- A vártnál gyorsabban emelkedtek az árak novemberben jöhet 3,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés

A vártnál gyorsabban emelkedtek az árak augusztusban, a KSH mérései szerint egy hónap alatt 0,7 százalékos volt az infláció. Ezzel párhuzamosan az éves fogyasztói árindex a júliusi 17,6 százalékról augusztusban 16,4 százalékra esett vissza, ennél is nagyobb csökkenést vártak az elemzők, de a kormány is. A KSH közlése szerint nyugdíjas infláció ezzel szemben még augusztusban is 17,2 százalék volt, s ez alapján már kiszámítható, hogy az első nyolc hónapban e réteg fogyasztói kosara 23,3 százalékkal emelkedett.

Ez alapján biztosan állítható, hogy novemberben 3,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés jár az időseknek a tervezettnél magasabb infláció miatt – számolta ki a Bankmonitor. A nyugdíjtörvény szerint ugyanis ha a januári nyugdíjemelés mértékét - ami 15 százalék volt – egy százalékponttal meghaladja a tényleges áremelkedés, akkor jár a visszamenőleges korrekció. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához az Orbán-kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára. A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján az Orbán-kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalék, decemberben pedig 7 százalék lehet a fogyasztói árindex várható  változása.

Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz. Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15 százalékos nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5 százalékot is elérheti, ezért akár 3,5 százalékos nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet, mindez januárig visszamenőleg. 

A KSH adatai szerint júniusban még 20,1, júliusban pedig 17,6 százalék volt az infláció, vagyis a trend egyértelműen csökkenő, s ennek jelentős része a bázishatás, vagyis a tavalyi magas árak eredménye, és annak is hogy a lakossági fogyasztás visszaesése miatt ma már nem tudnak olyan egyszerűen árat emelni a kereskedelemben. Uniós összehasonlításban még mindig kiemelkedő a magyar infláció, bár az Eurostat által figyelembe vett magyar harmonizált fogyasztó árindex augusztusban már csak 14,2 százalék volt szemben a magyar 16,4 százalékos mutatóval. (A jelentős eltérés oka, hogy az Eurotat tavaly augusztusban már számolt a rezsidíjak drasztikus megemelésével, míg a KSH ezt csak szeptembertől vette figyelembe. Ugyanekkor ebből az is következik, hogy szeptemberben a magyar inflációs mutató is nagyot fog esni, amikor kiesik a bázisból a rezsidíjak tavalyi emelése.) A magyar 14,2 százalékos mutató közel háromszorosa az eurózónában mért 5,3 százalékos augusztusi inflációnak, de lényegesen meghaladja szlovák és a horvát inflációt is.

Ugyan az 12 havi infláció tovább csökkent, az egyhavi mutató ismét jelentősen, 0,7 százalékkal emelkedett, ami negatív meglepetés – kommentálta az adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint ráadásul augusztusban a KSH rendre árcsökkenést szokott mérni, idén ezzel szemben 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Ha megmaradnak a jelenlegi trendek, akkor novemberre a fő inflációs mutató 10 százalék alá csökkenhet, bár ez nem old meg semmit, hisz a jegybank inflációs célja három százalék – tette hozzá. Az elemző idénre 18 százalékos inflációt vár, ami jövőre 5 százalékra csökkenhet.