Két kiválóság fotográfiái láthatók a Mai Manó Házban. A felső szinten Benkő Imre munkái helyezik különleges megvilágításba a városligeti népünnepélyeket, az alsó szinten Féner Tamás konstruktivista kompozíciói és bibliai ihletettségű képei láthatók.
Ha belépünk a Mai Manó Ház kiállítási terébe, kézenfekvő volna először a Féner Tamás-tárlatot megtekinteni, de „adagolás” szempontjából talán érdemesebb a szép ívű falépcsőn felgyalogolva először Benkő Imre képeit szemügyre venni. Az alkotó Városliget. Budapest, 1969–2023 című fotósorozata – csakúgy, mint Féner Tamás „… a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik…” névre hallgató kiállítása – október elsejéig látogatható.
Benkő Imre képei talán eggyel könnyebben befogadhatóbb, közvetlen alkotások, ezért érdemes velük indítani a szemlélődést. A Városliget. Budapest, 1969–2023 fotósorozatban a művész nomen est omen a városligeti rendezvényeket örökítette meg évről évre.
Benkő Imre a népszórakoztatás helyszínére vitte kameráját. Elmondása szerint évenként látta, tapasztalta azokat a változásokat, amiknek a vizuális lenyomatait kereste.
Az idén 80 éves fotográfus a Városligetben fényképezett 50 alkotását állították ki.
Változnak az elemek, a céllövöldét felváltja a dodzsem, a korsós sört a műanyag poharas, a cirill betűk is már csak egy régi kor lenyomatai, de a hangulat örök. Benkő Imre sosem külső szemlélőként van jelen, hanem együtt érez a környezetével, ettől olyan életteliek a fotográfiái. A művek többsége fekete-fehér, de akad egy-két színes is, ami hihetetlen újdonság, az alkotótól ugyanis eddig kiállításon még nem láthattunk színes felvételeket. A színes képekről Benkő Imre találóan úgy fogalmazott: szinte dél-amerikai hangulatot árasztanak. Humanizmus, életkedv és humor határozza meg a sorozatot, Benkő egyedi perspektívahasználatával vonzza a tekintetet. Egyszerű, mi több, olcsó a környezet, de az alkotó érzékeny kamerája tűpontos kompozícióvá rendezi a tömeget. Egyes színes fotói élénkségükkel, mozgalmasságukkal a reneszánsz festmények beállításait idézik, csak a profán enteriőr bontja meg a szabályos esztétikát. Benkő Imre sorozata megfűszerezett dokumentációja nemcsak a Városligetnek, hanem a majálisok örök elemeinek is.
Az alsó szinten több sorozatot foglal magába Féner Tamás kiállítása. A kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alakja egy bibliai idézetet választott címnek. Az „…a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik…” cím a Károli Gáspár-féle Bibliából, azaz a vizsolyi bibliából származik, a kiragadott idézet A prédikátor könyvében található. A teljes idézet így hangzik: „A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.”
Ahogy a cím is mutatja, Féner Tamás tárlatában központi helyet foglal el a szakralitás és az állandóság. Ez nemcsak a művész életszemléletét tükrözi, hanem a legutolsó alkotói periódusának egyfajta összefoglalása is. A négy teremből álló tárlat három sorozatot mutat be: Jelkép-halászat, 2015; Jákob létrája, 2018; S megint elölről (Babits); Architektúrák. Előbbi kettő vallásos, bibliai tematikát követ. A művész a szakralitást a tárgyi világon és feliratokon keresztül mutatja be. A Jelkép-halászat fotóin sok más elem mellett a zsidó és keresztény vallás (de kibontva bármelyik kultúra) számára fontos hal jelenik meg különböző helyzetekben, beállításokban – a művész itt a szemiotika lehetőségeivel játszik. A Jákob létrája sorozatban a textus a fontos, egyes héber szövegrészletek felnagyítása – a címek is többségében bibliai idézetek, többek között Mózes könyvéből, Ézsaiás próféta könyvéből és a Példabeszédek könyvéből. Mindkét sorozat kimunkált és szinte röntgenfényszerű fekete-fehérben pompázik.
Harsány színeket kapnak viszont a S megint elölről (Babits) és az Architektúrák képei. Babits Mihály Az örök folyosó című verséből vett idézet visszautal a tárlat elnevezésére is. A sorozatban a fotográfus évekkel vagy akár évtizedekkel előbb keletkezett képeit módosítja, színezi ki vagy teszi át negatívba: új megvilágításba kerül sokak mellett Parti Nagy Lajos, Halász Péter, Barcsay Jenő, Jerger Krisztina, Komoróczy Géza, Konok Tamás portréja. Az Architektúrák konstruktivista kompozíciói pedig a már régebben hordozott motívumok kibontakozásai.
Az alsó szinten több sorozatot foglal magába Féner Tamás kiállítása. A kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alakja egy bibliai idézetet választott címnek. Az „…a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik…” cím a Károli Gáspár-féle Bibliából, azaz a vizsolyi bibliából származik, a kiragadott idézet A prédikátor könyvében található. A teljes idézet így hangzik: „A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.”
Ahogy a cím is mutatja, Féner Tamás tárlatában központi helyet foglal el a szakralitás és az állandóság. Ez nemcsak a művész életszemléletét tükrözi, hanem a legutolsó alkotói periódusának egyfajta összefoglalása is. A négy teremből álló tárlat három sorozatot mutat be: Jelkép-halászat, 2015; Jákob létrája, 2018; S megint elölről (Babits); Architektúrák. Előbbi kettő vallásos, bibliai tematikát követ. A művész a szakralitást a tárgyi világon és feliratokon keresztül mutatja be. A Jelkép-halászat fotóin sok más elem mellett a zsidó és keresztény vallás (de kibontva bármelyik kultúra) számára fontos hal jelenik meg különböző helyzetekben, beállításokban – a művész itt a szemiotika lehetőségeivel játszik. A Jákob létrája sorozatban a textus a fontos, egyes héber szövegrészletek felnagyítása – a címek is többségében bibliai idézetek, többek között Mózes könyvéből, Ézsaiás próféta könyvéből és a Példabeszédek könyvéből. Mindkét sorozat kimunkált és szinte röntgenfényszerű fekete-fehérben pompázik.
Harsány színeket kapnak viszont a S megint elölről (Babits) és az Architektúrák képei. Babits Mihály Az örök folyosó című verséből vett idézet visszautal a tárlat elnevezésére is. A sorozatban a fotográfus évekkel vagy akár évtizedekkel előbb keletkezett képeit módosítja, színezi ki vagy teszi át negatívba: új megvilágításba kerül sokak mellett Parti Nagy Lajos, Halász Péter, Barcsay Jenő, Jerger Krisztina, Komoróczy Géza, Konok Tamás portréja. Az Architektúrák konstruktivista kompozíciói pedig a már régebben hordozott motívumok kibontakozásai.
Az újítás, a feldolgozás kapcsán Féner Tamás úgy fogalmazott, a színek kiváltotta érzelmi hatásokat vizsgálta.
Az alkotó elvont, mondhatni művészetelméleti megközelítésű kompozíciói mintha a behatároltságról beszélnének, arról a végtelen portikuszról, amelyből a költőnek sem volt kiútja. Ekképp szól a tárlat a művészi állandóságról és az örök újraértelmezés szándékáról is.