Lesújtóak a magyarországi statisztikák, ezer tinilány közül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körül van

A kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó.

– Magyarországon továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyermekszülés statisztikái. Itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli – mondta lapunknak Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. (Vagyis ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg.) Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma. Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.

Husz Ildikó azt mondta, a kutatások szerint

– Mindez azonban nem roma kérdés – tartotta fontosnak hangsúlyozni a szakember. Mint mondta, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának. A népszámlálásokból az is látszik,

Tehát nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között – mondta Husz Ildikó.

A KSH adatai szerint a fiatalkorú várandósok 20 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, 67 százalékuk pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Kilenc százalékuk szakmunkás végzettségű, míg az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5 százalék. Az érintett fiatalok zöme soha nem dolgozott (79%), azok a 17-19 évesek, akik vállaltak már munkát, többségük betanított, segéd- vagy alkalmi fizikai munkásként helyezkedett el. Mindehhez hozzátartozik, hogy

Az okokról szólva, a szakember úgy vélekedett, nem csupán arról van szó, hogy a leszakadó térségekben kevésbé hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, a szexuális edukáció.

– Sokan nem szándékoltan esnek teherbe, de a kutatások arra is rávilágítottak, hogy ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződött – mondta Husz Ildikó, aki azzal folytatta: – A fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon,

A leszakadt térségekben is elkezdett terjedni az a norma, hogy a fiatal maradjon fiatal, fejezze be az iskolát, éljen még egy kicsit. Viszont azzal tudással, eszközzel nem rendelkeznek, amivel az oktatásban tudják tartani gyereküket. Nem ismerik, mert nincs előttük példa rá, és az a támogató intézményrendszer sincs meg, ami segítené ebben a családokat.

Magyarország – ahogy több más olyan ország, ahol rosszak a tinédzserkori gyermekszülési statisztikák – nem csupán a számok miatt van lemaradásban. Husz Ildikó szerint

– Angol és amerikai felmérések mutatják, hogy ott az érintett fiatalok többsége később elvégzi a középiskolát, míg nálunk ez egyáltalán nem igaz. Magyarországon, a szülést követően a legtöbb fiatalkorú anyának legfeljebb 8 általános végzettsége van, ez pedig a későbbiekben befolyásolja a munkaerőpiaci helyzetét is. Vagyis

– mutatott rá a szociológus. – Ráadásul míg máshol léteznek olyan programok, amelyekkel ezeket a fiatalokat sikeresen eljuttatják a középfokú végzettségig, nálunk ilyen nincs vagy nem eredményes.