kormány;rasszizmus;cigányok;békemenet;oroszbarátság;

Képünk illusztráció, a 2021. február 24-i megemlékezést mutatja a 2008-2009 évi rasszista sorozatgyilkosságok emléknapja alkalmából

- Cigány-magyar békemenetet tartottak szombaton a rasszizmus ellen

Az esemény szervezője szerint pártfüggetlenül tiltakoztak, de a rendezvény támogatója tavaly már a kormánypárti békemenetnek is részese volt.

Cigány-magyar békemenet kezdődött szombat délben az Oktogonon a rasszizmus ellen. A néhány résztvevő az MTA-székházhoz vonult, de már az elején felhívták a figyelmet arra, hogy „a rasszizmus olyan, mint a rák, egyre terjed” – tudósított a Telex a rendezvény elejéről. A portálnak több nyilatkozó is a rasszizmus megszüntetését, a cigányok jogainak érvényesítését tűzte ki célként.

Rafal Pál, szervező arról beszélt a lapnak, hogy „ez egy pártmentes rendezvény, nincs köze senkihez”. – A magyarság egy dologban tart össze, ez pedig a faji alapú rasszizmus. A mostani demonstráció válasz a Mi Hazánk korábbi „cigánybűnözés elleni” tüntetésére is – mondta a szervező, aki szerint  terveznek egy újabb megmozdulást is, azt szeptember 26-án, Polgárdiban tartják.

– Sok helyen vidéken odáig fajult már a cigányokat érő atrocitások száma, hogy a cigánygyerekek ki se mernek menni az utcára. Szerinte van olyan, ahol a szélsőjobbos MÖM (Magyar Önvédelmi Mozgalom) tagjai kiabálják iskolás gyerekeknek, „hogy megdöglesz te mocskos cigány” – tette hozzá Rafal Pál. 

A Telex érdekes dolgokra is bukkant a nagy békemenet kistestvérének is tekinthető felvonulás főszervezőjéről, Schmauzer Viktorról, aki a Facebook-oldalán mindenesetre oroszpárti posztokat szokott megosztani, közben gyakran szidja a Mi Hazánk politikáját is. Kiemelték, hogy az esemény támogatója az a Roma Szeretetszolgálat, amely tavaly csatlakozott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) által szervezett békemenethez, egyik nyilatkozójuk azt hirdette, hogy „kormány elkötelezett a romák integrálása mellett”, és a szervezett részt vett volna abban a programban, amely révén a máig nem érkező uniós forrásokból 220 milliárd forintot költött volna a kabinet „a 300 leghátrányosabb helyzetű falu megsegítésére”.

A történeti kutatásokon és forrásokon alapuló történettudomány a kormány számára nem létezik – állapította meg a történész.