Fót;fordulat;akkumulátorgyár;

Akkuháború: teleszórták aknákkal a fóti frontot, a polgármester mélyen hallgat a fordulatról

A Fővárosi Vízművek ivóvízbázisának védőterülete mellett létesítene akkumulátor-üzemet a Budapesthez közeli településen a kínai hátterű BYD.

Egymásnak ellentmondó szakértői dokumentumokat, az alkalmazott veszélyes anyagok vizsgálatáról pedig aláírás nélküli tanulmányt nyújtott be a kínai hátterű BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. a Fótra tervezett akkumulátor-üzem létesítéséhez szükséges előzetes környezetvédelmi vizsgálatához – állítja a Foton 2023 Környezetvédelmi Egyesület a Népszavához eljutott dokumentumok alapján. A civil szervezet igazságügyi szakértő kirendelését kérte közjegyzői nem peres eljárás keretében. Az eljárás jelentőségét az adja, hogy lezárása előtt nem adható ki a tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedély.

A tervezett létesítmény – amely a kormányzat szerint csak akkumulátor-összeszerelő üzem lenne – véleményük szerint egyrészt tűz- és robbanásveszélyes, veszélyeztetheti a felszín alatti vízbázist, másrészt a tevékenység gyártásnak minősül, harmadrészt veszélyes hulladék tárolásával jár. Mint írják, az akkuüzem a Fővárosi Vízművek egyik felszín alatti ivóvízbázisának védőterületével közvetlenül szomszédos, így felmerülhet az esetleges szennyezés lehetősége. A kérdés különösen a gödi Samsung-gyár ténykedésének tükrében tűnhet fontosnak. Az Átlátszó kiderítette, hogy a gödi akkugyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát. Ráadásul a kutat később 2018-ban betemették, miközben a közelben lévő több öntözésre használt kútban akkumulátor gyártásnál is használt mérgező, nagy dózisban magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat. A Fővárosi Vízművek egész Budapest és több agglomerációs település vízellátásáért felel, így nem mindegy, hogy mi kerülhet az általa kezelt vízbázisba vagy akár a védőterületére. A gödi ügyben is eljáró Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Népszavához eljutott dokumentumok szerint a Foton Egyesület felvetésére azt válaszolta: a hatályos 1997-es kormányrendeletek szerint nem érint vízbázist a tervezett akkuüzem – bár elismerték, hogy annak védőterületével közvetlenül határos –, így „a felszíni és felszín alatti vizek minőségében jelentős hatás nem várható”. Arra ugyan nem térnek ki, hogy ezt mérik-e majd.

A civil egyesület azt is ellentmondásosnak tartja, hogy a tűzvédelmi szakértő által közepesen kockázatosnak minősülő akkumulátor-összeszerelést egy alacsony kockázatú tevékenységekre épült csarnokban végeznék. Azt sem értik, miért nem veszik figyelembe a kockázatszámításkor, hogy ugyanazon épületben lesz egy veszélyes akkuhulladék tároló is. A környezetvédelmi szakvéleményt adó Gyimi Bt. szerint azért nem, mert a tűzvédelmi szakértő nem tesz említést az akkuhulladék tárolóról, de egyébként is tűzvédelmileg minősített válaszfallal vannak elkülönítve a tevékenységek, ráadásul a „releváns jogszabály nem az épületen belül határozza meg a tűztávolságot”, így mindegy, hogy ott van-e akkuhulladék-tároló. Az épületszerkezeti elemek megfelelnek a közepes kockázati besorolásnak. A tűzvédelmi szakértő szerint a meglévő és újonnan beépítésre kerülő szerkezetek tűzállóságát az akkumulátorgyár dokumentációjából vette. Azt egyébként a Gyimi Bt. is megemlíti, hogy véleménye a gyártótól megkapott dokumentáción és adatokon alapul, azok valóságtartalmáért nem felel.

A környezeti és a baleseti kockázatokra az engedélyező Pest megyei kormányhivatal is rákérdezett a BYD-nél. A cég arról biztosította, hogy „nagyszámú akkumulátor cella egyidejű sérülése a megfelelő műszaki fegyelem betartása mellett nem valószínű, de ha mégis, akkor a vegyi anyagok a munkatérbe jutnak és nem az épületen kívülre”. (A benyújtott dokumentáció szerint az alkalmazott vegyi anyagok között van súlyos szem- és bőrirritációt okozó, belélegzésük nehézlégzéshez vezethet.) A felhasznált anyagok emberi egészségre gyakorolt hatását a használatba vételi eljárás részeként készülő kockázatelemzés tárja fel fel a cég szerint. A veszélyes hulladékokat csak kis mennyiségben tárolnák a telephelyen, azok 24 órán belüli elszállítására a BYD már le is szerződött az Éltex Kft. ‐vel. (Az Átlátszó írta meg a cégről, hogy az általuk a komáromi akkumulátorgyárból elszállított eredetileg „akut toxicitású” 83 tonna hulladékot a cég mocsai telephelyén már nem-veszélyes fémhulladékként szerepeltették. Tavaly decemberben pedig kigyulladt egy lítium-ionos akkumulátorokat szállító 21 tonnás kamion az Éltex másik, salgótarjáni hulladék-telepére tartva, miközben ott az engedély szerint csak nem-veszélyes hulladék lett volna gyűjthető.)

A BYD a hivatalnak adott válaszában egyébként nem említi, hogy a vele egy csarnokban működő HTNS Hungary Kft. négyezer tonna akkumulátor-gyártáshoz használt veszélyes anyagot kíván ott raktározni. Ez a dél-koreai cég elsősorban a gödi Samsung-gyárral áll kapcsolatban, a bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid (NMC) és 1000 tonna alumínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezi, amelyek súlyosan mérgezőek.

A kormányhivatal külső minősített cég által készített kockázatelemzés bemutatását is kérte. A BYD erre a komáromi gyáregység saját tanúsítványait küldte el, amelyről ők maguk is elismerik, hogy nem relevánsak a fóti üzem szempontjából, mert más a profil. Külső tanúsító céget viszont ott sem kértek fel. A Kínában üzemelő hasonló létesítmény pedig ilyen jellegű kockázatértékeléssel nem rendelkezik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban fontosnak tartotta – még a kínai Sencsenből – megüzenni a fóti üzem körüli vihar közepén, hogy a BYD hangsúlyozottan nem akkumulátor gyártó, hanem összeszerelő üzemet létesít Fóton, amihez a kormány egymilliárd forintos támogatást ad.

„Szijjártó Péter külügyminiszter úr vagy nem tudja miről beszél, vagy nyomást akar gyakorolni a fótiakra vagy olyasmi készül, amiről még csak nem is tudunk” – találgat Vargha Nóra, Fót független önkormányzati képviselője, környezetvédelmi tanácsnok. Az önkormányzat akku-ügyben létrejött munkacsoportjának vezetője szerint a bérelt területen és csarnokban létesülő 15 ezer négyzetméteres összeszerelő üzem bekerülési költsége aligha éri el a 10 milliárd forintot. Így Szijjártó vagy nem mond igazat, vagy nem az épül, amit állít, de az sem elképzelhetetlen, hogy csak nyomást akar gyakorolni az engedélyezésben szerepet játszókra.

Volt, aki értett a szóból. Vass György Fót kormánypárti polgármestere a Hello Parks logisztikai központba betelepülő akkucéggel kapcsolatban a júliusi lakossági fórumon még azt mondta, hogy „nincs az az adóbevétel, amiért ő hajlandó lenne a lakosság egészségét kockáztatni, és ha a mérgezés veszélye akár egy százalékban is fennáll, akkor a város keresztbe fog feküdni a beruházásnak”. Július végén már azt közölte, hogy garanciát kapott a város: nem települ Fótra akkumulátorgyár és gyorsan ki is adta a tevékenység megindításához szükséges településképi hozzájárulást az FT1 jelű csarnoképületre, amely éppen a BYD üzemi területe.

A polgármestert kérdeztük a fordulat okáról, de eddig nem válaszolt.

„A polgármester ezzel a lakosság és éppen ennek az ügynek a kezelésére létrehozott munkacsoport megkerülésével söpörte tisztára az akkucégek útját.” – magyarázza Vargha Nóra, aki szerint most már csak a Foton 2023 Környezetvédelmi Egyesület indította perben bízhatnak. A leendő üzemtől néhány száz méterre lévő zárt lakópark lakói által létrehozott civil szervezet a BYD tevékenységét engedélyező környezetvédelmi hatósági határozat ellen adott be keresetet, és azonnali jogvédelmet is kértek.

Vélhetőleg nagy a nyomás a cégeken és az engedélyező hatóságokon. Az, hogy az akku hulladéktárolása és újrahasznosítása – különösen a bátonyterenyei üzem bezárása óta – megoldatlan, jól mutatja az: az akkuhulladék az ország legkülönbözőbb pontjain bukkan fel. A Samsung SDI gödi üzeme például útnak indított egy szállítmányt az engedélyek híján még nem működő HTNS raktárába, ám ehelyett – az Átlátszóhoz eljutott fényképek tanúsága szerint – az abasári volt laktanyában kötött ki, ami Vargha Nóra szerint figyelmeztető jel. Az önkormányzati képviselő arra is nagyon kíváncsi lenne, hogy mit is tárolnak most éppen a HTNS fóti telephelyén, mert a teherautók folyamatosan ingáznak, éppen Göd irányába. A Hello Parks azonban magánterület, így nem mehetnek be oda.

Jutalom és kapcsolatok

Fót tavaly novemberben azzal került be a hírekbe, hogy Vass György fideszes polgármester csaknem bruttó hatmilliós jutalmat vett volna fel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helytelenítésére Vass akkor levetette az erről szóló előterjesztést. Idén júliusban azonban ismét előkerült a hat havi bónusz ügye, és ezúttal el is fogadta az indítványt a fideszes többségű testület. Vass Györgyöt hiába kérdeztük, hogy ezúttal felvette-e a pénzt, nem válaszolt. Az önkormányzat jogi képviseletét – több más Pest megyei településhez hasonlatosan – a Biczi és Turi ügyvédi iroda látja el, amelynek 2015-ig a körzet országgyűlési képviselője, Tuzson Bence államtitkár is tagja volt. Ez az ügyvédi iroda intézte gödi Samsung akkugyárhoz kapcsolódó telek-eladásokat és kisajátításokat is.