Az atlétikai világbajnokság sikeres lebonyolítása után újfent napirendre került a kormány olimpiarendezési terve. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy az olimpiai éremtáblázat első 10 helyezett országa közül mi vagyunk az egyetlenek, akik még nem látták vendégül a nyári játékokat, és „ez aligha maradhat így az idők végezetéig”.
Németh Balázs, az atlétikai világbajnokságot szervező cég, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója a Hír TV-ben azt állította a héten: a fővárosban konszenzus született arról, hogy „nagy sporteseményt hazánkba hozni jó, mert megéri, mert társadalmi, gazdasági és turisztikai haszna van”.
.
Vajon tényleg megérné?
„Szó sincs róla – válaszolta lapunknak Pogátsa Zoltán szociológus, közgazdász. – Abszolút nem éri meg, de nem csak nekünk: senkinek. A Los Angeles-i játékok kivételével voltaképp valamennyi veszteséges volt.” Rámutatott: hazánk fontos ágazataiból, például az oktatásból, egészségügyből több ezer milliárd forint hiányzik, miként a MÁV is hasonló összegben szorulna fejlesztésre. Ilyen körülmények közepette olimpiarendezést fontolgatni legalábbis sajátos. Ennek ellenére realitásnak látja az olimpiarendezést: a kormány feltett szándéka, hogy mindenképp összehozza, az atlétikai vb-vel is az mutatta be: képes rá.
Paár Dávid, a pécsi és a Soproni Egyetem docense is úgy véli, pénzügyi szempontból az olimpia megtartása szinte sosem rentábilis,
és azzal kapcsolatban is szkepszisének adott hangot, hogy a „szoft tényezők” alapján mennyire lehet sikeres rendezésről beszélni. Utóbbiba tartozik, hogy az esemény hatására a következő években mennyi látogató érkezik az országba, a látottak nyomán mennyien kezdenek sportolni, s milyen társadalmi kohéziós folyamatokat eredményez. Ezeket azonban tudományos alapossággal mérni nemigen lehet, meg nem mondható, hogy mondjuk az egyébként is kiemelt desztinációnak számító Athénban, Rióban vagy Londonban a játékok hatására növekedett-e a turisták száma. Ami megkérdőjelezhetetlen, hogy a nemzeti öntudat erősítését elősegíti a nagy események rendezése.
Tizenhárom év sok idő
Dénes Ferenc 2017-ben még kimondottan olimpiarendezés-párti volt.
„Ma már sokkal óvatosabb vagyok!” – szögezte le, s indoklásában rámutatott: fontos feltétel – és ezt a 2024-re való kandidálást megelőző, 2015-ben a PricewaterhouseCoopers által készített hatástanulmány is hangsúlyozta – a 7-10 éven át tartó legalább háromszázalékos gazdasági növekedés. „Ehhez képest recesszió van! – mondta Dénes, s felhozta, hogy szokás ilyenkor azzal érvelni: a visszaesést konjunktúra követi. Ám 13 év távlatában reális képet kapni a hazai és a világgazdaság alakulásáról képtelenség.
„Öt-hat éve senki sem számított orosz–ukrán háborúra, pandémiára. A koronavírus megsokszorozta Tokió kiadásait. A globális folyamatok egyenletes mozgásakor is nagyon nehéz majd másfél évtizedre nyugodtan tervezni, nemhogy most.”
A gazdasági szakértők csúsztatásnak tartják azt a kormányzati narratívát, miszerint az olimpiarendezés gazdaságfelhajtó erejű. Ha ez így lenne, Benin meg Burundi egymással küzdene az ötkarikás játékok megrendezéséért. „Ez éppolyan tévedés, mint amikor azt hallani, hogy a sportba fektetett egy forint két forint hasznot eredményez” – magyarázta egyikük, s fölvetette, hogy akkor meg miért nem toljuk az ágazatba a komplett GDP-t, s duplázzuk azt meg.
Rettentően sokba kerülne
A rendezés költségeiről a konkrét számok nyelvén beszélni ma még képtelenség, tekintve, hogy kiindulni még a 2015-ös PwC-jelentésből se nagyon lehet. Abban az szerepelt, hogy – az olimpiai faluban lévő lakások, illetőleg a médiaközpont értékesítése után – 774 milliárd forintba került volna a 2024-es seregszemle. Az azóta eltelt évek inflációs adatainak összegzése nyomán másfélszeres szorzó adná a mai árat, de számoljunk inkább kétszeressel: az 1548 milliárd forint. Az atlétikai világbajnokság 320 körül állt meg.
Az atlétikai világbajnokság véget ért, Orbán Viktor már olimpiáról beszélHiába van meg több létesítmény, azokat 13 éven át üzemeltetni kell, fenntartani, sőt, idővel modernizálni, mindemellett a Nemzeti Atlétikai Központ alkalmatlan az olimpia központi stadionjának, építeni kell egyet! Úthálózat, reptér, miegymás szükséges, félő, sok esetben túlárazva.
Orbán Viktor álmodozik
„2017-ben is azt mondtuk, ma is azt valljuk: széles körű társadalmi támogatottság, nagymértékű legitimáció nélkül nem lehet Budapesten olimpiát rendezni” – szögezte le Kele János, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja. Ezért is tartja sajnálatosnak, hogy amikor hat éve népszavazást kezdeményezett a Momentum, „a vita lefolytatása elől megfutamodott a kormány, és inkább visszavonta a pályázatot”. Kele hangsúlyozta, hogy a kabinet minden jelenlegi gazdasági lépését a pénzhiány motiválja, gyengül a forint, egekben az infláció, megvonások történnek az oktatásban, nincs pénz az orvosi ügyeleti rendszer fenntartására, vasútvonalakat, postákat zárnak be. „A gazdasági racionalitással szembemegy a olimpiarendezés gondolata!” – nyomatékosította a közgazdász végzettségű politikus, aki úgy véli, a legfőbb magyarázata annak, hogy újfent téma a játékok Budapestre csábítása, az az, hogy Orbán Viktor 13 éves regnálása során egyetlen, számára igazán fontos fronton kényszerült megfutamodásra: az olimpiarendezés ügyében.
