Élénk katonai tevékenységet folytatott múlt héten Kína a demokratikusan kormányzott Tajvan körül. Egy kínai haditengerészeti alakulat a Sandong repülőgép-hordozó vezetésével 60 tengeri mérföldön (111 km) belül haladt el Tajvan délkeleti részén. A Kína által szakadár tartománynak tekintett Tajvan jelezte: a héten több tucat kínai vadászgép, bombázó és más repülőgép repült be légvédelmi övezetébe. A Reuters brit hírügynökség emlékeztet, hogy a pekingi kormányzat soha nem mondott le az erő alkalmazásáról célja, - a kínai szuverenitás tajvani elfogadása - elérése érdekében.
Ezért további és egyre komolyabb nemzetközi diplomáciai konfliktusokat is vállal Peking. Hét végén jelentették be, hogy Kína szankciókat fog bevezetni az amerikai Northrop Grumman és Lockheed Martin repülőgép- és védelmi ipari vállalatok ellen, amiért fegyvereket szállítanak Tajvanra. A büntetőintézkedéseket a 2021-ben elfogadott külföld elleni szankciókról szóló törvény alapján léptették hatályba, felszólítva Washingtont, hogy „ténylegesen tartsa be az egy Kína elvét..., vessen véget az amerikai-tajvani katonai kapcsolatoknak és hagyjon fel Tajvan felfegyverzésével, ellenkező esetben határozott és erős kínai megtorlásnak lesz kitéve”.
Kínai harci repülőgépek egy nap alatt 103-szor sértették meg Tajvan légterétNem ez az első alkalom, hogy Kína szankciókat vetett ki amerikai vállalatokra, amiért fegyvereket adtak el Tajvannak. Mindez azért tűnik puszta provokációnak, mert a szankcionált amerikai vállalatok egyike sem ad el termékeiből Kínának.
A kínai-amerikai adok kapok mégis vélhetően folytatódni fog, hiszen Joe Biden amerikai elnök a múlt hónapban hagyta jóvá, hogy a külföldi katonai finanszírozási program keretében legfeljebb 80 millió dollárt utaljanak át Tajvanra.
Nem Tajvan kérdése az egyetlen, amelyben provokatívan lépett Kína az elmúlt napokban. Peking gyakorlatilag az egész világgal szembement, amikor múlt szerdán elsőként és egyedüliként a világon nagykövetet nevezett ki a tálibok uralta Afganisztánba. És nem is akárhogyan. Kína új kabuli nagykövete, Zsao Hszing pazar protokolláris keretek között adta át megbízólevelét az afganisztáni tálib miniszterelnöknek, Mohammed Hasszan Ahundnak.
Az al-Dzsazíra pánarab televízió kiemelte: a 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel óta ez az első alkalom, hogy egy kabuli nagykövetet ilyen látványos protokolláris fogadtatásban részesít az Afganisztáni Iszlám Emírség.
Nyilván nem véletlenül. A kínai diplomata az első ilyen magas rangú rezidens külföldi diplomata a tálib hatalomátvétel óta, és ez üzenetértékkel bír, találgatások sorát indította el. Peking viszont egyelőre nem adott magyarázatot arra, hogy az új nagykövet kinevezése jelez-e bármilyen szélesebb körű lépést, például azt, hogy Peking hamarosan hivatalosan is elismeri az egyetlen külföldi kormányzat által el sem elismert tálib kormányt. A kínai külügyminisztérium nem válaszolt a Reuters hírügynökség erre irányuló kérdésére, viszont kiadott egy közleményt, miszerint csupán „Kína afganisztáni nagykövetének szokásos rotációja” történt meg, aminek „célja, hogy tovább folytassa a párbeszéd és az együttműködés előmozdítását Kína és Afganisztán között. … Kína Afganisztánnal kapcsolatos politikája világos és következetes".
Csakhogy vakójában ennél sokkal több történt.
Az előző kabuli kínai nagykövet mandátuma valóban idén augusztusban járt le, de Peking más országoktól és nemzetközi szervezetektől eltérően nem ügyvivőt küldött a nemzetközi szankciók alatt álló, el nem ismert tálib kormány vezette országba, hanem nagyköveti rangú diplomatát. Kabulban jelenleg más diplomaták is rendelkeznek nagyköveti címmel, de mindegyikük még a tálib hatalomátvétel előtt kezdték meg hivatali idejüket. Amely országok azóta váltottak, csak ügyvivőket küldtek, akiknek nem kell megbízólevelet átadniuk a fogadó ország kormányának.
Az Al Dzsazíra beszámolója szerint Zsao nagykövet magas rangú tálib tisztviselőkkel is találkozott, köztük a közigazgatási és a külügyminiszterrel is. Amir Khan Muttaki külügyminiszter üdvözölte Peking döntését, hangsúlyozva, hogy Zsao kinevezése jelentős üzenetértékű lépés.
A tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid az AP hírügynökségnek azt emelte ki, hogy "Ez egyben jelzés más országoknak is, hogy lépjenek kapcsolatba az Iszlám Emirátussal".
Kína afganisztáni nagykövetségének szerdán kiadott közleménye sem egyezik meg a pekingi külügyminisztérium közleményével. Ez ugyanis arra sürgette a nemzetközi közösséget, hogy tartsa fenn a párbeszédet Afganisztánnal, és bátorítsa a kormányzatot arra, hogy fogadjon el mérsékelt politikát, küzdjön a terrorizmus ellen, és alakítson ki baráti külkapcsolatokat. Nem utolsósorban pedig azt emelték ki, hogy „egyes országoknak le kell vonniuk a tanulságokat" az Afganisztánban történtekből, fel kell hagyniuk a kettős mércével a terrorizmus elleni küzdelemben, vissza kell adniuk az ország tengerentúli vagyonát, és fel kell oldaniuk a szankciókat. (A tálib hatalomátvétel után az afgán nemzeti bank 7 milliárd dolláros vagyonát zárolta Washington, mert a pénzintézet nem tartotta tiszteletben a terrorizmus elleni küzdelem finanszírozására vonatkozó, a tálibok hatalomra kerülése előtt tett kötelezettségvállalását.)
Az új kínai nagykövet kinevezésének időzítése akár véletlen is lehet, de mindenképpen üzenetértékű. Szeptember 5-én kezdődött az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszaka és 19-én kezdődik a kiemelt szakasza, a 26-ig tartó általános vitája, amelyen állam és kormányfők, külügyminiszterek sora jelenik meg.
Afganisztánt az ENSZ-ben továbbra is a nemzetközileg elismert korábbi kormány képviseli, amelyet Asraf Gáni volt elnök vezetett.
Nemrég az ENSZ emberi jogi megfigyelői nemzetközi védelmet követeltek az afganisztáni nőknek mivel a radikális iszlamista tálibok "a totális diszkrimináció, kirekesztés és elnyomás" rendszerét vezették be. A szakértői állásfoglalás emberiesség elleni bűncselekményként értékelte a nemi megkülönböztetésen alapuló üldöztetést és felhívta a figyelmet arra is, hogy Afganisztánban nemcsak nők, hanem minden kisebbség, a fogyatékossággal élők, aktivisták és az afgán biztonsági erők egykori alkalmazottai is szenvednek az emberi jogok megsértése miatt.
Vélhetően ez Kínát ennél sokkal jobban érdekelte az a néhány afganisztáni olajmező, amelyet kínai befektetőkkel közösen készül feltárni az iszlamista tálib vezetés. A több száz millió dolláros kínai befektetésről szóló megállapodást januárban a tálibok bányászati és olajügyi miniszterével írták alá a kínai beruházók Kabulban.
Rejtélyes körülmények között tűnnek el politikusok Kínában, hivatalos magyarázatot senki nem ad