Iványi Gábor;adóhatóság;Oltalom Karitatív Egyesület;Magyar Evangéliumi Testvérközösség;

Iványi Gábor: Mire kell a tőlünk elrabolt pénz? A ferihegyi repülőtér megvásárlásához vagy olyan luxushoz, amelyben egyesek bűnös módon élnek?

Most már az alapnormatíva teljes összegét elvonja az adóhatóság az Iványi Gábor fémjelezte intézményektől. Az iskolákban felmondási hullám kezdődött. A lelkész lát esélyt arra, hogy a drámai helyzetben pozitív kimenetelű tárgyalások induljanak a kormánnyal.

Végveszélyben vannak Iványi Gábor karitatív szervezetei – írtuk a múlt hónapban, amikor arról számoltunk be, hogy az adóhatóság 175 millió forintot, az alapnormatíva nagy részét elvonta az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Oltalom Karitatív Egyesület intézményeitől. A helyzet azóta tovább romlott. Ebben a hónapban ugyanis – tájékoztatta lapunkat a lelkész – egyetlen fillér sem érkezett, az „egész alapnormatívát elvitte az adóhatóság”.

Iványi Gábor hangsúlyozta, hogy sok más állami intézmény, kórház is eladósodott, ami nem a rossz gazdálkodás, hanem az elégtelen finanszírozás következménye. „Állami feladatokat látunk el. A legszegényebbek között dolgozunk, iskoláinkba többségében olyan gyerekek járnak, akik csak nálunk esznek meleg ételt, vagy olyan sajátos nevelési igényűek, akiket máshol nem is vállalnak. És ott vannak még a hajléktalanok, az öregek, a betegek… Nem tudok mást mondani, embertelenség, amit velünk művelnek. Semmi nem indokolja ezt az eljárást, égbekiáltó gazság” – jelentette ki.

A lelkész sosem vitatta, hogy komoly köztartozásokat halmoztak fel, ennek azonban egyetlen oka van: még mindig nem kapták vissza egyházi státuszukat. Ennek elvételét a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is jogsértőnek nevezte. Az egyházi státusszal járna az a kiegészítő normatíva, amelyhez a testvérközösség hosszú évek óta nem jut hozzá. Iványi Gábor számításai szerint

az állam legalább 12 milliárd forinttal tartozik nekik.

Az egyre inkább kivéreztetett helyzetben először a járulékokat nem tudták befizetni a munkatársak után, most már a fizetésükre sincs pénz. Létrehoztak egy szolidaritási alapot, de az ide befolyt felajánlások csak arra elegendők, hogy a leginkább rászoruló kollégákat 50-100 ezer forinttal kisegítsék.

Iványi Gábor kénytelen volt ismét a nyilvánossághoz fordulni. Szerkesztőségünknek is elküldött kiáltványában arról írt, hogy amennyiben Magyarország leggazdagabb egy százalékának minden tagja havi kétezer forinttal (két kiló kenyér árával) támogatná munkájukat, fennakadás nélkül képesek lennének működni. „Ezer munkavállalónk fizetése tekintetében szándékunk ellenére elakadtunk. Elkezdődött a tanév, mintegy 3000, mélyszegénységből érkező gyereket kell naponta oktatnunk és etetnünk. Több száz hajléktalanunk, szegénykórházunk és idősotthonaink teljes ellátásáról is gondoskodnunk kell. Nincstelenségben élő több ezer család várakozó tekintete szegeződik ránk” – fogalmazott.

Az ezer alkalmazott bérének költsége havi nettó 220 millió forint. Ebből könnyen kiszámolható, hogy mennyi az átlagos kereset. „Munkavállalóink anyagi helyzete se sokkal jobb, mint a klienseinké” – jegyezte meg a lelkész.

Mivel a munkatársak nem kapnak fizetést, nem meglepő, hogy felmondási hullám kezdődött, elsősorban az iskolákban, a pedagógusok körében.

„Nagyon köszönjük azoknak a munkatársainknak, akik továbbra is kitartanak, de köszönjük azoknak is, akik eddig kitartottak. A távozóktól annyit kérünk, békességben váljunk el, értse meg mindenki, nem arról van szó, hogy nem akarunk fizetni, hanem arról, hogy bármennyire szeretnénk is, önhibánkon kívül nem tudunk” 

– mondta Iványi Gábor.

Megkérdeztük, hogy ilyen körülmények között meddig lehet még fenntartani az oktatási, szociális és egészségügyi intézményeket. Iványi Gábor közlése szerint egyelőre nincs olyan intézményük, amely a működésképtelenség határára sodródott volna, de a nem túl távoli jövőben könnyen bekövetkezhet ez az állapot: „Ha az a szándék – és úgy tűnik, valakinek a gonoszsága ezt kívánja –, hogy megszűnjenek az intézményeink, ennek eléréséhez megvannak a hatalmi eszközök. Kérdés, hogy szükséges-e ez, javít-e Magyarország presztízsén.

Mire kell a tőlünk elrabolt pénz? A ferihegyi repülőtér megvásárlásához vagy olyan luxushoz, amelyben egyesek bűnös módon élnek?”

Az elmondottak és a múltbéli rossz tapasztalatok ellenére Iványi Gábor lát esélyt arra, hogy pozitív kimenetelű tárgyalások induljanak a kormánnyal. Nemrégiben ugyanis „felső szintekről” egy közvetítő útján olyan jelzéseket kapott, hogy a kormányzat is hajlandó valamifajta kompromisszumra. Vannak olyan vallási hátterű, de nem egyháznak minősülő szervezetek, amelyek ugyanúgy megkapják a kiegészítő normatívát, mint az egyházak. Iványi Gábor szerint ez a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség esetében is megoldás lehetne.

NAV: fizetni kellene!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nincs olyan feladata, hogy közfeladat ellátására normatívát fizessen, ennélfogva ilyen kifizetést nem tud „drasztikusan csökkenteni” vagy megszüntetni – reagált Iványi kritikáira az intézmény. Rögzítették viszont, hogy ha valakinek köztartozása van, akkor a kincstár az állami támogatást az adósság erejéig visszatartja. A NAV közleményéből kiderül, hogy – miközben az állam következmények nélkül tarthatja vissza Iványiék támogatását – ők nem lehetnek tekintettel „vélt vagy akár valós követelésekre”, azzal nem csökkenthető az adó- vagy járulékfizetési kötelezettség.