Nem tartható a költségvetés, még jobban eladósodik az Orbán-kormány

Az pénzügyi tárca szakmai, politikai felügyelete alá tartozó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői bejelentése szerint az idei nettó államkötvény-kibocsátási tervét 3400 milliárd forintról, 4113 milliárd forintra emelte fel, vagyis idén ennyivel növelik az államadósságot. Az országgyűlés által elfogadott – idén egyszer már módosított – 2023-as költségvetési törvény épp 3400 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számolt. A két szám egybeesése nem véletlen, hisz az ÁKK azt a hiányt finanszírozza meg a pénzpiacokról államkötvények kibocsátásával, amit a kormány „kitermel”. Azzal, hogy a ÁKK a finanszírozási igény „figyelembe vételével” magyarázza a megnövekedett kibocsátását, gyakorlatilag elismeri, hogy a PM is belátta: nem tartható az idei költségvetési hiánycél. Más kérdés, hogy ilyen horderejű pénzügyi kérdésről a kormánynak tájékoztatnia kellene az országgyűlést, a közvéleményt és a piacokat, hogy elkerülje a piaci turbulenciát.

Varga Mihály pénzügyminiszter a nyáron még arról beszélt, hogy a kormány szeptemberben áttekinti a költségvetés helyzetét, ha szükséges akkor intézkedéseket hoznak a hiánycél elérése érdekében, illetve fel is emelhetik a hiánycélt. A felülvizsgálat és a döntés láthatóan megtörtént, ám ezt nem hozták nyilvánosságra. A költségvetés fenntarthatósága szempontjából kedvezőtlen hírt a ÁKK hétfő délután csendben jelentette meg, a forint meg se rezdült a bejelentésre. Kedd délelőttre leesett a húszfilléres a befektetőknél is, amire méretes eséssel reagált a forint. Kedden napközben az euró ára egészen 387,7 forintig emelkedett. Árnyalja a képet, hogy a 700 milliárdos többletkibocsátáson belül sor kerül devizakötvények kibocsátásra is, amit viszont az ÁKK a jövő év elején lejáró devizaadósság előfinanszírozásával indokol. Azt, hogy két tétel külön-külön mekkora összeget tesz ki, illetve, hogy pontosan mi az oka a hiánycél emelésének, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumtól, ám a tárca immár bő egy évtizedes szokásához híven, lapzártánkig nem jelzett vissza megkeresésünkre.

A piaci elemzők számára teljesen világos, hogy az ÁKK bejelentése a hiánycél megemelését jelenti, amiben végső soron nincs semmi meglepő. A legfrissebb pénzügyminisztériumi közlések szerint július végén az államháztartás hiánya 2940 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett, engedélyeztet hiánycél, a 3400 milliárd forint 86,5 százaléka. Az idei költségvetést a parlament először tavaly júliusban fogadta el, a kormány előbb azt rendeleti úton módosította – jogállami normákkal teljesen ellentétes módon –, majd a bírálatokat meghallva azt a parlament elé terjesztette.

A fideszes törvénygyár végül a módosítást március 31-én fogadta el. Ugyanakkor a PM már a májusi költségvetési beszámolóban is mellőzte azt a szokásos mondatát, hogy a hiánycél tartható. Már akkor látszottak a problémák, amelyek azóta kicsúcsosodtak: a költségvetés kamatkiadásai – az államadósság finanszírozása –, az uniós támogatások megelőlegezése, a rezsikiadások egyenként mintegy ezer milliárd forintos többletkiadással jártak az előző évhez képest. A bevételi oldal is megzuhant: a magyar gazdaság 2022 közepe óta zsugorodik. Ez, és a felpörgő infláció visszavetette az áfabevételeket, amelyek a tervekhez képest 400-600 milliárd forinttal elmaradhatnak éves szinten, ráadásul az év második felére várt gazdasági fellendülésnek sincsenek még jelei, vagyis nem lehet arra számítani, hogy a költségvetési folyamatok érdemben javulnak, az energiaszámlát leszámítva.

Ma már nincs olyan, a kormánytól független elemző, aki szerint az államháztartás tervezett hiánya - 3400 milliárd a pénzforgalomban, illetve 3,9 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű mutató – elérhető lenne. A Moody’s múlt heti értékelése szerint a deficit az idén a GDP 4,2 százaléka lesz, jövőre pedig a tervezett 2,9 százalék helyett 3,5 százalék. Vagyis a hitelminősítő cég szerint sem az idei sem a jövő évi költségvetés nem tartható abban a formában, ahogy azt a kormány elfogadtatta a hozzá hű képviselőkkel. Az elmúlt hónapokban világszerte megugrottak az állampapírhozamok, emiatt az államadósságok finanszírozása jelentősen megdrágult, ez Magyarország esetében évi 1000 milliárdos pluszkiadást jelent. Emiatt is célszerű lenne a a hiányok lefaragása, de van még egy ok. Jövőre már minden uniós kormánynak újra három százalék alá kell vinnie az államháztartási hiányt, ha ez nem történik meg, úgy az Európai Bizottság túlzottdeficit eljárást indít a renitens kormánnyal szemben.