Az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya elvi megállapodásra jutott arról, hogy az Egyesült Királyság a kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében társul a Horizont Európa nevű uniós kutatási programhoz és a Copernicushoz, az unió műholdas Föld-megfigyelési programjához - írja az MTI.
Az uniós bizottság csütörtöki közlése szerint az Egyesült Királyság újracsatlakozása a Horizont Európa programhoz tovább erősíti és elmélyíti a két térségben tevékenykedő tudományos közösségek közötti kapcsolatokat, előmozdítja az innovációt, és lehetővé teszi a kutatók számára, hogy együttműködjenek a globális kihívások kezelésében.
A szigetország kutatói a 2024-es munkaprogramoktól kezdve ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt a 2021 és 2027 között 95,5 milliárd euróból gazdálkodó Horizont Európa programban, mint minden más társult ország kutatói. Az Egyesült Királyság és az EU tudósai és kutatói folytathatják a már megkezdett, hosszú távú együttműködéseket partnereikkel - közölték.
Az Egyesült Királyság társulása az unió műholdas Föld-megfigyelési programjához (Copernicus) pedig lehetővé teszi a szigetország számára, hogy hozzáférjen a rendszer kínálta legkorszerűbb kapacitásokhoz, továbbá hozzáférhet majd az uniós űrmegfigyelési és nyomonkövetési szolgáltatásokhoz is - tették hozzá.
A megállapodás olyan pillanatban jött létre, amikor a Copernicus űrinfrastruktúrája és információs szolgáltatása jelentős fejlődésen megy keresztül, hozzájárulása a környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások megértéséhez és kezeléséhez pedig minden eddiginél fontosabb - emelték ki. „A megállapodás újabb lépést jelent az EU és az Egyesült Királyság számára a közös megoldásokat igénylő kérdéseket érintő, baráti szellemű együttműködés terén. A felek teljes mértékben ki akarják használni a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által kínált lehetőségeket” - fogalmazott közleményében az Európai Bizottság.
Az uniós tudományos programokban való brit részvétel 2020-ban szűnt meg a Brexit következményeként. A visszatérés felételeként az Egyesült Királyság majdnem évi 2,6 milliárd eurót fizet be a Horizont és Copernicus programokba, ugyanakkor nem kell megfizetnie a „tagsági díjat” a kilépés óta eltelt évekre.
Eközben Magyarországgal továbbra sincs előrelépés az Erasmus+ és a Horizont Európa felfüggesztésével kapcsolatban, így a korábbi ígéretek ellenére az is előfordulhat, hogy nem lesz megállapodás az ügyben, legalábbis Iliana Ivanova uniós biztosjelölt nem merte száz százalékra tenni, hogy megoldásra jutnak az Orbán-kormánnyal. „Tisztában vagyok a problémákkal, a holtponttal és a haladás hiányával is ezeken a tárgyalásokon” - jelentette ki, és megígérte, hogy ha megszavazzák, a megoldás és nem a probléma része lesz. Közölte, hogy ha a magyar hatóságoknak több információra, tisztázásra van szüksége a haladáshoz, részt vesz a párbeszédben, „azt viszont nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie” - tette hozzá.
Uniós biztosjelölt az Erasmus-ügyről: Nem ígérhetem, hogy elvégzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie