagypapaként” hivatkoznak rá. A független orosz hírportál egyik Kreml közeli forrása szerint nincs ennek negatív kicsengése, „egyszerűen ilyen az életkora”.
A valóság azonban az, hogy azóta hívják így az elnököt, amióta a Covid-fertőzéstől tartva hosszan elvonult Moszkvából, a kormányzat tagjait is rendkívüli óvintézkedések mellett fogadta, s a fényűző palotájáról Navalnij stábja által készített filmben „a bunkerben rejtőzködő nagyapónak” nevezték. Így utalt rá a nemrég kegyetlen véget ért Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér is dühödt videóüzeneteiben, amikor az ukrajnai háború irányítására szerinte alkalmatlan legfelsőbb katonai vezetés menesztését követelte Putyintól.
Hogy a putyini rezsim mennyire nem bízza a véletlenre a választások kimenetelét, azt jól mutatja, hogy a hatóságok két hete letartóztatták Grigorij Melkonyancot, a Golosz független szavazatfigyelő csoport társelnökét, "nemkívánatos szervezet" munkájában való részvétel címén, amely alapján hat év börtönbüntetésre számíthat. A csoport azzal vádolja a hatóságokat, hogy megpróbálják megakadályozni a szeptemberi regionális és a márciusi elnökválasztások ellenőrzését azzal, hogy letartóztatták egyik vezetőjét és országszerte tucatnyi jelenlegi és volt Golosz-tag otthonát is átkutatták, készpénzt, bankkártyákat, útleveleket és más dokumentumokat foglalva le.
A Golosz először azzal dühítette fel a kormányt, hogy bizonyítékokat hozott nyilvánosságra a 2011-es parlamenti szavazás során elkövetett csalásokról, ami ellenzéki tüntetéseket váltott ki, majd az elnökválasztásról, amely 2012-ben harmadik ciklusra visszahozta Putyint a Kremlbe. Az orosz kormány a Goloszt "külföldi ügynöknek" minősítette, amely címke a kémkedés konnotációját hordozza.