Újra fellegek gyülekeznek a magyarországi napelempiac egén. Lantos Csaba energiaügyi miniszter vasárnap egy, a Tranzit-fesztiválon rögzített, a kormány által közzétett, laza-nyáriasra, egyszersmind derűlátóra hangszerelt Tiktok-videóban, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy a napelemesek januártól éves helyett már csak havi elszámolást alkalmazhatnak. Ez szakmai körökben már aznap kiverte a biztosítékot. Az éves „szaldóelszámolás” azt jelenti, hogy a háztáji napelem az esetleges többlettermelését a hálózatba táplálhatja, amit aztán az év folyamán, igény szerint „visszakap”. A napelemes háztartás és a szolgáltató így csak a hálózatba táplált, illetve onnan vásárolt áram egyenlege, vagyis „szaldója” szerint számol el egymással.
Az éves és a havi elszámolás közötti megtérülési különbséget napelem esetén aligha kell túlmagyarázni. Telente ugyanis a napelem értelemszerűen kevesebb áramot termel, ami kézenfekvően biztosítható az egység nyári többlettermeléséből. Havi elszámolás esetén ez a lehetőség elvész és a nyáron megtermelt többletáram haszna így lényegében a szolgáltatónál, vagyis az MVM-nél marad. Egyszersmind a háztartás téli többlet-áramvásárlásai is az állami cég bevételeit növelik.Az eddigi rendszert kétségkívül szakmai bírálatok is érték, mondván: az alapján a hazai áramhálózat, illetve az országos kereslet-kínálat egyensúlyának igen költséges fenntartása a napelemes háztartások számára voltaképp egy „ingyenes akkumulátorként” üzemelnek. Tovább tetézte a bajt, hogy a kormány tavalyi bejelentése szerint, a hazai áramhálózat úgymond túlzott leterheltsége (más szóval: korszerűsítésének halogatása) miatt, a napelemüzemeltetők közül utolsóként, immáron a háztartásiak számára sem tudják biztosítani a hálózati csatlakozást. Igaz, ígéretük szerint annak, aki tavaly október 31-ig bejelentkezett a telepítésre, megmarad a csatlakozási – és így szaldóelszámolási – jogosultsága. Ráadásul közben zajlott a soha nem látott, összesen kétszázmilliárdos keretű háztartási napelempályázat, amelyen több tízezer háztartás nyert száz százalékos, vissza nem térítendő támogatást.
Újra lehet majd napelemet telepíteni, januártól pedig változik az elszámolásVáltoztatott az Orbán-kormány, a napelemes beruházások valószínűleg soha nem fognak megtérülniRöviddel a miniszter TikTok-bejelentkezése után Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke stílszerűen, egy balatoni strandról közvetített videóban tiltakozott az újabb kormányterv ellen, így is célozva a szakma és a kabinet közötti, akadozónak tűnő párbeszédre. Az alelnök elsősorban az intézkedés visszamenőlegességének felülvizsgálatát követelte, hivatkozva arra a kormányígéretre, hogy a – tavaly november előtt bejelentkező – napelemesek a telepítéstől számított tíz esztendőn át éves elszámolásban maradhatnak. Kiss Ernő MNNSZ-elnök pedig az RTL-nek fejtette ki, hogy a napelemesek 8-10 éves megtérülést várnak. A havi elszámolás okozta pénzügyi veszteség nyomán viszont a beruházások nem térülnek meg - hangsúlyozta. Néhány napra rá viszont, az ATV-ben már pontosított. Eszerint a rendelkezés nem nullázná le, csak kinyújtaná a napelemek megtérülését, amit az öngondoskodás szemszögéből még mindig észszerű beruházásnak tart. A többlettermelés felszívására ajánlotta például az elektromos autót. Szerinte az etikátlan terv leginkább az elavult házak lakóit érinti hátrányosan. A korábban napelemet beköttető több százezer magyar fogyasztó megtévesztve érzi magát – közölte kedden Szolnoki Ádám, a Manap Iparági Egyesület elnöke. Ezt különösen azokra érzi igaznak, akik tavaly októberben kérelmezték a csatlakozást. Szerinte a havi elszámolás ötödével rontja a megtérülést. A kormány tervei nyomán jelentős hátrányba kerülnek azok, akik a napelemek mellett a gázfüggőség csökkentését segítő elektromos fűtési rendszerre tértek át. A havi elszámolás miatt ugyanis a nyári hónapokban megtermelt többletenergia nem hasznosulhat télen fűtési célokra. Bár a napelemeket változatlanul jó befektetésnek tartja, méltányos elszámolást, egyszersmind az iparág és a kormányzat közötti egyeztetéseket sürget.
Az Európai Unió várja el a napelemes „bruttó elszámolás” bevezetését – élt a kormánypropaganda esetén megszokott hárítás eszközével kedden az Energiaügyi Minisztérium (EM). A szaktárca szerint 2024-től az unió kötelezi erre a tagállamokat. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai terveket viszont még „finomhangolják”: a témában további egyeztetések várhatók. A kormány a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék - írják. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek – szögezték le. A változtatások „fő elemei” a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavalyi döntései nyomán már eddig is ismertek voltak. Az ipari és lakossági napenergiás kapacitások minden várakozást meghaladó ütemben bővültek Magyarországon – közlik, amit a kormány támogató hozzáállásával is magyaráznak. Zajlik az új háztartási napelemes rendszerekre tavaly októberben elrendelt átmeneti betáplálási korlátozás felülvizsgálata is. Az ideiglenes zárolás alól felszabadítható körzetekről szeptemberben ígérnek bejelentést. A kormány 160 milliárd forinttal támogat hálózatfejlesztési beruházásokat, amelyek jórészt az időjárásfüggő megújulók további térnyerését segítik – írja az EM.
A szakemberek azóta a tárca több állítását is cáfolták. Szerintük a MEKH tavalyi rendeletmódosítása nem utalt egyértelműen a mostani, a visszamenőlegesség miatt elvileg is kifogásolható változtatásokra. De e szerint az sem igaz, hogy az EU a már telepített rendszerek esetén is a megtérülési idő módosítását igényelné.
Az uniós jogszabályok ugyanis 2024 elejétől tiltják a „támogatást”. Az addig telepített egységekre ez nem vonatkozik.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint az EU miatt változtatnak a napelemes elszámoláson, de így is mindenkinek meg fog térülniAzt, hogy a kormány szeptembertől felül kívánja vizsgálni a tavaly elrendelt csatlakozási tilalmat, valamennyien üdvözölték. Kiss Ernő már a tavaly őszi vita során is kétségbe vonta, hogy a hálózat az ország teljes területén alkalmatlan lenne további napelemek csatlakozására. Szakmai értékelések szerint a hazai áramrendszer legfeljebb ötödén-tizedén okozhat gondokat még több termelő befogadása. Az Orbán-kormány azóta megígérte, hogy az EU helyreállítási és ellenállóképességi eszköznek nevezett támogatási forrásából több ezermilliárdot fordítanának a hálózat célzatos fejlesztésére. Az összeg beérkezte ugyanakkor Budapest és Brüsszel egyre mélyebb politikai ellentétei miatt kérdéses.
Ráadásul az Orbán-kormány, de immár a miniszteri posztot mindössze háromnegyed éve betöltő Lantos Csaba részéről sem lenne meglepő, hogy míg a kedvező ígéretek betartása idővel lekerül a napirendről, az érintetteket váratlan és kedvezőtlen módosításokkal szembesítik.
Az MNNSZ csütörtökön a Noár-mozgalommal együtt bárki által aláírható nyílt levelet fogalmazott meg a kormányterv ellen.
Megállíthatatlan a bővülés
Túlzás nélkül állítható, hogy Magyarországon robbanásszerűen terjednek a napelemek. Az áramrendszer egyensúlyáért felelős, állami Mavir 5116 megawattra (MW) teszi a Magyarországon üzemelő napelemek augusztus eleji összteljesítményét. Ez 27 százalékkal, 1099 MW-tal haladja meg a 2022. végi adatot. Eszerint hét hónap alatt nagyobb mértékben bővült az állomány, mint tavaly egész évben. Emögött immár 226 ezer egység áll, ami 28 százalékos bővülés a tavalyi év végéhez képest.
A robbanás erejére jellemző, hogy míg a három éves kormányzati energiastratégia még 2030-ra várt 6 ezer MW-t, ilyen ütem mellett addigra a 2040-es, 12 ezer MW-s cél elérése sem kizárt. Ezen belül szakmai okokból megkülönböztetik az 50 kilowatt (kW) feletti és alatti egységeket. Utóbbiakba tartoznak a háztáji napelemek – "háztartási méretű kiserőművek" – is. E csoport összteljesítménye augusztus elején 1994 MW-ra rúgott, ami 34 százalékkal haladja meg a tavaly év végi, 2021-hez képest 33 százalékos bővülést mutató szintet. Jelen állás szerint az országban 222666 „kis” naperőmű üzemel. Ez az év végéhez képest 30 százalékos ugrás. Bár az 50 kW alatti, jellemzően háztáji napelemek összteljesítménye ezzel el is érte a Paksi Atomerőműét, míg előbbiek „csak” napsütésben üzemelnek, addig utóbbi folyamatosan. A napelemek 5 ezer MW-nyi összteljesítménye pedig már-már közelíti a 6-7 ezer MW-s országos csúcsterhelési adatokat is.
A számok ugyanakkor megtévesztőek lehetnek, a teljesítmény mellett ugyanis napelemek esetében kiemelten fontos mutató a kihasználtság is.
A Mavir kimutatása szerint az 50 kW-nál nagyobb erőművek termelése, folyamatos felfutással, idén júliusban a hazai áramelőállításból 14, a felhasználásból pedig 11 százalékban részesült. Bár szakemberek üdvözlik a kormány napelemek melletti – legalábbis elvi – kiállását, a fő gondot a korszerű áramtermelési mód egyoldalúságában látják. A szél- vagy más megújulós eljárások támogatása jóval nagyobb léptékű energiahatékonysági intézkedésekkel együtt sokkal kiegyensúlyozottabb, olcsóbb, fenntarthatóbb, zöldebb, illetve kevésbé kiszolgáltatott és sérülékeny villamosenergia-rendszert eredményezne. 210 tervezett fejlesztés befektetői 2065 megawattnyi új teljesítményt kötöttek le a hálózati engedélyes társaságok most lezáruló első közzétételi eljárásában – áll az EM egy másik közleményében. A beruházások hatvan százalékában ipari naperőművek létesülnek. A fennmaradó hányad túlnyomó részét kereskedelmi energiatárolók teszik ki. Az első közzétételi folyamatban összesen 4924 MW csatlakozási igényt erősíthettek meg pénzügyi biztosíték letételével is a beruházók. A kormány 2028-tól minden igénylőnek hálózati csatlakozást ígér.
